Felsőcsernátonban egy rusztikus, de ugyanakkor modern turisztikai központot hoztak létre. A létesítmény egy felújított malom köré épült. A Háromszéki Mára Egyesület tulajdona a Malomkert

(https://www.facebook.com/malomkert.ro), a szociális vállalkozás működtetésére pedig létrehozták a Holnap Egyesületet. A szociális beállítottságú tagok képzésen vettek részt a Civitas Alapítványnál, így kaptak bátorságot a vállalkozás elindításához, amelyhez a Hagyományokon Alapuló Vidéki Szociális Vállalkozások Hálózata című programon keresztül az Európai Uniótól kaptak anyagi támogatást. A gyökerekről szólva Szőcs Ilona, az egyesület vezetője elmondta, hogy már otthonról hozták az egymásra figyelést, ugyanis nagycsaládban nevelkedett, ahol már gyerekkorban megtanulta, hogyan kell másokra figyelni, és ez a beállítódás jellemezte életüket református lelkész férjével közösen is.
A Malomkertben (http://www.malomkert.ro) új rendeltetést adtak a lebontásra ítélt parasztházaknak, illetve az ugyanígy megvásárolt csűrnek, melynek alsó részén étkezdét és konyhát is kialakítottak. A korábban több területen gyakorolt értékmentést ez által a régi faépületek megőrzésére is kiterjesztették, ugyanakkor felismerték, hogy a malomnak jelentős szellemi értéke van. A Malomkert megálmodói szerint ez nemcsak egy turisztikai, hanem kulturális központ is, ezért szeretnék, ha minél több rendezvénynek tudna helyet adni a létesítmény. A hátrányos helyzetű munkatársakból időközben egy „igen-igen ügyes csapat” formálódott.  
A vízimalom nemcsak jelkép, nemcsak nosztalgiázásra és hagyományőrzésre alkalmas hely, hanem közösségi helyszín is. Hasznosságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mit az, hogy az ott előállított teljes kiőrlésű búzalisztből helyben sütnek kenyeret. Számtalan finomság készül még a sütőházban, olyan jellegzetességek, mint a kürtőskalács, pogácsa, bukta, almás tészta, diós-, mákos-, rahátos kalácsok, darázsfészek, mézespogácsa, és az utóbbi idők nagy kedvence a vargabéles. A laskát már évek óta a csernátoni asszonyokkal közösen helyben készítik, ezt, és házi tejből előállított tehéntúrót használnak a vargabéleshez.
A kemence melegére saját programokat is szerveznek, A búzától a kenyérig eseményen a gyerekek nagy örömmel próbálják ki a cipókészítést. A turisztikai központ alkalmas kirándulások, erdei iskolák, képzések, kikapcsolódási programok és egyéb rendezvények megszervezésére. Most már a fűtést is sikerült megoldani, így az őszi hónapokban sem kellett leállni, és a tél folyamán is tudnak vendégeket fogadni. Az odalátogatók pedig a mellett, hogy hozzájárulnak hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához, megpihenhetnek, és élményekkel feltöltődhetnek fel a Malomkertben.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Tatárjárás

    Kárpátalja, Tatárhágó, rahói járás, TájGazda

    A Rahótól északra fekvő Tatár (Jabloneci)-hágó (931 méter) a Vereckei-hágó után a második legfontosabb átkelési pont a Kárpátok északkeleti vonalán Belső-Ukrajna felé.

     
  • Bőgő szarvasoktól zengő erdők

    Magyarország legnagyobb testű, vadon élő kérődző faja a gímszarvas, amely egyben a hazai erdők jellegzetes nagy vadja is. A legnagyobb szarvasállományokat hazai viszonylatban, a dél-dunántúli megyékben

     
  • Malonyai kastély

    Kedves olvasóink egy korábbi írásunkban már olvashattak a világon egyedülálló malonyai arborétumról. Akkor említettük, hogy az örökzöld park szélén máig áll

     
  • Marosfői finomságok

    Az Edrélyben élő Bíró-Boér Attila saját fűszerkeverékeit, készítményeit zárta üvegekbe, dobozkákba, hogy sajátos ízvilágát távollétében is élvezhessék az ínyencek. A Magyar Népi Ízőrző Lovagrend lovagja

     
  • A jó mézeshez idő kell

    Gál Adél mézeskalácsai, TájGazda

    Nagyjából 8 éve annak, hogy a salánki Gál (akkor még Zán) Adél kezei alatt megszülettek az első karácsonyi mézeskalácsok. Bár az elsők sem forma, sem díszítés szempontjából nem voltak még tökéletesek,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére