A marosillyei Bornemissza-kúria

A dicsőséges magyar múlt hírnökei az egész Kárpát-medencében a kastélyok, kúriák és udvarházak. Ezek az épületek még akkor is mesélnek, ha nem méltó módon gondozzák őket, ha romosan várják a feltámadást.

Erdélyben sok épület vár megmentésre, a pénz hiánya és tulajdonjogok tisztázása mellett a lakosság átrendeződése tovább nehezíti a helyzetet. A Marosillyén élő magyarokat már egyik kezünkön össze tudjuk számolni. Pedig valamikor virágzó közösség volt.
A királybíró Kászoni Jánost Bécsben Erdély alkancellárjának nevezték ki, és bárói rangot kapott. Ekkor vette fel a híres Bornemissza nevet. Bornemissza János nagy területekre tett szert, a kincstártól bérbe vette Görgényszentimrét, és megvásárolta Marosillyét, ami így 1716-tól a család tulajdona lett. 1752-ben Bornemissza János két fia megosztozott a birtokon. Ignác örökölte a Bethlen-kastélyt, míg az öccse, Pál udvarházat építtetett magának. A két épület közötti egykori kastélyparkon ma a főút halad át. A 18. század végén, 19. század elején a Veres-bástya kivételével sorra lebontják az elromosodott Bethlen-kastély még megmaradt részeit, az udvarház falait, a lakótornyot és a kapuépületet. A bontásból származó kövekből kastélyt építettek. A Bornemissza Ignác által elkezdett kúriát az utódok tovább változtatták, dédunokája növelte meg a méreteit, akit szintén Bornemissza Ignácnak hívtak. A korszakra jellemző építészeti jegyeket, a régi kúria hangulatát az udvar felőli homlokzat, az oszlopsor idézi fel, és szintén a dicsőséges múltról árulkodnak a nagyméretű gazdasági épületek. A neoklasszicista díszes bejáratot Bornemissza Tivadar hozta létre, a kastély az ő idejében nyerte el a ma is látható formáját. A Bornemisszák 1949-ig éltek Marosillyén, az államosítás után kórház működött a kúria épületében, ma pedig üresen, romosan áll.
A marosillyei Bornemissza-kúria csak egyike azoknak a történelmi jelentőségű épületeknek, melyek megőrzése mindannyiunk felelőssége.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A szenteltvíz és a néphagyományok

    A következőkben kárpátaljai görögkatolikus falvakban gyűjtött, szenteltvízhez kötődő szokások olvashatók. A Vízkereszt a kereszténység egyik legrégibb ünnepe.

     
  • A rejtélyes fehér mák

    Fehér mák, TájGazda

    Egy korábbi cikkünkben számoltunk be a kék mákról és számos pozitív hatásairól (A fiatalos erőnlét elixírje). A hozzászólások között olvastam a fehér mák említését.

     
  • Moravcsík Judit

    Moravcsík Judit, TájGazda

    Moravcsík Judit a felvidéki Garamkövesdről gondoskodik a környékbeli lakodalmak szebbé tételéről, elsősorban esküvői kiegészítőket, köszönő ajándékokat készít. Emellett levendulás zsákokat, szívecskéket varr.

     
  • Tönkölybúzát az asztalra!

    Tönkölybúza, TájGazda

    Az ételed legyen a gyógyszered, és gyógyszered az ételed - hívta fel a táplálkozás fontosságára, a napjainkban szinte divatszerű egészséges életmódra már több ezer évvel ezelőtt a figyelmet Hippokratész,

     
  • A kecsketermékek gyógyítanak (is)

    Nem is olyan régen lekicsinylően "szegény ember tehénkéjének" nevezték a kecskét, pedig a sokgyermekes családokban még a szerény tartás és takarmányozási mód mellett is minden nap tejet

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére