Sulisztár 10-szer Tiszakálmánfalván

A délvidéki Újvidék községhez tartozik a 4000 lelket számláló Tiszakálmánfalva, ahol a lakosság csaknem egy negyede vallja magát magyarnak. 1884-ben,

Tisza Kálmán, akkori magyar miniszterelök jóvoltából 200 család telepedett le erre a vidékre, eresztett gyökeret és alapozta meg a jövő generációt. Az idők múlásával változott a falu összetétele, éltek itt németek is, de a politikai nyomások ellen szökve a bosnyákok is megtelepedtek a vidéken. Ennek ellenére az egymás segítése, a baráti viszony ápolása és a tolerancia mindig is jellemezte a falut.
A kis magyar közösség 2001-ben kapott olyan lehetőséget, hogy önszerveződéssel  művelődési egyesületet alakítson és a hagyományápolásban, a jövő generációk  nevelésében részt vegyen. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben irodalmi, zenei, néptánc, kézimunka- szakosztály tevékenykedik és a 15 év alatt számos kimagasló rendezvénnyel, vendéglátással és vendégszerepléssel bizonyságot tettek a megmaradásról. Az első vezetőség 10 évvel ezelőtt, a számos rendezvény mellett, álmodta meg a Sulisztár énekes-zenés vetélkedőt, amely egy tehetség-kutató rendezvénynek volt elképzelve. Ugyanis a vidéken az idősebb gyerekek és fiatalok megmérettethetik magukat, de az általános iskolásoknak ez az egyetlen alkalmuk, ahol zenei  tehetésgüket színpadra vihetik. A községhez tartozó általános iskolák magyar ajkú diákjai szívesen vállalták a  kihívást és jelentkeztek a rendezvényre. A kiírásoknak eleget tettek, mert kizárólag magyar nyelven lehet énekelni. Az első sikerélmény után az egyesület vezetősége újraszervezte a Sulisztárt, és most 10 év távlatában bátran dicsekedthetnek, hogy több, mint 400 magyar ajkú általános iskolás gyermek lépett színpadra a rendezvényen. A jubileum alkalmából a magyarországi testvértelepülésről, Baksról si érkeznek vendégek, fellépők, énekelni szerető és tudó gyerekek, akik továbbviszik a falu és az itt élő magyarság összefogó erejének hírnevét. A megmérettetést november 12-én, szombaton, délután 16 órai kezdettel tartják a tiszakálmánfalvi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület székházában.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A leghírhedtebb hazai kényszermunkatábor - Recsk

    A leghírhedtebb hazai kényszermunkatábor - Recsk, TájGazda

    Parád felől a 24-es főútról közelíthető meg Recsk. A nagyközség egyik kereszteződéséből jobbra fordulva hosszú perceken át autózva jutunk el az erdő sűrűjében. A betonozott út végén egy sorompó állja utunkat.

     
  • Andrássy-kastély – Tőketerebes

    Andrássy-kastély – Tőketerebes, TájGazda

    Tőketerebes (szlovákul Trebišov) a mai Szlovákia keleti területén fekszik, a trianoni békeszerződés előtt Zemplén vármegye része volt. 1910-ben 4708 lakosából 2323 magyar, 2181 szlovák volt.

     
  • Vajdasági lovastúra

    Egy hét, háromszáz kilométer Vajdaság déli végén - mindez lóháton. Az adai Nyergelj, fordulj Lovasegyesület szervezésében minden év augusztusában nyeregbe ült 12 tapasztalt vajdasági lovas,

     
  • Újjáélesztett papír

    A felvidéki Ambruš Adriana fizioterapeuta-ként dolgozik és él Zselízen. Munka után, szabadidejében szívesen foglalkozik otthonában berendezett műhelyében kézműveskedéssel, elsősorban kosárfonással.

     
  • Házias ízek, otthoni savanyítás

    Torma, TájGazda

    A hétköznapi embernél csak Húsvétkor kerül asztalra a torma. El sem lehet képzelni a finom főtt sonkát, a főtt kolbászt és a tojást e csípős köret nélkül, hiszen tavasszal a vitaminpótlásban nagy szerepet tölt be.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére