Andrássy-kastély – Tőketerebes, TájGazda

Tőketerebes (szlovákul Trebišov) a mai Szlovákia keleti területén fekszik, a trianoni békeszerződés előtt Zemplén vármegye része volt. 1910-ben 4708 lakosából 2323 magyar, 2181 szlovák volt.

2011-ben 24 401 főből már csupán 292 vallotta magát magyarnak. A település a 13. században, a Terebesi család által épített Párics várának szolgálófalujaként alakult ki. Először 1219-ben említik, Terebus néven. A várat 1686-ban, miután a kurucok kivonultak belőle, a császári sereg felrobbantotta. Romjaiból 1786-ban a Csáky-család gyönyörű kastélyt építtetett, mely kisebb-nagyobb átalakítások után ma is áll a város terjedelmes angolparkjában.
A park ezen pompás kastélyon kívül otthont ad a már fent említett várromnak a föld alatti erődítménnyel, vizes árkoknak, pataknak, tavaknak, szigetnek, forrásoknak, kerti hűsölőknek. A 19. században szökőkutakkal, akváriumokkal, kőpadokkal, antik és korabeli szobrokkal bővítették, majd egyre több egzotikus fát és bokrot ültettek a területére. A kastély keleti oldalán lévő területeken udvart alakítottak ki, melyet alacsony kő balusztráddal – könyökmagasságig érő kerítéssel – választottak el a teraszosan tagolt franciakerttől.
Véleményem szerint már csak a park miatt érdemes ellátogatnunk ide… feltéve, hogy szeretjük a természetet, a hosszú sétákat a fölénk tornyosuló fák árnyékában, miközben hallgatjuk a madárcsicsergést, s magunkba szívjuk az itt található csodás és ritka virágok varázslatos illatát.
S, ha már itt vagyunk, miért mennénk el szó nélkül emellett a fenséges építmény mellett? Mint már említettük, a Csáky család építette a 18. század vége felé, eredetileg barokk stílusban. A 19. század első felében az Andrássyak tulajdonába került, akik empire-klasszicista stílusban építtették át. Itt született 1860. június 30-án ifj. Andrássy Gyula gróf, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere (1918). Továbbá itt töltötte életének utolsó éveit id. Andrássy Gyula, aki 1867-1871 között a Magyar Királyság miniszterelnöke, valamint 1871-1879 között az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere volt. Szarkofágja ma is megtalálható a Meining Artúr által tervezett, 1893-ban épült neogótikus mauzóleumban, a kastély parkjában.
Az épület a 20. században kórházként működött, nemrég széleskörű felújításon ment keresztül, melynek fő célja az eredeti jelleg visszaadása volt. Jelenleg a Honismereti Múzeum székhelye, különböző kiállítások színhelye. Állandó tárlatain megismerhetjük a régió történelmét, mezőgazdaságának történetét, népszokásait. Ilyen például a tokaji bor és borvidék, illetve a szőlészet és borászat témájában megtekinthető állandó kiállítás, ahol nyaranta kávé- és borkóstolásra várják az idelátogatókat. A földszinten kiállított fotókból megtudhatjuk, milyen átalakításokon ment keresztül az épület az évszázadok során. A kastély második emeletét a Csáky, de elsősorban az Andrássy család bemutatására szánják. Ezáltal is szeretnék ápolni id. Andrássy Gyula emlékét. Az épület ékessége az Andrássy-terem – az egykori tükörterem –, mely napjainkban a város különleges vendégeinek fogadására, koncertekre, esküvőkre, illetve más kiemelkedő társadalmi eseményekre szolgál közösségi teremként. A kastély ezenfelül alkalmas konferenciák, előadások helyszínéül is.
Amennyiben úgy döntünk, hogy ellátogatunk Felvidék e patinás építményébe, a tőketerebesi múzeumban négy nyelven kérhetünk tárlatvezetést: magyarul, angolul, németül és szlovákul. Hétfőtől péntekig, reggel 7.30-tól, délután 15.30-ig várják a látogatókat, míg, aki egy hétvégi kirándulással szeretné összekötni a kastély megtekintését, annak a vasárnap 14.00-18.00 nyitva tartás áll rendelkezésére.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Királyi iskolatáska

    Reybag, TájGazda

    A felvidéki Zselízen élő Csenger Tibor és felesége Mária mintegy tíz éve alapította iskola- és irodaszerek forgalmazásával foglalkozó családi vállalkozását, ahol lányuk Adrienn és öccse – akit szintén Tibornak hívnak

     
  • A birkatej igazi érték

    A moholi Raffai Csaba mezőgazdasági családba született és nem is volt kérdés számára, hogy a föld iránti tisztelete és szeretete vezényeli a jövője megalapozásában. A növénytermelést még 30 évvel ezelőtt

     
  • Mit jósolnak a szeptemberi napok?

    Mit jósolnak a szeptemberi napok?, TájGazda

    „Ha Katalin kopog, Karácsony locsog”, „Sándor, József, Benedek – zsákban hozzák a meleget”, „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” – ki ne ismerné ezeket a népi időjóslásokat?

     
  • Duna Menti Múzeum

    A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította.

     
  • A szivarszobát a nem dohányzók is élvezhetik

    Colosseum Hotel-Mórahalom, TájGazda

    Álom és a valóság. Mórahalmon közel vannak egymáshoz térben és időben egyaránt. Mi mással lehetne magyarázni azt a tényt, hogy az 1989-ben városi rangot kapott, hétezernél kevesebb lélekszámú település

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére