Kárpátaljai tájház, TájGazda

A hagyományok kapcsán eddig kétféle véleménnyel találkoztam. Az egyik, hogy a hagyományainkat ápolni, óvni kell. A másik, hogy nem kell őket se ápolni, se megóvni,

mert nem betegek és elszaladni se akarnak; a hagyományokat élővé kell tenni. Igen ám, de pl. a hagyományos paraszti konyha egyszerű és nagyszerű étkeit és azok elkészítését nehéz bemutatni annak, aki egy digitális kijelzős gáztűzhely mellett nőtt fel, aminek gombnyomásra gyullad fel a lángja, és a szövőszék működését se fogja megérteni az, aki nem látja legalább egyszer működésben ezt a szerkezetet.
No de borúra derű: ha hagyományos parasztházból nem is találunk már sokat Kárpátalja magyarlakta településein, azért van hová menni nézelődni, tanulni, sparhelt mellett melegedni, ámulni és bámulni: a Nagyberegi Tájház maga az élő múlt.
Nagybereg az egykori Bereg vármegye egyik legnagyobb települése. Neve kapcsán elsőre sokaknak valószínűleg a beregi szőttes ugrik be – és jól tudják. A beregi szőttes vidékünk egyik kulturális kincse, de erről majd később.
Majd’ 4 évvel ezelőtt, 2013 februárjában tájházat hozott létre a település központjában a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyarország Külügyminisztériuma és a Szülőföld Alap támogatásával. A portát 1997-ben az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Népi Építészeti Diákkörének tagjai mérték fel, s javasolták a műemlékké nyilvánításra. Tizenkét évvel ezelőtt, 2004-ben ajándékozta a főiskolának akkori tulajdonosa, Füzesi Malvin.
A tájházba belépve olyan közeg fogadja a látogatót, ami legfeljebb nagyanyáink számára volt egykoron megszokott. Legnagyobb egysége maga az 1898-ban, eredetileg háromosztatúra épített lakóház. Az épülethez később még egy helyiséget építettek. Jelenlegi beosztása: első ház, konyha, hátsó ház, kamra. A helyiségek bútorzatának, berendezési tárgyainak mindegyike – kora és ritkasága okán – muzeális darab. A látogatók a tisztaszoba funkciójával és berendezési tárgyaival, a konyhával és annak sparheltes, varrott falvédős, vászonkendős, zsajtáros és csöcsös korsós berendezésével, a szövőszék felépítésével és működésével egyaránt megismerkedhetnek. A tájházban rendszeresen kerül sor hagyományőrző foglalkozásokra, így a legkisebb korosztály képviselői is előszeretettel látogatják.
Második része a keresztcsűr, ahol több régi mezőgazdasági eszköz tekinthető meg. A csűrön áthaladva egy gyűjteményes kert fogadja a látogatót, melyet a Rákóczi-főiskola Fodor István Természettudományi Kutatóintézete hozott létre. Itt nálunk nem őshonos növények is megtalálhatóak kutatási és bemutatási célból.

Espán Margaréta

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A hobbi, ami egy életen át elkísér

    A temerini vadászegyesület, TájGazda

    Az igazi, vérbeli vadász nem puskával jár – mondják azok a vadászok, akik nem csak tanulták, hanem talán beleszülettek a mesterségbe. Számukra az erdő, a természet és a vadállomány

     
  • Újvidék pihenőhelye a tarcali hegy

    A tarcali hegy, TájGazda

    A városi ember a rohanó hétköznapokból való menekülést, akár pár órára is a csöndes, nyugodt, fákkal borított természetben keresi. Az újvidékieknek ezt a lehetőséget a Duna jobb partján fekvő Tarcal-hegy,

     
  • Feldolgozásból kézműves sör

    Vajdaságban a fiatal mezőgazdasági termelők egyre inkább a primer termék feldolgozása felé hajlanak, hiszen a hozzáadott értékkel és a félkész- vagy késztermékkel könnyebben tudnak piacra jutni

     
  • A Kovilji-Péterváradi rét szépsége

    A Kovilji-Péterváradi rét, TájGazda

    Újvidéktől mintegy 20 kilométerre délkeletre, a Duna bal oldalán húzódik a kaboli/kovilji-péterváradi rét. Mintegy 5000 hektáron nyújt életteret közel 170 madárfajtának,  50 féle halnak, értékes és ritka növényeknek,

     
  • Mesélő téglák

    A Tiszta-tótól délkeletre fekszik egy kis község, amely a Tiszaszentimre nevet viseli. E piciny falu egyik érdekessége a közel 245 éves református templom és annak a templomtornyában kialakított Tégla Múzeum.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére