Műjégpálya, Budapest, TájGazda

Lassan itt a téli szünet. Hónak még se híre se hamva. Ki tudja lesz e az idén, tudnunk e majd síelni. De addig is míg várunk rá, irány a koripálya. Húzzuk fel a korcsolyánkat és lejtsünk pár kört

a közelünkben lévő műjégpályán. Igaz kissé veszélyes sport, de egyszer az életben érdemes kipróbálni ezt is.

Ebben a rövid kis bemutatásban a Városligeti Műjégpályáról szeretnék írni pár sort. Hiszen – mondhatni – innen indult ki a magyar korcsolyázás története. A mai Műjégpálya európai viszonylatban is kiemelkedő, hiszen a közel 13 000 m2-es összefüggő területével a legnagyobb szabadtéri műjégpályák közé tartozik.

A Városligeti Műjégpálya a Vajdahunyad vára tövében található. 1870. január 29-én nyitotta meg először a kapuit, köszönhetően a Pesti Korcsolyázó Egylet kitartó munkájának. Ugyanis az engedélyek beszerzése nem ment gördülékenyen. A megnyitó ünnepségen Rudolf koronaherceg is jelen volt. Az egylet engedélyt kapott arra, hogy a téli időszakban a Városligeti tó egy részét minden évben birtokba vehesse és kedvük szerint korcsolyázzanak rajta. Érdekességként annyit, hogy akkoriban az előkelő hölgyek számára a korcsolyázás illetlen tevékenységnek számított.

Sajnálatos módon 1874-ben a melegedőként szolgáló két fabódé leégett. De mivel az élet egyre jobban beindult a jeges pályán, így nem volt kérdéses, hogy fejlesztésekbe kezdenek. Lechner Ödön építész tervei alapján felépítettek egy csarnokot, ahol helyett kapott a melegedő, büfé, zenekari terem, korcsolyakötő helység és egy nagy terem is.
Már akkor is nagyon imádták a pesti hölgyek és urak a korcsolyázást. Ennek egyik oka talán az volt, hogy akkoriban a világon sehol máshol nem volt ekkor összefüggő nyitott jégpálya. A nagy érdeklődésre való tekintettel bővítésbe kezdtek. Francsek Imre tervei alapján egy neobarokk stílusú csarnokot alakítottak ki. Hogy még élvezetesebb legyen a korizás a pályákat lámpákkal is megvilágították. A pályán táncrendezvényeket, jelmezes felvonulásokat, jégünnepélyeket tartottak. Népszerű volt a jéglabdázás, koronghoki is.

Az emberek korcsolyázás iránt rajongása tette lehetővé, hogy hazánkban is egyre népszerűbbek lettek a jeges sportok. Ennek hatás révén jött létre a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Ezek után szabályos gyorskorcsolya versenyeket rendeztek a pályán és nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is. 1895-ben itt tartották az első gyors- és műkorcsolya Európa-bajnokságot, de vendégül látták a kanadai válogatottat is.
A II. világháború alatti bombázások következtében teljesen használhatatlanná vált. Majd a háború után a szövetség és a korcsolyázó egylet összefogásával indult meg a helyreállítása. Ezt követően folyamatosan hajtottak végre módosításokat, fejlesztéseket. Ezek eredménye, hogy ma egy igen korszerű műjégpályát tudhat magáénak Magyarország.
A Műjégpályán lehetőség van korcsolya kölcsönzésre, élezésre, de orvosi és biztosítási szolgáltatás is igénybe vehető. Aki pedig szeretné oktató segítségét kérni, arra is lehetőség van. A jégpálya a téli szünetben is nyitva tart, várja a korcsolya szerelmeseit. https://www.mujegpalya.hu/hu

Kedves Olvasó, ha nincs lehetősége eljutni a Városligeti Műjégpályára, de szeretne korcsolyázni, akkor az alábbi linken információkat találhat az Önhöz legközelebbi műjégpályákról. Korira fel!
http://funiq.hu/538-orsz%C3%A1gos-m%C5%B1j%C3%A9gp%C3%A1lya-lista

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Handmade by Edi

    Handmade by Edi, TájGazda

    Tóth Edina Felvidéken, Dunaszerdahelyen él és dolgozik, mint varrónő és divattervező. Elsősorban gyermekjátékokat és lakás kiegészítőket varr, termékeit Handmade by Edi néven értékesíti saját üzletében,

     
  • A térhódító mangalica

    A térhódító mangalica, TájGazda

    A népesség növekedésével arányosan növekszik az élelmiszerfogyasztás, ami nem könnyű feladat elé állítja a nemesítőket. Mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben bő hozamú,

     
  • Kárpátalja - Ökörmezői járás

    Ökörmezői járás, TájGazda

    Azért merem így egyben ajánlani, mint járást, mert így együtt az igazi. Nem olyan, mint Munkács, vagy Ungvár. Kárpátaljának ezt a részét (és még jó pár ilyen részét)

     
  • Mesék nélkül szegényebbek lennénk

    Mesevirágom, TájGazda

    Valljuk be őszintén, a mesékre mindenkinek szüksége van, legyen az gyermek vagy felnőtt. Belőlük merítünk ihletet, általuk képesek lehetünk továbblépni, olykor álmaink megvalósításában is nagy szereppel bírnak.

     
  • Erdély legnagyobb harangja

    Erdély legnagyobb harangja Ditrón, TájGazda

    Ha Maroshévíz irányából érkeznek a Gyergyói-medencébe, messziről látszik Ditró kéttornyú temploma. A település gazdagságát, az ott élők hitét és ízlésvilágát tükrözi a neogótikus bazilika, melynek hossza 56 m,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére