Hegyek, erdők, tavak határolják a majki pusztát. Csak a csend, a síri csend érzékelhető. Kiválóan alkalmas hely a remete életre. Talán ezért is választották kolostoruk helyszínéül a kamalduli remeték.

Itt a Majk pusztán található az eredeti formában fennmaradt kamalduli remeték barokk műemlékegyüttese, mely európai viszonylatban is jelentős. 17 cellaházból, templomtoronyból és kolostorépületből álló komplexum egész évben látogatható, a cellaházak egy része szálláshelyként is szolgál. http://www.majk.hu/kezdolap

A remeték az 1730-as évek közepén érkeztek e területre. Kopaszra borotvált fejtetőjű, hosszú szakállú, némaságot fogadott fehércsuhás szerzetesek. Akik egyszemélyes cellaházakban éltek, és csak a napi imát mondták ki hangosan. Önfenntartó rendként működtek, fafaragással, festéssel, fazekassággal, földműveléssel és adományokból éltek. Böjtöltek és imádkoztak mindenkiért a világon.
Az itáliai mintára épült kolostor két részre tagolódik: egy U-alakú főépületre, ahol a közös helységek találhatóak, mint a refektórium (ebédlő), könyvtár, gyógyszertár, betegszobák, gazdasági helységek, vendégszobák, a prior szobái és a nem magányban élő testvérek lakóhelyiségei. A másik fő rész az egyedülálló cellák, a remetelakok, amelyek külön kápolna, lakó- és hálóhelyiség, kamra, pince és a házhoz tartozó kis földből álltak. Az egyes remetelakok magyar arisztokrata családok adományaiból épültek fel. Az adományozó családok címere az egyes lakok főhomlokzatán is látható.
 
A rendház építése kb. harminc éven át tartott, de így sem valósult meg teljesen. Ugyanis a 20 lakból csak 17 készült el. II. József leállítatta az építést. Valószínűleg az akkori egyházi érdekképviseletek miatt és a rend életében állítólag bekövetkezett erkölcstelen életmód, szabályok megszegése végett. Ezt követően a kolostor hanyatlásnak indult, berendezési tárgyait elárverezték, a környező településeken szétosztották. Egy villámcsapás következtében a templom a torony részét kivéve össze is dőlt.
Az épület hosszú ideig az Esterházy család tulajdonában volt. Nekik köszönhetően felújításokba kezdtek az épületeken. A kastéllyá átalakított templom és a cseléd- és gazdálkodóhelységként funkcionáló cellaházak élete fellendült. A téli lakhelyként működő kastély és környezete ekkor élte fénykorát.
Az évek, évtizedek során a hely több funkciót is betöltött. Volt posztó- és szűrgyártó manufaktúra, vadászkastély, katonai fogda, tábori kórház, munkásszálló, szakközépiskola, bányászlakás.

Nyaranta koncertek színhelye. A templom órájából bizonyos időközönként Esterházy Pál Harmonia caelestis címmel komponált zenedarabjai csendülnek fel. A remeteházak ma üdülőként szolgálnak. A Baranyai címerrel ellátott lak állandó kiállításként mutatja be a remeték életmódját, történetét és II. Rákóczi Ferenc és a kamanduli remeték kapcsolatát. Hiszen II. Rákóczi Ferenc a franciaországi kamanduli kolostor lakója volt több évig. Végakarata szerint halála után szívét ott temették el, amely a II. világháború ideje alatt megsemmisült. Ennek emlékét őrzi a templom falán lévő emléktábla is.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Fából „kipiszkált” ajándékok

    A Kárpátalja Nagyszőlősi járásában található Tiszaújhelyben él és dolgozik Győry Mikós fafaragó, aki vidékünkön egyik állandó résztvevője a kézműves vásároknak, fesztiváloknak. Győry Miklós 1974-ben,

     
  • Békési Kis Anikó fazekasműhelye

    Békési Kis Anikó fazekas, TájGazda

    A fazekasműhely nyáron kisgyermekek napközi otthona is. Szép fakapu, régi téglából rakott kerítés, csinosan felújított parasztház és kerámia házszám a falon.

     
  • Az Ungerbauer Családi Borpince

    Ungerbauer Családi Borpince, TájGazda

    Míg a felnőttek boroznak, a gyerekek mustot és házi szörpöt kóstolnak... A borcímkét húsz évig tervezte Ungerbauer György, az Ungerbauer Családi Borpince tulajdonosa.

     
  • Bőgő szarvasoktól zengő erdők

    Magyarország legnagyobb testű, vadon élő kérődző faja a gímszarvas, amely egyben a hazai erdők jellegzetes nagy vadja is. A legnagyobb szarvasállományokat hazai viszonylatban, a dél-dunántúli megyékben

     
  • Komótos vőfély

    Komótos vőfély, TájGazda

    A nagygejőci (egykor Ung vármegye, ma Kárpátalja Ungvári járásának települése) Szavla Krisztiánt bátran nevezhetjük multikulturális vőfélynek, hiszen magyar és ukrán nyelven is vezet lakodalmakat.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére