Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból, TájGazda

Mondd a neved, megmondom, ki vagy! – tartja a szólás. A vezetéknevek sok esetben elárulják, mivel foglalkozott, hol élt, milyen volt az, akit elsőként illettek neve. Hasonló a helyzet a településnevekkel.

Egy város vagy falu neve arról tanúskodhat, kik, milyen foglalkozást űző személyek lakták, mi jellemezte, kinek a tulajdonában állt elnevezésének pillanatában. Az alábbiakban néhány kárpátaljai magyar település nevének eredete olvasható.

Beregsom (Beregszászi járás). Az egykori Lónyai uradalom királyi birtokának első írásos említése 1270-ből való. A település a környéken bőven található somfák után kapta a nevét. A Bereg előtagot csak a XX. században kapta, ezzel is mutatva területi hovatartozását.

Csonkapapi (Beregszászi járás). Elnevezése valószínűleg papi birtokot jelöl, s vélhetően Haraszti Erasmus katolikus papra utal, aki egy ideig a terület birtokosa volt. Hogy hogyan lett csonka, arról két magyarázat is létezik. Az első szerint a „csonka” előtag egy befejezetlen templomra utal. A másik szerint a falu mellett egykoron létezett egy Csonkás nevű település, ami a tatárjárás idején szinte teljesen elnéptelenedett, mert lakói a fallal megerősített Papiba menekültek. A két település „összeolvadásából” született meg Csonkapapi.

Beregrákos (Munkácsi járás). A település a Latorca egyik, édesvízi rákokban gazdag ágáról kapta a nevét. Első említése Rakus néven 1332-ből származik.

Csepe (Nagyszőlősi járás). Az egykor Ugocsa vármegye részét képező települést 1393-ban már Chepe néven említik. Az elnevezés a Csépán személynévből ered.

Tiszasalamon, Csap, Tiszaásvány (Ungvári járás). Hármat egy csapásra! A három, egykor Ung vármegyéhez tartozó település elnevezését az eredetmonda ugyanazon történéshez köti. Történt ugyanis, hogy egy uraság járt a vidéken, „tengelytörő utakon”, s a „kocsimarasztó nagy sár” igen nehezítette a közlekedést. Az uraság rákiáltott kocsisára: „Csapj közé, Salamon, mert itt maradunk az ásványban!” Ezzel a mondatával keresztelt el három falut egyszerre. (Az Ásvány helynév jelentése itt: mesterséges árok, ásott tó, kút.)

(Folytatása következik)

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A Huszár Családi Pincészet

    A Huszár Családi Pincészet, TájGazda

    A mennyiségből a minőségbe. Kárpátalja falvaiban kevés olyan porta található, amit ne árnyékolna szőlőlugas. Így tulajdonképpen szinte minden háztartásban működik

     
  • Újságpapír: egyeseknek hulladék, másoknak érték

    Újságpapír: egyeseknek hulladék, másoknak érték, TájGazda

    „Egy kézműves anyuka olyan, mint egy normál anya csak sokkal menőbb.”- olvastam korábban egy hírfolyamban. És igen, van valóságalapja ennek a kijelentésnek.

     
  • Jacsi Méze – termelői méz a Méhészmestertől

    Jacsi Méze – termelői méz a Méhészmestertől

    Már gyerekkoromban is imádtam a mézet. A testvéreimmel alig bírtuk kivárni míg az anyukánk megkente nekünk a kenyeret vele. Ha rágondolok most is összefut a nyál a számban. Édes, folyós, ragadós.

     
  • Napraforgó: az egyik legfontosabb haszonnövényünk

    Csanádapácán, ahol lakom kb. egy évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni a napraforgóból (Helianthus annuus) történő olaj előállításával. – tudtam meg Oláh Kálmán polgármesterünktől.

     
  • Csillagok, bolygók, galaxisok

    Pannon Csillagda, TájGazda

    Bakonybélről sokaknak a több évszázados múltra visszatekintő Szent Mauríciusz Monostor jut eszébe. De ebben a festői, nyugodt környezetben számos más látnivaló is felkutatható.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére