Falunevek eredete, TájGazda

Nemrégiben Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból címmel jelent meg egy írás kárpátaljai magyar falvak nevének eredetéről. Az alábbiakban olvasható a folytatás

(az első település a Munkácsi járásban található, a többi a Nagyszőlősiben, a történelmi Ugocsa vármegyében).
Szernye a Szernye-mocsár mentén jött létre. A mocsár egykoron több mint 100 négyzetkilométeren terült el. Vizét a Szernye folyó vezette le, aminek neve a szláv srna (őz) szóból ered.

Fancsika egykori, azonos nevű ispánjáról kapta a nevét (a megnevezés a régi magyar Fancs vagy Foncs személynévből ered).

Forgolány nevének eredetéhez két, majdnem teljesen egyező eredetmonda kapcsolódik. Az első szerint a falu közepén folyt a Tisza Halavány nevű ága. Egyszer egy leány, aki vizet akart meríteni, beleesett a folyóba, s elkapta őt egy örvény. A vízben lelte halálát. Egy juhász meglátta, s ezt kiabálta: „Forgó lány! Forgó lány!” A másik történet szerint ott, ahol ma a falu található, egykor a Tisza folyt. Vizében egy örvény kavargott (ott, ahol most a református templom áll). A Tisza bal partján lakott egy Jaros nevű vadász, akinek szépséges leánya belecsúszott a vízbe, miközben meríteni akart belőle. Segítségért kiáltozott, miközben az örvény forgatta őt. Kiabálását meghallották a közeli mezőn dolgozók, s egyikük a lányt látva ezt kiabálta: „Forog a lány! Forog a lány!” Erről a szerencsétlenül járt „forgó lányról” kapta a nevét a falu.

Verbőc Árpád-kori település, egykoron Ugocsa vármegye Tiszán-inneni járásának része volt. Nevét a mellette húzódó Vrbovac patakról kapta, aminek neve füzest, fűzfával benőtt helyet takar.

Öregakli, Újakli és Aklihegy egymás szomszédságában terülnek el. Az első Akli (ami ma Öreg) nevét az akol (ól, karám) szó –i képzős változatából kapta, merthogy valamikor egy nagy sertésakol állt ott, ahol most a falu van. Aklihegy mára önálló település, Újakli pedig egy új Akli.

A végére hagytam a legjobbat, Nevetlenfalut. Eredetileg nem volt a falu nevetlen, Deákfalvának is nevezték, de volt egy trágár megnevezése is: Pinátfalva. Hogy miért hívták így, az mindenkinek a képzeletére van bízva… Történt egyszer, hogy egy katona haladt el a falunál, s megkérdezett egy parasztlányt, mi a falu neve. Ő szégyellte elmondani, ezért azt mondta, hogy nincsen annak neve. A falu pedig azóta is Nevetlen.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Violinda Design – művészi újrahasznosítás

    Violinda Design, TájGazda

    A bősi származású Viola Melinda jelenleg Párkányban él férjével, épp születendő gyermeküket várják. Melinda szavaival élve ő „az újrahasznosítás művészetével” foglalkozik – körülbelül két éve.

     
  • Az újkígyósi földtégla

    Újkígyósi földtégla, TájGazda

    Abban élhetsz, amin jársz! Földtégla a jövő építőanyaga. Vezérhangya! Különös kifejezés. A köznyelv általában pejoratív értelemben használja, miszerint, akinél elindul a vezérhangya bolondos, különös figura,

     
  • Mátyás király fái

    Mátyás király fa, TájGazda

    Ha egyszer rangsorolnunk kéne a magyar történelem legnépszerűbb, leginkább kedvelt királyait, Hunyadi Mátyás minden bizonnyal az élmezőnyben végezne. Nem hiszem, hogy lenne olyan magyar ember,

     
  • Tóth Gyula - fafaragó

    Tájgazda - Tóth Gyula, fafaragó mester

    Ha szeretjük a szépen, faragott, jól kidolgozott, népies motívumokat felsorakoztató fábol készített munkákat, alkotásokat, akkor Kárpátalján, a Nagyszőlősi Járásban semiképpen ne hagyjuk ki Tiszaújlakon,

     
  • Szlovákia egyetlen úszómalma

    Gútai malom, Tájérintő-TájGazda

    A Csallóköz számos kulturális, természetvédelmi érdekességet, értéket rejt magában. Ilyen a délnyugati részén, Gúta városának szélén található úszó vízimalom és köré épült komplexum is.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére