Falunevek eredete, TájGazda

Nemrégiben Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból címmel jelent meg egy írás kárpátaljai magyar falvak nevének eredetéről. Az alábbiakban olvasható a folytatás

(az első település a Munkácsi járásban található, a többi a Nagyszőlősiben, a történelmi Ugocsa vármegyében).
Szernye a Szernye-mocsár mentén jött létre. A mocsár egykoron több mint 100 négyzetkilométeren terült el. Vizét a Szernye folyó vezette le, aminek neve a szláv srna (őz) szóból ered.

Fancsika egykori, azonos nevű ispánjáról kapta a nevét (a megnevezés a régi magyar Fancs vagy Foncs személynévből ered).

Forgolány nevének eredetéhez két, majdnem teljesen egyező eredetmonda kapcsolódik. Az első szerint a falu közepén folyt a Tisza Halavány nevű ága. Egyszer egy leány, aki vizet akart meríteni, beleesett a folyóba, s elkapta őt egy örvény. A vízben lelte halálát. Egy juhász meglátta, s ezt kiabálta: „Forgó lány! Forgó lány!” A másik történet szerint ott, ahol ma a falu található, egykor a Tisza folyt. Vizében egy örvény kavargott (ott, ahol most a református templom áll). A Tisza bal partján lakott egy Jaros nevű vadász, akinek szépséges leánya belecsúszott a vízbe, miközben meríteni akart belőle. Segítségért kiáltozott, miközben az örvény forgatta őt. Kiabálását meghallották a közeli mezőn dolgozók, s egyikük a lányt látva ezt kiabálta: „Forog a lány! Forog a lány!” Erről a szerencsétlenül járt „forgó lányról” kapta a nevét a falu.

Verbőc Árpád-kori település, egykoron Ugocsa vármegye Tiszán-inneni járásának része volt. Nevét a mellette húzódó Vrbovac patakról kapta, aminek neve füzest, fűzfával benőtt helyet takar.

Öregakli, Újakli és Aklihegy egymás szomszédságában terülnek el. Az első Akli (ami ma Öreg) nevét az akol (ól, karám) szó –i képzős változatából kapta, merthogy valamikor egy nagy sertésakol állt ott, ahol most a falu van. Aklihegy mára önálló település, Újakli pedig egy új Akli.

A végére hagytam a legjobbat, Nevetlenfalut. Eredetileg nem volt a falu nevetlen, Deákfalvának is nevezték, de volt egy trágár megnevezése is: Pinátfalva. Hogy miért hívták így, az mindenkinek a képzeletére van bízva… Történt egyszer, hogy egy katona haladt el a falunál, s megkérdezett egy parasztlányt, mi a falu neve. Ő szégyellte elmondani, ezért azt mondta, hogy nincsen annak neve. A falu pedig azóta is Nevetlen.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Judy Kosarak

    Judit Felvidék Galántai járásában él, mióta külföldi munkájából anyasági szabadságra tért haza. Jelenleg három hónapos kisfiával van otthon. Emellett körülbelül hat éve pedignádból készít különböző fonott kosarakat,

     
  • Mezőségi fűszerpaprika

    Mezőségi fűszerpaprika, TájGazda

    A mezőpaniti Nagy Dániel gyakorlatilag belenőtt a paprika termesztésébe. Először nagymamája kezdett el foglalkozni vele a kilencvenes évek elején, aztán édesanyja, nénje, testvére és most ő is folytatja a termesztést.

     
  • Huszár Családi Pincészet

    Huszar pincészet, TájGazda

    Azok az emberek, akik szeretnek utazni, szeretik a jó minőségű házi borokat, ahol csak megfordulnak, mindenütt meg akarják ismerni a helyi hagyományokat, a borkultúrát, megkóstolni a különleges borokat,

     
  • Koháry kastély – Szentantal

    Koháry kastély – Szentantal, TájGazda

    Szentantal (szlovákul Svätý Anton) felvidéki község, nem messze Selmecbányától fekszik, a Selmec-patak partján. Nevét az egyik első ismert keresztyén remete,

     
  • A libatenyésztés nehézségei

    A libatenyésztés nehézségei, TájGazda

    Alternatív állattenyésztési ágazatként van vezetve a libatenyésztés a Vajdaságban. A rendezetlen piac, a vágóhíd hiánya és az állam nem törődése fékezi az ágazat fellendülését.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére