Komáromi Jókai Színház, TájGazda

A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította őket.

Ma Észak-Komáromként, Öreg-Komáromként, Révkomáromként ismert. Komárom a mai napig Szlovákia azon települései közé tartozik, ahol úgy mehetünk be bármelyik hotelbe, vendéglőbe, szórakozóhelyre, hogy biztosra vehetjük, ott megértik a magyar szót. Méltán nevezhetjük a felvidéki magyarság egyik bástyájának.
Ha úgy döntünk, hogy szeretnénk jobban megismerni Komáromot, a számos látnivaló – mint például a Közép-Európában egyedülálló erődrendszer vagy a Duna Menti Múzeum – megtekintése után nem fogjuk megbánni, ha felkeressük a város szívében működő színházat.
A szlovákiai magyarság jelenleg két színházzal büszkélkedhet. Keleten a kassai Thália, nyugaton pedig a már fent említett Komáromi Jókai Színház elégíti ki a szórakozni vágyó közönség igényeit. Történetük szorosan összefonódik. Közvetlenül a II. világháború után elkezdődött egy színháztársulat szervezése, 1950-ben Pozsonyban létrehozták a pozsonyi Állami Faluszínházat, melynek hamarosan megalakult a magyar tagozata is, mint egyike a fővárosból irányított utazó társulatoknak. Ezt követően 1952-ben Komáromban megalakult a Magyar Területi Színház, Fellegi István vezetésével. Az első előadásra 1953. január 30-án került sor. Urbán Ernő Kossuth-díjjal kitüntetett Tűzkeresztség című drámáját adták elő, mely egy magyar falu szövetkezeti átalakulásának konfliktusait mutatta be. 1969-ben a Magyar Területi Színház néhány tagja Kassára költözött, s megalapította a Thália Színpadot, ami örömre adhatott okot a Kelet-Szlovákiában élő magyarok körében. A két társulat 1990-ig egy igazgatóssággal, komáromi központtal működött.
A ’80-as évek vége, a ’90-es évek eleje több változást is hozott. 1987. március 6-án a komáromi Magyar Területi színház bérbe vehette jelenlegi épületét, 1990. június 1-én pedig felvette Jókai Mór nevét – aki a város szülötte –, s ettől a ponttól Komáromi Jókai Színház-ként működik. A Mečiar-vezette szlovák kormány rányomta bélyegét úgy a társulat, mint az egész felvidéki magyarság életére. A megmaradás vált elsődleges céllá, a színvonal emelése, szinten tartása sajnos háttérbe szorult.
Az ezredforduló ismét változást hozott – politikai és kulturális téren egyaránt. Kiss Péntek József került a színház élére, aminek tevékenységére a magyarországi és a szlovákiai szakma is felfigyelt. 2001-ben részt vehettek mindkét ország legjelentősebb színházi eseményén: a Pécsi Országos Színházi Találkozón (Tartuffe) és a Divadelná Nitra nemzetközi fesztiválon (Amadeus). A 2002/2003-as évadban a Sirály előadása elnyerte Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának Nagydíját. A társulat szárnyalt, viszont az áthidalhatatlannak tűnő nézetbeli különbségek miatt az igazgatónak és a főrendezőnek távoznia kellett. Tóth Tibor – aki pillanatnyilag is a színház vezetője – nyerte a posztra kiírt pályázatot.
A jelenlegi vezetés, a társulat élén fáradhatatlanul nemes harcot vív a közönség kegyeiért, a kulturált szórakozásért és – nem utolsó sorban – a magyarság megmaradásáért. Hogy milyen sikerrel? Arról bátran győződjön meg mindenki a saját szemével!
(Fotó: Kiss Gibbó Gábor)

Jegyrendelés:
http://jokai.interticket.sk/

Kövesd a Facebookon:
https://www.facebook.com/komaromi.jokai.szinhaz

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Kreandi

    A rendkívül sokoldalú Kliment Andrea, óvodai gondnokként dolgozik Észak-Komáromban. Munkája mellett mézeskalács- és tortakészítéssel, arcfestéssel, henna- és csillámfestéssel,

     
  • Figyelj rá, óvd meg – csak EGY van belőle

    A Föld Napja, TájGazda

    A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Egy így igaz, bárki hozzájárulhat a világ, a Föld értékeinek megőrzéséhez.

     
  • MAJA – Majoros Jácint méhészet

    Majoros méz, TájGazda

    A harminchét éves Majoros Jácint gyermekkorától otthonosan mozog a méhek között. Már a dédapja is foglalkozott méhekkel – akkor még méhkasokban. Nagyapja Viczén István kiváló méhész és oktató volt,

     
  • Márton Napi Vigasság Erdőszentgyörgyön

    Erdélyben nincs nagy hagyománya a Márton-nap megünneplésének, ezért is számít különlegességnek a Rhédey kastély udvarán tartott ünnepség. Erdőszentgyörgy önkormányzata a

     
  • Misztikus, gyógyító mandalák

    Mandala, TájGazda

    Legtöbbször ha valakiről, illetve a munkájáról írok, előtte mindig próbálok elmélyedni a munkákról készült képekben, alaposan megnézni azokat, figyelni magamra, hogy milyen érzéseket váltanak ki belőlem.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére