A túzok néha fatojással szaporodik

A hímek különböző hangokkal, önmutogató, imponáló magatartással próbálják megelőzni riválisaikat. A tojóknak jellegzetes tánccal udvarolnak:

farok tollaikat hátrahajtják, szárnyaikat kifordítják, torokzacskóikat felfújják. Ez a tevékenység a dürgés, azaz nászattrakció. A túzok amilyen rejtőzködő madár a hétköznapokon, olyan feltűnést kelt maga körül, amikor eljön a szaporodás ideje. A túzok legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelő helye Magyarországon van, ahol az állomány megközelíti az 1600 példányt. A dévaványai „túzokrezervátumban”, a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén fordul elő a legtöbb, de él nagy túzok a Kiskunságban, a Hortobágyon, Biharban és a Kisalföldön is. Nagyon látványos, igazi turistacsalogató esemény áprilisban a túzok nászának időszaka. A dürgő hím túzokok ilyenkor az alföldi, üde zöld tájat úgy díszítik, mint megannyi kibomló fehér rózsa. Az aktus csak messziről, távcsövekkel és a túravezetők segítségével figyelhető meg figyelhető meg, mert a túzok egyébként rejtőzködő, óvatos állat. A tájvédők ismerik a madár szokásait, úgy helyezkednek el, hogy a lehető legjobb nézőpontból figyelhessék meg a madarakat, a lehető legkevesebb zavarással. A túzok olyan helyen készíti elő a tojáslerakás helyeit, ahonnan messzire el tud látni. Az ivarérettségét 3-5 évesen elérő madár a lassan szaporodó állatok közé tartozik, évente egy maximum három tojást raknak le. Ezért is kell védeni a szaporulatot. Mivel földön fészkelő, ezért tojásait sok veszély fenyegeti. A róka, a borz és a nyest, dolmányos varjú jelentik rájuk a legnagyobb természetes veszélyt, meg a mezőgazdasági munkálatok, a kaszálás és a gabonák vegyszerezése is. A legelő állatok, például a szürke marha és a rackajuh kikerülik a túzok fészket, ezért az ilyen területkezelés minden szempontból nagy előnyökkel jár. A területen gazdálkodó gazdák kötelesek jelenteni, ha munka közben túzokfészket találnak. A szakemberek ilyenkor azonnal kimennek a helyszínre, megfigyelik a fészket. Felmérik az adott helyzetet, és a veszélyeztető tényezők figyelembevételével döntenek a tojások további sorsáról. Ha a tojások mentése mellett döntenek, akkor minden esetben fatojásokat helyeznek a fészekbe. Azért, mert a stresszhelyzet elmúlásával a madár újra visszatér a fészkére. Ez azért fontos, mert ha lehetséges, akkor az eredeti tojásokat visszateszik a fészekbe. Mert mégiscsak az a legjobb, ha természetes környezetben, szülő madár alatt nő fel a túzok csibe. Ha ez nem lehetséges, akkor a túzokvédelmi állomáson mesterséges körülmények között kikeltetik a tojásokat. Nevelésük nyolchetes korig az állomáson történik, majd ezt követően megkezdik a visszavadításukat. Ennek helyszíne egy 400 hektáros, elkerített terület, melyet túzokvédelmi mintaterületnek neveznek. A túzok populáció megmentésének a legfontosabb feladata az élőhely védelme, és annak túzokbarát kezelése. Végeznek szaporodás biológiai kutatásokat is, melynek eredménye a zárt téri mesterséges termékenyítés kidolgozása.
A dévaványaiak szívükön viselik a madarak sorsát, pontosan tudják, hogy milyen kötelezettségekkel és egyúttal jogokkal jár a természetvédelmi területen történő gazdálkodás. A környezetvédők tevékenységének egy része abból áll, hogy a mezőgazdasági munkákat térben és időben úgy irányítják, hogy azok ne veszélyeztessék a túzok-fészekaljakat. A túzokközpontú gazdálkodás révén csökkent a mezőgazdasági munkák során veszélybe kerülő fészekaljak száma, amit a madárállomány növekvő száma igazol. Ezt úgy állapítják meg, hogy rendszeresen szinkronszámlálásokat tartanak, melynek célja, hogy az összes túzoktartózkodási helyet egy időben, az ország minden területén megvizsgálják.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Helytörténeti múzeum és skanzen Tiszafarkasfalván

    Helytörténeti múzeum és skanzen Tiszafarkasfalván, TájGazda

    A Farkasfalván található Tiszaháti Tájmúzeum a vidék legjelentősebb tájtörténeti múzeuma. Tájmúzeumként az egység 1970 óta működik, Bíró Andor (az akkori Határőr Kolhoz elnöke) kezdeményezésére.

     
  • Porta Hungariae

    A dévényi vár

    „E kapun ellenség sokszor rontott a magyarra, de egyszer sem nyert rajt’ tartós diadalt, ám a nyugat műveltségének ez az út ezer évig nem volt zárva soha.

     
  • A sokarcú Nemzeti Botanikus Kertünk

    A Veresegyházi Botanikus Kert, TájGazda

    A Veresegyházi-medence és a Gödi-lapály találkozásánál, a Sződ-Rákos patak mentén helyezkedik el a közel két évszázados vácrátóti Botanikus Kert.

     
  • Szőgyéni varrósarok

    Skrován Éva születése óta Szőgyénben él, Felvidéken. Férjével itt alapítottak családot, és itt is dolgozik egy gyárban, már tizenkét éve. Munkája mellett egyedi babatakarókat, játékokat, táskákat, párnákat

     
  • Ünnepre hangolódva

    Száznál is több házi dísz- és használati tárgy, finomabbnál finomabb házi készítésű étel – ital sorakozott fel december elején a Zentai Gazdanapok rendezvényen. Hatalmas volt az érdeklődés,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére