Tatárlakai leletek, TájGazda

1961-ben Erdélyben Tatárlakán Nicolae Vlassa kolozsvári régész egy hamuval telt sírgödröt tárt fel, amelyben egy 40 év körüli ember összetört, megégetett csontjaira, mellette pedig 26 agyagszoborra,

két kőfigurára, egy tengeri kagylókból készült karperecre, egy égetett agyagból készített korongra és két téglalap alakú táblácskára bukkant. A csontok alapján a szénizotópos vizsgálat eredménye szerint a lelet 6-6500 éves. A korongon írás és képírás, az egyik táblácskán csak képírás van, ezek a felső harmaduknál át vannak fúrva. A másik táblácskán két kecskének tűnő állat és egy növény képe látható. A korongon és a képírásos táblácskán lévő jelek 1-1500 évvel idősebbek a sumer képírás első jeleinél, valamint helyi, tatárlakai agyagból készültek.
A lelet az óta számos rovásírás-kutató, a magyarság őstörténetével foglalkozó történész illetve érdeklődő figyelmét felkeltette. Rengetegen fejtették ki véleményüket a leletekről, elsősorban a róluk készült képek alapján, ugyanis a tárgyak nem hozzáférhetőek. Sokak véleménye szerint Kolozsváron találhatóak az Erdélyi Történelmi Múzeumban, azonban számos érdeklődőt utasítottak el az intézmény vezetői, mivel sem a megtekintéséhez, sem a kutatásához nem járulnak hozzá. A vitrinbe kiállított, állítólag valósághű másolattal kell beérjék a látogatók, melynek felirata alapján ez román kulturális kincs.
A korong és a táblácskák tartalmaznak különböző rovásírásos és képírásos jeleket. Számos kutatót hoztak lázba ezek a vésett szimbólumok, és rengeteg eltérő megfejtési kísérlet keletkezett az évek során. Friedrich Klára és Szakács Gábor rovásírás-kutatók megközelítőleg félszáz értelmezést gyűjtöttek össze, melyek mind a jelek megfejtését kísérlik meg. Mivel a leletek ennyire régiek, sajnos semmi bizonyosat nem lehet tudni a szimbólumok valódi jelentéséről, így minden megfejtési kísérlet pusztán találgatás, hisz még az sem egyértelmű, hogy miből célszerű kiindulni, ugyanis néhány kutató független tárgyként, mások összefüggő elemekként, vagy a temetkezési szertartáshoz tartozó eszközök részeként értelmezték ezeket. Így egymástól nagyon távolra mutató elméletek láttak napvilágot, volt, aki az újjászületés szimbólumát, más az eltemetett személy életének leírását látta benne, volt, aki rovásírás-jeleket, mások képjeleket olvastak ki a bekarcolt vonalakból. Akadtak, akik az egyes jeleket is különálló üzenetként tekintették, Badiny Jós Ferenc pedig egy összefüggő imát olvasott ki ugyanazokból a szimbólumokból (Oltalmazónk! Minden titok dicső Nagyasszonya! Vigyázó két szemed óvjon Napatyánk fényében!).
A számos megfejtési kísérlet között lassan eligazodni is alig lehet. Még az is megtörténhet, hogy a valódi jelentésére még senki sem jött rá, azonban ezt már sosem fogjuk megtudni, és minden bizonnyal örök rejtély marad ez a lelet is, akárcsak a Stonehenge Angliában.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A Szegediek csak Öreg Hölgynek becézik

    A szegedi víztorony

    A szegedi Szent István téren áll egy hatalmas vasbetonból álló ipartörténeti műemlék. Az ország második vasbeton szerkezetű víztornyát Zielinski Szilárd tervezte,

     
  • Egyedülálló, Tisza által „költöztetett” fatemplom

    Egyedülálló, Tisza által „költöztetett” fatemplom Tiszabökényben, TájGazda

    2016 nyarán sokakat ért meglepetés, amikor a felújítás alatt álló tiszabökényi görögkatolikus templom helyén, a vakolat eltávolítása után egy fából készült építmény tűnt elő. Ránézésre senki sem gondolta volna,

     
  • Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán

    Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán, TájGazda

    Mikszáth Kálmánt méltán nevezhetjük a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának. Olyan műveket köszönhetünk neki, mint a Beszterce ostroma, A tót atyafiak, A jó palócok, Különös házasság,

     
  • A Vodicai-kápolna és Szentkút

    A Vodicai-kápolna és Szentkút, TájGazda

    Katymár települése a magyar-szerb határ mentén fekszik. A községtől kb. negyedórányi járásra, a Kövesmajor felé vezető földút mentén található egy kápolna és egy szentkút.

     
  • Kézműves papucsok

    Kézműves papucsok, TájGazda

    Ritka és egyedi foglalkozás a cipész szakma, de ezen belül a kézműves papucskészítés még ritkább mesterség. Vajdaságban, a Tisza melléken, pontosabban Adán él Szalma Sándor mester, aki a néptáncos cipők

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére