Szent Márton-dóm, Pozsony

Mikor a pozsonyi Szent Márton-dómra nézünk, rögtön megakad a szemünk az annak tetejét díszítő magyar királyi korona nagyított másán – ami nem véletlenül került oda. 1563 és 1830 között 11 magyar királyt

és 8 királynőt koronáztak meg a Koronázó templom néven is ismert székesegyházban.
A mai dóm helyén álló Legszentebb Megváltónak szentelt román stílusú templomot a 13. század elején kezdték építeni. 1302-től a város lakossága is igénybe vehette azt, viszont rövid időn belül kiderült, hogy ennyi embert képtelen befogadni. Ennek fényében 1311 és 1314 között külső falakat emeltek köré, majd szép lassan egy új, gótikus templomot építettek, ami magába foglalta a már meglévőt. Mai méreteit 1467 és 1487 között, Mátyás király idejében érte el, s ekkor bontották le a belső épületet is.
A 15. és 18. század között többször átalakították, bővítették, felújították. Építői között sokan megfordultak, akik a bécsi Szent István-dóm, illetve a prágai Szent Vitus székesegyház munkálataiban szintén részt vettek.
Négy kápolnát foglal magában. A Szent József kápolnát, illetve a cseh királynőnek ajánlott kápolnát 1204-ből, a Szent Anna kápolnát, valamint az Alamizsnás Szent János kápolnát 1732-ből. Utóbbi alatti kriptába temették Esterházy Imre esztergomi érseket, de rajta kívül mások is fekszenek a templom katakombáiban, úgymint Pázmány Péter, Schomberg György, Pálffy János, Krman Dániel. A Szent János kápolnát Donner György Rafael, a barokk-kor jeles, osztrák szobrásza tervezte, kinek tehetségéről a dóm névadójáról készült, oltárt díszítő lovasszobra is tanúskodik. A főoltár fölött található ezüstkoporsó rejti Szent Márton igencsak nagy becsben tartott ereklyéit.
1833-ban villám csapott a toronyba, ami csúnyán megrongálódott. Renoválása után, 1895-ben a dóm elnyerte végleges formáját.
A 85 méter magas torony tetejét a már említett 1 méter magas magyar korona aranyozott mása díszíti, alatta 2 x 2 méteres párnával. Súlya mintegy három mázsát tesz ki. Az itt megkoronázott uralkodók névjegyzéke a templom belsejének északi falán található. A székesegyházban minden év szeptemberében megrendezésre kerülő koronázási ünnep rengeteg turistát vonz a fővárosba. Az esztendő egyéb napjain az alábbi nyitva tartás érvényes.

November – március: hétfő – szombat: 9.00 – 16.00, vasárnap: 13.30 – 16.00
Április – október: hétfő – szombat: 9.00 – 18.00, vasárnap: 13.30 – 16.00

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A Hadik-kastély és parkja

    Hadik kastély, TájGazda

    A szlovák határ közelében, a Bódva völgyben fekszik Tornanádaska kis községe. Az 1700-as évek vége felé a falu és környéke a Gyulay család birtokába került.

     
  • Péterfia Péter faragott munkái

    Péterfia, Tájgazda

    Péterfia Péter Felvidék déli területéről származik. Szülőfaluja az Esztergomtól nem messze fekvő Szőgyén, aminek lakossága a mai napig megőrizte magyar nemzetiségi többségét. 2011-ben

     
  • A Régimódi Étterem

    Régimódi Étterem, Szarvas, TájGazda

    Az amerikai ember évekig naponta két bográcsgulyást evett... A Szarvast Orosházával összekötő főút nem tartozik a legforgalmasabbak közé. A város szélétől, a lehető leglehetetlenebb távolságra,

     
  • Bőrből életre keltett álmok

    Attila bőrművész, TájGazda

    Kedves Olvasó! Nézze el nekem a beszámoló hosszúságát e két remek kézművesről, Andorról és Szilviáról. Az interjú minden mondata oly igaz, hogy megvágni azokat nem szerettem volna.

     
  • Amiből pálinkát lehet főzni, abból lekvárt is

    Amiből pálinkát lehet főzni, abból lekvárt is, TájGazda

    Két Benében (Kárpátalja Beregszászi járása) élő, alapvetően is hagyományőrző hobbit űző kézműves, Anicka-Hadady Csilla és Bábel Zsuzsa a horgolótűt és a szövőkeretet kavaróra cserélte,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére