Szent Márton-dóm, Pozsony

Mikor a pozsonyi Szent Márton-dómra nézünk, rögtön megakad a szemünk az annak tetejét díszítő magyar királyi korona nagyított másán – ami nem véletlenül került oda. 1563 és 1830 között 11 magyar királyt

és 8 királynőt koronáztak meg a Koronázó templom néven is ismert székesegyházban.
A mai dóm helyén álló Legszentebb Megváltónak szentelt román stílusú templomot a 13. század elején kezdték építeni. 1302-től a város lakossága is igénybe vehette azt, viszont rövid időn belül kiderült, hogy ennyi embert képtelen befogadni. Ennek fényében 1311 és 1314 között külső falakat emeltek köré, majd szép lassan egy új, gótikus templomot építettek, ami magába foglalta a már meglévőt. Mai méreteit 1467 és 1487 között, Mátyás király idejében érte el, s ekkor bontották le a belső épületet is.
A 15. és 18. század között többször átalakították, bővítették, felújították. Építői között sokan megfordultak, akik a bécsi Szent István-dóm, illetve a prágai Szent Vitus székesegyház munkálataiban szintén részt vettek.
Négy kápolnát foglal magában. A Szent József kápolnát, illetve a cseh királynőnek ajánlott kápolnát 1204-ből, a Szent Anna kápolnát, valamint az Alamizsnás Szent János kápolnát 1732-ből. Utóbbi alatti kriptába temették Esterházy Imre esztergomi érseket, de rajta kívül mások is fekszenek a templom katakombáiban, úgymint Pázmány Péter, Schomberg György, Pálffy János, Krman Dániel. A Szent János kápolnát Donner György Rafael, a barokk-kor jeles, osztrák szobrásza tervezte, kinek tehetségéről a dóm névadójáról készült, oltárt díszítő lovasszobra is tanúskodik. A főoltár fölött található ezüstkoporsó rejti Szent Márton igencsak nagy becsben tartott ereklyéit.
1833-ban villám csapott a toronyba, ami csúnyán megrongálódott. Renoválása után, 1895-ben a dóm elnyerte végleges formáját.
A 85 méter magas torony tetejét a már említett 1 méter magas magyar korona aranyozott mása díszíti, alatta 2 x 2 méteres párnával. Súlya mintegy három mázsát tesz ki. Az itt megkoronázott uralkodók névjegyzéke a templom belsejének északi falán található. A székesegyházban minden év szeptemberében megrendezésre kerülő koronázási ünnep rengeteg turistát vonz a fővárosba. Az esztendő egyéb napjain az alábbi nyitva tartás érvényes.

November – március: hétfő – szombat: 9.00 – 16.00, vasárnap: 13.30 – 16.00
Április – október: hétfő – szombat: 9.00 – 18.00, vasárnap: 13.30 – 16.00

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Gyulai kolbász az északi sarkkörön is kapható

    Gyulai kolbász az északi sarkkörön is kapható, TájGazda

    És akkor a gyulai hentesek ecsetet, festéket, kefét ragadtak, és hozzáláttak. Hozzáláttak a munkához. Először is birtokba vették a Kétegyházi út sarkán üresen álló, önkormányzati segítséggel felújított

     
  • Academia Istropolitana

    A Pozsonyban jelenleg is megtalálható Academia Istropolitana a mai Szlovákia területén található legrégebbi egyetem, melyet egyben a történelmi Magyarország első ilyennemű oktatási intézményei

     
  • Bánátban szórványban élnek a magyarok

    Versec, Tájgazda

    Vajdaság egyik legkeletibb városa Versec, a Verseci – hegy lábánál terül el. Lakossága 54 ezer, ebből mintegy 2000-en vallják magukat magyarnak. Az évtizedek során nagyban megváltozott

     
  • A Vodicai-kápolna és Szentkút

    A Vodicai-kápolna és Szentkút, TájGazda

    Katymár települése a magyar-szerb határ mentén fekszik. A községtől kb. negyedórányi járásra, a Kövesmajor felé vezető földút mentén található egy kápolna és egy szentkút.

     
  • Rekordeső a jubileumi fesztiválon

    Csabai Kolbászfesztivál: rekordeső a jubileumi fesztiválon, TájGazda

    Békéscsabán 2016-ban 31-én egyszerre múltak el a 20. Csabai Kolbászfesztivál és az október. Az október, mint szinte minden évben, most is kegyes volt a fesztiválhoz.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére