Versec, Tájgazda

Vajdaság egyik legkeletibb városa Versec, a Verseci – hegy lábánál terül el. Lakossága 54 ezer, ebből mintegy 2000-en vallják magukat magyarnak. Az évtizedek során nagyban megváltozott

a város nemzeti struktúrája, hiszen a múlt század 50-es éveiben négy tagozaban folyt a magyar oktatás. Ma már csak anyanyelvápolási szinten tanulják a amgyar nyelvet a diákok. A valamikori Petőfi iskola épületében most a Városi Múzeum működik. A verseci magyarok nagyra becsülik Herceg Ferencet, aki ebből a városból származik. A helybéli Petőfi Kultúregyesület minden évben szeptemberben ünnepi műsorral emlékezik meg a költő születésnapjáról. A szülőházának a helyén ma már másik épület van, csak egy emléktábla őrzi emlékét.

A város rendezett, ipara sem elhagyagolt. Széles utcái , parkjai vannak, az épületek zömén látszik a rég-múlt idők díszító elemeinek sokasága. Várát Zsigmond király építtette. A 150 éves Szent Gellért katolikus templom a hívő közösség kegyhelye. A verseci magyarok a helybéli Petőfi Kultúregyesületben igyekeznek eleget tenni magyarságuknak. A civil szféra anyagi támogatása nagy kihívás, ezért a tagok saját kezüleg igyekeznek megtenni mindent az érvényesülésért.

Versectől mintegy 30 kilóméterre fekszik Fejértelep, a Deliblátói homokpuszta kapuja. A 300-nyi lakos kétharmada magyarnak vallja magát, de az oktatás már itt sem foylik magyar nyelven. A faluban szinte minden infrastruktúra megvan és több civil szervezet is működik. A legnépesebb az Ady Endre művelődési egyesület.

Fejértelep már a 18-ik században létezett, mint település, mert a föld adottsága kiváló volt a szőlőtermelésre. Manapság is a hagyományos földművelés mellett a szőlészet – borászat jelenti a fő megélhetést. Az idők viharai és a mostani gazdasági helyzet nagyban rányomja bélyegét a falu arculatára. A szebb jövő reményében sokan külföldön és más nagyvárosokban keresnek munkát. Itt már szinte csak az idősebb generáció maradt. A falu elnöke és a megmaradta maroknyi magyarság  a falusi turizmusban és a mezőgazadsági termelében látnának némi jövőt, de a magyarság sorsa megpecsételődni látszik. Ez az utolsó generáció, aki még aktívan használja anyanyelvét.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A Gyilkos-tó

    A Gyilkos-tó

    A Gyilkos-tó egyedülálló természeti ritkaság. A földcsuszamlás során keletkezett tó, a Keleti Kárpátok hegyvonulatai között helyezkedik el Gyergyószentmiklóstól 26 km-re.

     
  • Ferences-rendi templom Pozsony Óvárosában

    Pozsony már középkorban lakott elővárosát, mely a város történelmi magvát és az azt övező negyedeket foglalja magába, Óvárosnak nevezzük. Ez a város központja, rengeteg látnivalóval.

     
  • A bártfai városháza

    A bártfai városháza, TájGazda

    Bártfa (szlovákul Bardejov) gyönyörű, kelet-szlovákiai város, az ország leggótikusabb települése. Neve a magyar bárd szóból ered – itt az egy ember által egy nap alatt bárddal kivágható erdőrészt jelenti.

     
  • A zsinór és a horgolás párosítása

    A zsinór és a horgolás párosítása, TájGazda

    Végy egy üres üveget, néhány méter madzagot, mintás szalvétát majd ad oda Tímeának. A végeredmény káprázatos. Rá se fogsz ismerni az üres üvegedre.

     
  • Múltunkba belépve

    Kárpátaljai tájház, TájGazda

    A hagyományok kapcsán eddig kétféle véleménnyel találkoztam. Az egyik, hogy a hagyományainkat ápolni, óvni kell. A másik, hogy nem kell őket se ápolni, se megóvni,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére