Versec, Tájgazda

Vajdaság egyik legkeletibb városa Versec, a Verseci – hegy lábánál terül el. Lakossága 54 ezer, ebből mintegy 2000-en vallják magukat magyarnak. Az évtizedek során nagyban megváltozott

a város nemzeti struktúrája, hiszen a múlt század 50-es éveiben négy tagozaban folyt a magyar oktatás. Ma már csak anyanyelvápolási szinten tanulják a amgyar nyelvet a diákok. A valamikori Petőfi iskola épületében most a Városi Múzeum működik. A verseci magyarok nagyra becsülik Herceg Ferencet, aki ebből a városból származik. A helybéli Petőfi Kultúregyesület minden évben szeptemberben ünnepi műsorral emlékezik meg a költő születésnapjáról. A szülőházának a helyén ma már másik épület van, csak egy emléktábla őrzi emlékét.

A város rendezett, ipara sem elhagyagolt. Széles utcái , parkjai vannak, az épületek zömén látszik a rég-múlt idők díszító elemeinek sokasága. Várát Zsigmond király építtette. A 150 éves Szent Gellért katolikus templom a hívő közösség kegyhelye. A verseci magyarok a helybéli Petőfi Kultúregyesületben igyekeznek eleget tenni magyarságuknak. A civil szféra anyagi támogatása nagy kihívás, ezért a tagok saját kezüleg igyekeznek megtenni mindent az érvényesülésért.

Versectől mintegy 30 kilóméterre fekszik Fejértelep, a Deliblátói homokpuszta kapuja. A 300-nyi lakos kétharmada magyarnak vallja magát, de az oktatás már itt sem foylik magyar nyelven. A faluban szinte minden infrastruktúra megvan és több civil szervezet is működik. A legnépesebb az Ady Endre művelődési egyesület.

Fejértelep már a 18-ik században létezett, mint település, mert a föld adottsága kiváló volt a szőlőtermelésre. Manapság is a hagyományos földművelés mellett a szőlészet – borászat jelenti a fő megélhetést. Az idők viharai és a mostani gazdasági helyzet nagyban rányomja bélyegét a falu arculatára. A szebb jövő reményében sokan külföldön és más nagyvárosokban keresnek munkát. Itt már szinte csak az idősebb generáció maradt. A falu elnöke és a megmaradta maroknyi magyarság  a falusi turizmusban és a mezőgazadsági termelében látnának némi jövőt, de a magyarság sorsa megpecsételődni látszik. Ez az utolsó generáció, aki még aktívan használja anyanyelvét.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Régi használati tárgyak gyűjteménye

    Régi használati tárgyak gyűjteménye, TájGazda

    Előszeretettel beszélünk fejlődésről, gazdasági fölemelkedésről, korszerű gazdálkodásról, és gondolkodás nélkül rábólintunk: a korszerű technológiai vívmányok eredménye valamennyi.

     
  • A szepesi vár

    A szepesi vár, TájGazda

    A kulturális világörökség részeként számon tartott szepesi vár Közép-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű ilyen típusú építményének számít, 4 hektáros – 41 426 m²-es – kiterjedésével. 

     
  • Páratlan nyugalom a város mellett

    Berek Parkerdő, TájGazda

    Legtöbbször észre sem vesszük, hogy körülöttünk milyen értékek vannak, helyette mindig ismeretlen, egzotikus tájakra vágyunk. Pedig igazi orvosság lehet az ember lelkének például a Berek parkerdő is,

     
  • Örök szépségek

    Virágok. Legyen cserepes, szálas, csokorba kötött. Mi, Hölgyek akármilyen formájában is kapjuk, mindig nagyon örülünk neki. Bármilyen alkalomra adhatók.

     
  • Egy darabka régmúlt

    Egy darabka régmúlt – Bélháromkúti Apátsági Templom, TájGazda

    Általános iskolás osztálykirándulások alkalmával többször megfordultam Bélapátfalván. Ezeken a kirándulásokon mindig megnéztük a helyi Apátságot.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére