Versec, Tájgazda

Vajdaság egyik legkeletibb városa Versec, a Verseci – hegy lábánál terül el. Lakossága 54 ezer, ebből mintegy 2000-en vallják magukat magyarnak. Az évtizedek során nagyban megváltozott

a város nemzeti struktúrája, hiszen a múlt század 50-es éveiben négy tagozaban folyt a magyar oktatás. Ma már csak anyanyelvápolási szinten tanulják a amgyar nyelvet a diákok. A valamikori Petőfi iskola épületében most a Városi Múzeum működik. A verseci magyarok nagyra becsülik Herceg Ferencet, aki ebből a városból származik. A helybéli Petőfi Kultúregyesület minden évben szeptemberben ünnepi műsorral emlékezik meg a költő születésnapjáról. A szülőházának a helyén ma már másik épület van, csak egy emléktábla őrzi emlékét.

A város rendezett, ipara sem elhagyagolt. Széles utcái , parkjai vannak, az épületek zömén látszik a rég-múlt idők díszító elemeinek sokasága. Várát Zsigmond király építtette. A 150 éves Szent Gellért katolikus templom a hívő közösség kegyhelye. A verseci magyarok a helybéli Petőfi Kultúregyesületben igyekeznek eleget tenni magyarságuknak. A civil szféra anyagi támogatása nagy kihívás, ezért a tagok saját kezüleg igyekeznek megtenni mindent az érvényesülésért.

Versectől mintegy 30 kilóméterre fekszik Fejértelep, a Deliblátói homokpuszta kapuja. A 300-nyi lakos kétharmada magyarnak vallja magát, de az oktatás már itt sem foylik magyar nyelven. A faluban szinte minden infrastruktúra megvan és több civil szervezet is működik. A legnépesebb az Ady Endre művelődési egyesület.

Fejértelep már a 18-ik században létezett, mint település, mert a föld adottsága kiváló volt a szőlőtermelésre. Manapság is a hagyományos földművelés mellett a szőlészet – borászat jelenti a fő megélhetést. Az idők viharai és a mostani gazdasági helyzet nagyban rányomja bélyegét a falu arculatára. A szebb jövő reményében sokan külföldön és más nagyvárosokban keresnek munkát. Itt már szinte csak az idősebb generáció maradt. A falu elnöke és a megmaradta maroknyi magyarság  a falusi turizmusban és a mezőgazadsági termelében látnának némi jövőt, de a magyarság sorsa megpecsételődni látszik. Ez az utolsó generáció, aki még aktívan használja anyanyelvét.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Óvodafejlesztés a Délvidéken

    A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával háromnapos óvodapedagógus képzést tartottak Topolyán és Újvidéken. Az előadók főleg olyan elméleti és gyakorlati

     
  • A szepeshelyi Szent Márton székesegyház

    A szepeshelyi Szent Márton székesegyház, TájGazda

    Szepeshely a trianoni békediktátum érvénybelépéséig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. Ma az Eperjesi kerület, Lőcsei járásában található Szepesváralja településrésze.

     
  • Petra mackói

    Párkány a festői Dunakanyar kezdeténél, Esztergommal szemben, a Duna túloldalán fekszik. 2011-ben Szlovákia második legszebb városának szavazták meg egy minden évben meghirdetett versenyen.

     
  • Lelkesítő vízikerék

    Felsőcsernátonban egy rusztikus, de ugyanakkor modern turisztikai központot hoztak létre. A létesítmény egy felújított malom köré épült. A Háromszéki Mára Egyesület tulajdona a Malomkert

     
  • A télűző Busófesztivál

    Busójárás, TájGazda

    Február hónap, egyben a mulatságok hónapja is, hiszen elkezdődik a farsangi karneváli időszak. Jelmezt öltve, vidáman mulatozva, jókat lakmározva kergetjük el a fagyos telet

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére