Versec, Tájgazda

Vajdaság egyik legkeletibb városa Versec, a Verseci – hegy lábánál terül el. Lakossága 54 ezer, ebből mintegy 2000-en vallják magukat magyarnak. Az évtizedek során nagyban megváltozott

a város nemzeti struktúrája, hiszen a múlt század 50-es éveiben négy tagozaban folyt a magyar oktatás. Ma már csak anyanyelvápolási szinten tanulják a amgyar nyelvet a diákok. A valamikori Petőfi iskola épületében most a Városi Múzeum működik. A verseci magyarok nagyra becsülik Herceg Ferencet, aki ebből a városból származik. A helybéli Petőfi Kultúregyesület minden évben szeptemberben ünnepi műsorral emlékezik meg a költő születésnapjáról. A szülőházának a helyén ma már másik épület van, csak egy emléktábla őrzi emlékét.

A város rendezett, ipara sem elhagyagolt. Széles utcái , parkjai vannak, az épületek zömén látszik a rég-múlt idők díszító elemeinek sokasága. Várát Zsigmond király építtette. A 150 éves Szent Gellért katolikus templom a hívő közösség kegyhelye. A verseci magyarok a helybéli Petőfi Kultúregyesületben igyekeznek eleget tenni magyarságuknak. A civil szféra anyagi támogatása nagy kihívás, ezért a tagok saját kezüleg igyekeznek megtenni mindent az érvényesülésért.

Versectől mintegy 30 kilóméterre fekszik Fejértelep, a Deliblátói homokpuszta kapuja. A 300-nyi lakos kétharmada magyarnak vallja magát, de az oktatás már itt sem foylik magyar nyelven. A faluban szinte minden infrastruktúra megvan és több civil szervezet is működik. A legnépesebb az Ady Endre művelődési egyesület.

Fejértelep már a 18-ik században létezett, mint település, mert a föld adottsága kiváló volt a szőlőtermelésre. Manapság is a hagyományos földművelés mellett a szőlészet – borászat jelenti a fő megélhetést. Az idők viharai és a mostani gazdasági helyzet nagyban rányomja bélyegét a falu arculatára. A szebb jövő reményében sokan külföldön és más nagyvárosokban keresnek munkát. Itt már szinte csak az idősebb generáció maradt. A falu elnöke és a megmaradta maroknyi magyarság  a falusi turizmusban és a mezőgazadsági termelében látnának némi jövőt, de a magyarság sorsa megpecsételődni látszik. Ez az utolsó generáció, aki még aktívan használja anyanyelvét.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • „A Csillag” – a legrémesebb elítéltek lakhelye

    A Szegedi Csillagbörtön, TájGazda

    A Csillagbörtön szó hallatán máris a Szegedi Fegyház és Börtön intézményére gondolunk. Szerintem sokunkban él a kíváncsiság, hogy hogyan nézhet ki belülről, milyen lehet az élet a falai közt.

     
  • Fűszereikkel ízesítik vásárlóik ételét-életét

    Dorka fűszerháza, TájGazda

    A vásárra megérkezve Dorkára és termékeire lettem figyelmes először. Egy pici asztal mögött állt, az egyedi csomagolás, a termékek sokszínűsége kiemelte őt a megszokott vásári árusok környezetéből.

     
  • Anmar Bijoux

    Anmar Bijoux, TájGazda

    Andrusko Mária Felvidéken él, Párkányban. Személyében egy rendkívül tehetséges kézműves ékszerkészítőt ismerhetünk meg. Ékszereit és kiegészítőit Anmar Bijoux márkanév alatt értékesíti.

     
  • Mákolaj a táplálkozásban

    Mákolaj a táplálkozásban, TájGazda

    A tv-műsorok reklámjaiban egyre több szó esik az étrendkiegészítők, a vitaminpótlók fogyasztásáról , hiszen egészségünk megőrzése érdekében fontos a kiengyensúlyozott vitamin- és ásványi anyag bevitel.

     
  • Együtt csomózva

    Három évvel ezelőtt egy vásáron körbesétálva éledt fel Keresztes Izabellában a vágy, hogy olyan ékszert készítsen, amit Erdélyben még sehol nem látott.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére