Rákóczi-várkastély Borsiban, TájGazda

Sátoraljaújhelytől mintegy 4,5 km-re, a szlovák határ túloldalán fekszik Borsi, az a kis falu, ahol 1676. március 27-én nem más látta meg a napvilágot, mint II. Rákóczi Ferenc. A magyar történelem kiemelkedő,

nemes alakja. 1703-ban szabadságharcot indított, hogy kivívja a teljes állami függetlenséget, megszabaduljon a Habsburg elnyomástól. Az 1705-ös szécsényi országgyűlésen megválasztották a haza szabadságáért összeszövetkezett magyar rendek vezérlő fejedelmévé – magyarul: II. Rákóczi Ferenc lett Erdély és Magyarország fejedelme. Jelmondata mára szállóigévé vált: „Cum Deo pro patria et libertate!” (Istennel a hazáért és a szabadságért!)
Bizonyos források szerint Borsiban már a tatárjárás után épült vár, viszont ezt máig nem sikerült teljes bizonyossággal alátámasztani. A ma is látogatható várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építtette. Az ő lányának házassága révén szállt az épület tulajdonjoga először Lorántffy Mihályra, majd 1602-ben Lorántffy Zsuzsanna és Rákóczi György házasságának köszönhetően vált Rákóczi birtokká. Az építményt 1631-ben kibővítették, ekkor kapta meg az északi palotaszárnyat, mely a női termeket foglalja magába, valamint az északnyugati bástyát. 1638-ra hozzáépítették a déli sarokbástyát, a vendégszobákat magába foglaló déli palotaszárnyat, valamint a nyugati szárny déli szakaszát. Valószínűsíthető, hogy a bővítéseket Lorántffy Zsuzsanna szorgalmazta, mivel a munkálatok főleg a déli, női szárnyat érintették. Esterházy Miklós nádor, aki kiállt a Habsburgok mellet és ellenezte Bethlen és I. Rákóczi György politikáját, 1644-ben feldúlta a birtokot, ami ezután már soha többé nem nyerte vissza korábbi pompáját.
A Rákóczi család tagjai általában akkor szálltak meg a várkastélyban, mikor Munkácsról utaztak valahová. Így történt ez 1676-ban is, mikor Zrínyi Ilona épp Regécre tartott. Megpihent a borsi várkastélyban, s életet adott II. Rákóczi Ferencnek.
1969-ben az épület előtti udvaron elhelyezték azt a nagyméretű mellszobrot, melyet 1907-ben Mayer Ede készített Mányoki Ádám neves festménye alapján II. Rákóczi Ferencről. A mellszobornak 2013 tavaszán nyoma veszett, máig nem került elő.
A borsi Rákóczi-várkastély folyamatosan felújítás alatt áll, viszont szabadon látogatható.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A magyar kultúra napja

    A Magyar Kultúra Napja, TájGazda

    Ki ne ismerné a vers alábbi részletét? Nemzetünk dicső imája. Legyünk bárhol, ha meghalljuk e szavakat szívünk máris óriásit dobban. Hisz nekünk, magyaroknak oly sok dicső, kedves, ugyanakkor fájó emlékünk

     
  • SilvErica

    SilvErica, TájGazda

    Szegedi Erika vagyok a felvidéki Párkányból. Adminisztratív feladatokat látok el egy szállítmányozási vállalatnál. Ám, mikor nem a munkahelyemen vagyok, legszívesebben ezüst drótból

     
  • Meghívók, képeslapok Nagyberegről

    Somi Kata, TájGazda

    Ha visszagondolunk eddigi életünkre és előretekintünk a jövőbe, legalább tucatnyi olyan jeles napot számolhatunk össze, amit nagy társasággal, vendégsereggel töltünk el. Ahhoz pedig, hogy a szervezéstől

     
  • Szent Péter és Pál templom – Egyházgelle

    Felvidéken, a Dunaszerdahelyi járásban található Gelle (szlovákul, 1948-tól: Holice) község, mely több falu 1940-es egyesítésével jött létre: Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle, Ógelle,

     
  • A kecsketermékek gyógyítanak (is)

    Nem is olyan régen lekicsinylően "szegény ember tehénkéjének" nevezték a kecskét, pedig a sokgyermekes családokban még a szerény tartás és takarmányozási mód mellett is minden nap tejet

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére