Selmecbánya Kálváriahegye, TájGazda

A középkorban Krisztus szenvedéseit felelevenítendő szép számban hoztak létre kálváriákat egész Európa területén. A történelmi Magyarország minden bizonnyal leglátványosabb kálváriája

Selmecbánya határában található. A három templomból, tizenkilenc kápolnából, illetve a Szent Lépcsőkből álló épületcsoport a várostól nem messze, keletre fekvő, 727 méter magas, szabályos vulkáni kúpon, a Kálváriahegyen – németül Scharfenberg – kapott helyet. Csontváry Kosztka Tivadar 1902-ben festett „Selmecbánya látképe” című festményén is jól látható.
A barokk stílusú, egyházi épületegyüttest 1744 és 1751 között építették. Az ötletgazda Perger Ferenc jezsuita szerzetes volt, a bányaváros bányászai munkájukkal, tehetős nemesei és polgárai pedig anyagi hozzájárulásukkal támogatták. Volt miből adakozniuk, Selmecbánya a bányászatnak köszönhetően virágzott akkoriban, a Magyar Királyság legjelentősebb bányavárosaként tartották számon, aranyban és ezüstben egyaránt gazdag hegyek övezte völgyben alapították.
A három templom a búcsújárás alkalmával benne tartott mise nyelve szerint különböztethető meg. Eszerint a felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót pedig szlovák templomnak is nevezik. További különlegessége, hogy a klasszikus tizenkét stáció helyett hét mutatja be Krisztus szenvedéseit, további hét pedig Mária fájdalmával foglalkozik.
A kommunista vezetés 1951-ben betiltotta a búcsújárást, az épületek romlásnak indultak, részben kifosztották őket. 2007-ben viszont nagyszabású felújítás kezdődött, melynek keretében a szlovák templomot teljesen rendbe hozták, a magyar templom pedig díszkivilágítást kapott. A renoválásnak azonban még nincs vége, máig is tart. Az alsó templomban erről a felújításról és a kálvária történetéről rendeztek be kiállítást. Központi kápolnájában az Utolsó vacsorát megörökítő főoltár található, két oldalkápolnájában pedig barokk freskókat találunk.

A selmecbányai kálváriát minden évben több tízezren keresik fel, bármikor szabadon látogatható, az alsó templomban berendezett kiállítás nyitva tartása pedig a következő:

Május – szeptember: 10.00 – 17.00
Április, október, november (szombat és vasárnap): 10.00 – 16.00

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Húzzuk fel a korit a lábunkra!

    Műjégpálya, Budapest, TájGazda

    Lassan itt a téli szünet. Hónak még se híre se hamva. Ki tudja lesz e az idén, tudnunk e majd síelni. De addig is míg várunk rá, irány a koripálya. Húzzuk fel a korcsolyánkat és lejtsünk pár kört

     
  • A Huszár Családi Pincészet

    A Huszár Családi Pincészet, TájGazda

    A mennyiségből a minőségbe. Kárpátalja falvaiban kevés olyan porta található, amit ne árnyékolna szőlőlugas. Így tulajdonképpen szinte minden háztartásban működik

     
  • Arany és ezüst féldrágakövek társaságában

    Szabó Gyöngyvér ékszer, Gyergyó, TájGazda

    Egyszer egy 15 éves kislánytól, amikor aranyfülbevalót csináltattak neki, anyukája megkérdezte, hogy volna-e kedve kitanulni ezt a mesterséget. A vonzó ajánlatra nehéz lett volna nemet mondani, érdeklődni kezdtek,

     
  • Duna Menti Múzeum

    A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította.

     
  • Régi mesterségek háza

    Kovács, bognár, szűcs, kádár, kefekötő, kötélverő - valamennyi régi, elfeledett, vagy a feledés peremére szorult, a paraszti gazdálkodással összefüggő mesterség.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére