Zsiráfot felülről látni! Az már valami. Mert a térdkalácsig mindenki látott már zsiráfot, aki járt állatkertben. De ugyanezt az állatot felülről látni, nem mindennapi élmény. Onnan a magasból szemlélve szinte

látszik a zsiráf szemében a csodálkozás, mintha azt kérdezné az őt bámuló kétlábútól: hát te ki vagy? Nem szokott ugyanis a saját feje fölött embereket látni. Mert a madár, meg a majom az rendben van. Azok lehetnek felül. De hogy az ember is!? Az felettébb furcsa. Legalábbis furcsa volt addig, amíg meg nem építették a Szegedi Vadaspark zsiráfházát. Mert az úgy lett kialakítva, hogy a zsiráfokat a kifutójukban az emeleti teraszról is meg lehet nézni. Kényelmesen, egy széken ülve, akár órákig is bámulhatók a zsiráf és lakótársai a Hartmann-hegyizebrák. A zsiráfház 2011-ben lett kész, a ház megfelel minden uniós és XXI. századi előírásnak egyaránt. Akadálymentesített, a kerekes székesek és egyéb mozgásukban korlátozott embereket lépcsőlift viszi fel az emeleti verandára. Helyet kapott ebben az épületben egy büfé és mosdók is. És még egy csomó, különleges afrikai állat, a falba épített terráriumokban, mint a csupasz turkálók, csíkos fűegerek vagy elefántcickányok.
A szegedi Magyarország legnagyobb területű állatkertje, összesen 42 hektár erdős területen fekszik. A rengeteg fa és bokor nyáron nagyon jó hatással van az állatokra és a vendégekre egyaránt, a parkban három-négy fokkal hűvösebb van, mint a város más pontján. Övék a legparkosabb állatkert és a legnagyobb Dél-Amerika gyűjtemény. Az állatok összeállításának szempontjai is kifejezetten egyediek. Mivel egy állatkert legnagyobb lobbistái a gyerekek, igyekeznek olyan állatokat beszerezni, amelyeket a gyerekek a legjobban szeretnek. Egyrészt állatos rajzfilmekből, másrészt kérdőíves felmérésekkel tájékozódnak. A szurikáták, az Oroszlánkirály film által lettek az egész világon kedveltek, ezért szerezték be őket. De lettek állataink a Madagaszkár vagy a Táncoló talpak című filmek hatására is. A fajok száma közel kétszáz, az egyedek száma közel ezerkétszáz. Az állataikat tematikusan helyezik el a területükön. Létrehoztak övezeteket, melyeket kontinentális bemutatóknak hívnak. Egy-egy területen az azonos földrészen élő állatok találhatók meg. A térképeiket is úgy készítették el, hogy nagybetűkkel ráírták, hogy melyik földrész hol helyezkedik el. Afrika, Ázsia, Ausztrália, Dél-Amerika és Európa övezetünk is van. A hazai állatkertek közül a szegedi vesz részt legaktívabban a fajmegmentési programokban. Hiszik, hogy egy állatkert akkor működik jól, ha megfelel a természetvédelem, az oktatás, a kutatás és a szórakoztatás feltételeinek. Ezért igyekeznek állataikat úgy megválogatni és kísérőprogramjainkat úgy összeállítani, hogy megfeleljenek ezeknek az elvárásoknak. Az oktatásnak és a szórakoztatásnak különös hangsúlyt adnak. A szegedi óvodások és kisiskolások tanévente egyszer 300 forintért mehetnek el a Vadasparkba szervezett formában, emellett állatkerti, zoopedagógiai foglalkozásokat is tartanak gyerekeknek egyeztetés szerint. Teljesen más jellegűek a Zoo típusú találkozások, melyek célja, hogy újfajta élményt adjanak a látogatóknak úgy, hogy közben bővítik ismereteiket is. Ennek lényege, hogy előre meghirdetett időpontokban és helyszíneken a gondozók aktiválják az állatokat, s miközben a kerítésen túl zajlanak a produkciók, aközben kisebb előadásokat tartanak az éppen terítéken lévő állatokról. Elmondanak róluk mindent, amit tudni érdemes.
A Szegedi Vadaspark 1989-ben gyermeknapon nyitott ki a nagyközönség előtt. Azóta fejlődése minden szempontból töretlen. Folyamatosan bővült az állatkert állatgyűjteménye, fokozatosan épültek meg az újabb és újabb létesítmények, és ami talán a legfontosabb, fokozatosan nőtt a látogatók száma is. Saját statisztikáik azt bizonyítják, hogy a Szegedre látogató turisták nagy százaléka ma már beiktatja programjába a Szegedi Vadasparkot. A helyieken és a környékbelieken kívül sok látogató érkezik Békés megyéből, Szerbiából és Romániából is.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Kiss Zsuzsanna kézműves kuckója

    Emlékszem, édesanyám már kamaszkoromban elkezdte gyűjtögetni nekem a stafírungot mindazokból a dolgokból, amikről úgy vélte, később szükségem lesz rájuk. Jelen cikk főszereplője,

     
  • A malonyai arborétum

    Malonya (szlovákul Mliňany) a felvidéki Taszármalonya településrésze. Barstaszárt és Malonyát 1960-ban egyesítették, így jött létre a mai, mintegy 1683 főt számláló község.

     
  • Őszi rendezvények Újvidéken

    Nem véletlenül nevezik Újvidéket "vásárvárosnak", hiszen az európai hírnevű Újvidéki Vásáron egész éven át tucatnyi olyan nemzetközi szemlét rendeznek, amelyek keresztmetszetét adják egész Európa,

     
  • Duna Menti Múzeum

    A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította.

     
  • A festői szépségű Nőtincs

    Nőtincs, TájGazda

    Ezer fős kis község Nógrád megye délnyugati részén a Naszály-hegy lábánál. Gazdag történelmi és természeti értékekkel bíró, ezer éves múltra visszatekintő település. Nevének eredetét a szláv Netyko,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére