Zsiráfot felülről látni! Az már valami. Mert a térdkalácsig mindenki látott már zsiráfot, aki járt állatkertben. De ugyanezt az állatot felülről látni, nem mindennapi élmény. Onnan a magasból szemlélve szinte

látszik a zsiráf szemében a csodálkozás, mintha azt kérdezné az őt bámuló kétlábútól: hát te ki vagy? Nem szokott ugyanis a saját feje fölött embereket látni. Mert a madár, meg a majom az rendben van. Azok lehetnek felül. De hogy az ember is!? Az felettébb furcsa. Legalábbis furcsa volt addig, amíg meg nem építették a Szegedi Vadaspark zsiráfházát. Mert az úgy lett kialakítva, hogy a zsiráfokat a kifutójukban az emeleti teraszról is meg lehet nézni. Kényelmesen, egy széken ülve, akár órákig is bámulhatók a zsiráf és lakótársai a Hartmann-hegyizebrák. A zsiráfház 2011-ben lett kész, a ház megfelel minden uniós és XXI. századi előírásnak egyaránt. Akadálymentesített, a kerekes székesek és egyéb mozgásukban korlátozott embereket lépcsőlift viszi fel az emeleti verandára. Helyet kapott ebben az épületben egy büfé és mosdók is. És még egy csomó, különleges afrikai állat, a falba épített terráriumokban, mint a csupasz turkálók, csíkos fűegerek vagy elefántcickányok.
A szegedi Magyarország legnagyobb területű állatkertje, összesen 42 hektár erdős területen fekszik. A rengeteg fa és bokor nyáron nagyon jó hatással van az állatokra és a vendégekre egyaránt, a parkban három-négy fokkal hűvösebb van, mint a város más pontján. Övék a legparkosabb állatkert és a legnagyobb Dél-Amerika gyűjtemény. Az állatok összeállításának szempontjai is kifejezetten egyediek. Mivel egy állatkert legnagyobb lobbistái a gyerekek, igyekeznek olyan állatokat beszerezni, amelyeket a gyerekek a legjobban szeretnek. Egyrészt állatos rajzfilmekből, másrészt kérdőíves felmérésekkel tájékozódnak. A szurikáták, az Oroszlánkirály film által lettek az egész világon kedveltek, ezért szerezték be őket. De lettek állataink a Madagaszkár vagy a Táncoló talpak című filmek hatására is. A fajok száma közel kétszáz, az egyedek száma közel ezerkétszáz. Az állataikat tematikusan helyezik el a területükön. Létrehoztak övezeteket, melyeket kontinentális bemutatóknak hívnak. Egy-egy területen az azonos földrészen élő állatok találhatók meg. A térképeiket is úgy készítették el, hogy nagybetűkkel ráírták, hogy melyik földrész hol helyezkedik el. Afrika, Ázsia, Ausztrália, Dél-Amerika és Európa övezetünk is van. A hazai állatkertek közül a szegedi vesz részt legaktívabban a fajmegmentési programokban. Hiszik, hogy egy állatkert akkor működik jól, ha megfelel a természetvédelem, az oktatás, a kutatás és a szórakoztatás feltételeinek. Ezért igyekeznek állataikat úgy megválogatni és kísérőprogramjainkat úgy összeállítani, hogy megfeleljenek ezeknek az elvárásoknak. Az oktatásnak és a szórakoztatásnak különös hangsúlyt adnak. A szegedi óvodások és kisiskolások tanévente egyszer 300 forintért mehetnek el a Vadasparkba szervezett formában, emellett állatkerti, zoopedagógiai foglalkozásokat is tartanak gyerekeknek egyeztetés szerint. Teljesen más jellegűek a Zoo típusú találkozások, melyek célja, hogy újfajta élményt adjanak a látogatóknak úgy, hogy közben bővítik ismereteiket is. Ennek lényege, hogy előre meghirdetett időpontokban és helyszíneken a gondozók aktiválják az állatokat, s miközben a kerítésen túl zajlanak a produkciók, aközben kisebb előadásokat tartanak az éppen terítéken lévő állatokról. Elmondanak róluk mindent, amit tudni érdemes.
A Szegedi Vadaspark 1989-ben gyermeknapon nyitott ki a nagyközönség előtt. Azóta fejlődése minden szempontból töretlen. Folyamatosan bővült az állatkert állatgyűjteménye, fokozatosan épültek meg az újabb és újabb létesítmények, és ami talán a legfontosabb, fokozatosan nőtt a látogatók száma is. Saját statisztikáik azt bizonyítják, hogy a Szegedre látogató turisták nagy százaléka ma már beiktatja programjába a Szegedi Vadasparkot. A helyieken és a környékbelieken kívül sok látogató érkezik Békés megyéből, Szerbiából és Romániából is.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Fischer Erzsébet selyemkendői

    Fischer Erzsébet selyemkendői, TájGazda

    Fischer Erzsébet a felvidéki, vágsellyei járásban található Pereden él és dolgozik. Családi vállalkozásukban könyveléssel, illetve adminisztrációs munkákkal foglalkozik, emellett körülbelül hat évvel ezelőtt

     
  • Tim-Tom manufaktúra

    Tim-Tom manufaktúra, TájGazda

    A népi motívumok és a fa ötvözése, egy életre szóló emléket eredményez. A munkámhoz gyűjtöttem anyagot és ekkor láttam meg a bölcsről a képet. Elállt a lélegzetem is.

     
  • Fából született kincsek

    Fából született kincsek, TájGazda

    Gyermekkori emlékeim játékait látom vissza a képeken. A pörgő búgócsiga, a különböző méretű és színű fa építőkészletek, kirakók. Akkoriban nem is tudtam mennyire fontosak voltak ezek a játékok.

     
  • Szemet gyönyörködtető piros mező

    Pipacsmező, TájGazda

    Lassan eljön a tanév vége, a ballagás ideje. Ilyenkor a tanulok mellet az iskolák, tantermek is díszbe öltöznek. Legtöbbször pipacsot, búzavirágot, mezei szarkalábat, rózsaszirmot szednek a gyerekek a tantermek,

     
  • Újra értéke van a mangalicának

    Régi hagyománya van az állattenyésztésnek az adai Vreckó családban, ugyanis az édesapa, István, a közelmúltban 300 birkát legeltetett a bánáti pusztán, majd a juhtenyésztéshez szarvasmarha-tartás,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére