A lőcsei városháza, TájGazda

Lőcse az egykori Szepesi vármegye székhelye és legjelentősebb települése volt. Jelenleg a szlovákiai Eperjesi Kerület Lőcsei járásának székhelye. Története a 13. században kezdődik,

mikor a tatárok elől elmenekült szászok a Hernád lapályának kiemelkedő, jól védhető részén telepedtek le. Első írásos említése 1245-ből maradt fenn. Károly Róbert árumegállító joggal látta el, a város virágzott a gótika és a reneszánsz idejében – ennek köszönhető, hogy a városfallal körülvett óvárosban e két stílusirányzat dominál.
A város rendkívüli mértékben támaszkodik a turizmusra, ami nem véletlen. Bővelkedik látnivalóban, utcái, terei gyönyörűek. Az itt álló Szent Jakab templom a hajdani Magyarország legszebb várai közé tartozik, középkori faoltárai világhírűek. A város szülötte volt Pál mester, aki igencsak tehetséges és termékeny fafaragónak bizonyult. A róla elnevezett tér közepén áll a városháza, melyben 1550 körüli építésétől 1955-ig ülésezett Lőcse városi tanácsa. 1615-ben átalakították, ekkor kapta mai árkádsoros, erkélyes külsejét. A Schulek Frigyes tervezte, díszes, tetőből kiemelkedő rész pedig a 19. század végén épült. Az eredetileg reneszánsz tornyot a 18. században barokkosították.  Az épület déli oldalán latin felirattal ellátva a polgárok erényeinek freskói láthatók szintén a 18. századból. A mértékletesség, elővigyázatosság, derekasság, türelem és igazságosság megtestesülését ábrázolják.
A városháza épülete mögött helyezték el a vasból készült szégyenketrecet, melyben közszemlére tették a könnyűvérű nőket, illetve az elítélt bűnözőket.
Az épület belsejében impozáns előcsarnokot láthatunk, boltíves, csillagos boltozattal. Termeiben jelenleg a lőcsei Szepesség Múzeumának kiállításaival találkozhatunk, melyek elsősorban a város alapításával, annak dicső történelmével, szárnyalásával, valamint jelenlegi helyzetével foglalkoznak. Az első emeleten található nagyterem ajtaja a Jókai-regényből ismeretes lőcsei fehér asszonyt ábrázolja. Az innen nyíló keresztgerendás mennyezetű, reneszánsz díszítőelemekkel tarkított tanácsterem falain a Habsburg uralkodók mellett egykori lőcsei polgármesterek is helyet kaptak.
A múzeum hétfőtől vasárnapig, 9-től 17 óráig tart nyitva. Az itt megváltott 3 – 3.50 €-s belépővel a közelben található Lőcsei Pál múzeumba is bemehetünk, melyet a mester feltételezett műhelyében rendeztek be.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Kárpátalja - Ökörmezői Járás - Színevéri tó

    TájGazda, Szinevéri tó

    Minden turisztikai helynek, így Színevérnek is megvan a maga központja, szíve csücske, ez pedig nem más, mint a Szinevéri tó. Szokták mondani róla, hogy Kárpátalja gyöngyszeme.

     
  • Vesszőből szeretettel

    Vesszőfonás

    Számtalan olyan használati tárgy van, amelyek nemcsak praktikusak, megkönnyítik a hétköznapokat, hanem tetszetős formájuk miatt jó ránézni, és még környezetbarát is. Vesszőből nemcsak kosár készíthető

     
  • A sujtás így is ékesít

    Sújtás így is ékesít

    Az emberi kreativitás határtalan! Ezt bizonyítják folyamatosan az oldalunkon bemutatott kézművesek, amikor egy-egy technikát igényességükkel, találékonyságukkal, kitartásukkal,

     
  • Hóvirág: a 2017-es év vadvirága

    Hóvirág: a 2017-es év vadvirága , TájGazda

    Anno még a nagymamám sok hóvirághagymát ültetett a virágoskertjébe tulipánhagymák közé. Február végén március elején fehér pompába öltöztették kertjét. Igaz mára megcsappant a számuk

     
  • Ékszer kagylókból - Iluska ékszer

    Ékszer kagylókból - Iluska ékszer, TájGazda

    Talán nem meglepő, ha egy földrajz szakos tanárnő ásványékszer készítő is egyben. Én valahol mindig kutatom, fürkészem a kézművesek esetén, hogy amit csinálnak, ahhoz milyen kapcsolatuk, fűződésük van.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére