Kékkő vára, TájGazda

Kékkő, felvidéki község a magyar határtól mintegy 30 km-re található. Nevét kéklő, sziklás hegycsúcsáról kapta, melyen fénykorában Magyarország egyik legjelentősebb vára állt.

A várat 1237-ben, a Doncs lovag nemzetségéből származó Ditrich, zólyomi főispán építtette gótikus stílusban. A 14. század elején sok más várral egyetemben, ezt is elfoglalta Csák Máté, felvidéki kiskirály, akinek halála után a tulajdonjog először visszaszállt a Zólyomi nemzetségre, majd a Gyarmati Balassa család birtokolta, akik felvirágoztatták mind a várat, mind a hozzá tartozó uradalmat. A 15. század közepén Felvidék középső és keleti területeit megszálló husziták hiába próbálkoztak az erődítmény bevételével.
A 16. században a törökellenes védvonal fontos része volt, az ellenség azonban 1575-ben elfoglalta, ugyanis a védők harc nélkül feladták. Ezzel Kékkő lett a török sereg legészakibb foglalása, ahonnan gyakran indultak portyázó, fosztogató utakra Zólyom és Selmecbánya környékére. A nemesfémben gazdag bányavárosokat azonban sosem mondhatták magukéinak. A megszállók új kaputoronnyal bővítették a várat, amit azonban visszavonulásukkor több helyen is felrobbantottak.
A török fenyegetés enyhülésével Kékkő vára ismét a Balassa család birtoka lett. Azok szépen rendbe hozatták, viszont egy újabb török támadás folytán a vár súlyos károkat szenvedett, s a felső, gótikus vár azóta romokban áll.
Az utolsó nagyobb építkezés is a Balassákhoz köthető. 1730-ban barokk stílusú kastélyt építtettek az alsóvár bástyáinak alapjaira, s itt élték fényűző életüket. A hozzá tartozó kápolnát 1759-ben szentelték fel.
A kékkői vár és uradalom 1899-ben a Károlyi család tulajdonába került, ők apróbb javításokat eszközöltek az épületen. Fél évszázaddal később, 1945-ben az új, Csehszlovák állam lefoglalta. Ma a kastély épületében a Balassa családról, főleg Balassa Bálintról összeállított kiállítás tekinthető meg. Továbbá itt látható a Közép-Európában egyedinek számító fogtechnikai történelmi kiállítás, maga az épület pedig a Bábművészeti Kultúrák és Játékok Múzeumának székhelyeként funkcionál. Az év folyamán – leginkább nyáron – több érdekes rendezvénynek, koncertnek, fesztiválnak ad otthont e hajdan tiszteletet parancsoló, bevehetetlennek tűnő vár.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A kárpátaljai gazdálkodók támogatásáért

    A kárpátaljai gazdálkodók, termelők, vállalkozók támogatásáért , TájGazda

    Történelmi emlékhelyek, termálvíz, erdősségek, különleges domborzati és természeti adottságok, egyedi gasztronómia, termékeny földek, az ezekből fakadó turisztikai lehetőségek – s még sorolhatnám,

     
  • A szivarszobát a nem dohányzók is élvezhetik

    Colosseum Hotel-Mórahalom, TájGazda

    Álom és a valóság. Mórahalmon közel vannak egymáshoz térben és időben egyaránt. Mi mással lehetne magyarázni azt a tényt, hogy az 1989-ben városi rangot kapott, hétezernél kevesebb lélekszámú település

     
  • A lebegő magyar falu

    Bokod - TájGazda, Tájérintő

    A képek láttán nem is gondolnánk, hogy e csodálatos látvány Magyarországon bújik meg. A házak messziről úgy tűnnek, mintha lebegnének a vízen.

     
  • Tündéri nemezpapucsok

    Tündéri nemezpapucsok, TájGazda

    Hiába azonos a technika, minden nemezelőnek más a stílusa, mindenki beleviszi a lelkét a gyapjútermékekbe. Az Erdélyben, Gyergyókilyénfalván élő Szász Tündének az a véleménye,

     
  • Fából született kincsek

    Fából született kincsek, TájGazda

    Gyermekkori emlékeim játékait látom vissza a képeken. A pörgő búgócsiga, a különböző méretű és színű fa építőkészletek, kirakók. Akkoriban nem is tudtam mennyire fontosak voltak ezek a játékok.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére