Kékkő vára, TájGazda

Kékkő, felvidéki község a magyar határtól mintegy 30 km-re található. Nevét kéklő, sziklás hegycsúcsáról kapta, melyen fénykorában Magyarország egyik legjelentősebb vára állt.

A várat 1237-ben, a Doncs lovag nemzetségéből származó Ditrich, zólyomi főispán építtette gótikus stílusban. A 14. század elején sok más várral egyetemben, ezt is elfoglalta Csák Máté, felvidéki kiskirály, akinek halála után a tulajdonjog először visszaszállt a Zólyomi nemzetségre, majd a Gyarmati Balassa család birtokolta, akik felvirágoztatták mind a várat, mind a hozzá tartozó uradalmat. A 15. század közepén Felvidék középső és keleti területeit megszálló husziták hiába próbálkoztak az erődítmény bevételével.
A 16. században a törökellenes védvonal fontos része volt, az ellenség azonban 1575-ben elfoglalta, ugyanis a védők harc nélkül feladták. Ezzel Kékkő lett a török sereg legészakibb foglalása, ahonnan gyakran indultak portyázó, fosztogató utakra Zólyom és Selmecbánya környékére. A nemesfémben gazdag bányavárosokat azonban sosem mondhatták magukéinak. A megszállók új kaputoronnyal bővítették a várat, amit azonban visszavonulásukkor több helyen is felrobbantottak.
A török fenyegetés enyhülésével Kékkő vára ismét a Balassa család birtoka lett. Azok szépen rendbe hozatták, viszont egy újabb török támadás folytán a vár súlyos károkat szenvedett, s a felső, gótikus vár azóta romokban áll.
Az utolsó nagyobb építkezés is a Balassákhoz köthető. 1730-ban barokk stílusú kastélyt építtettek az alsóvár bástyáinak alapjaira, s itt élték fényűző életüket. A hozzá tartozó kápolnát 1759-ben szentelték fel.
A kékkői vár és uradalom 1899-ben a Károlyi család tulajdonába került, ők apróbb javításokat eszközöltek az épületen. Fél évszázaddal később, 1945-ben az új, Csehszlovák állam lefoglalta. Ma a kastély épületében a Balassa családról, főleg Balassa Bálintról összeállított kiállítás tekinthető meg. Továbbá itt látható a Közép-Európában egyedinek számító fogtechnikai történelmi kiállítás, maga az épület pedig a Bábművészeti Kultúrák és Játékok Múzeumának székhelyeként funkcionál. Az év folyamán – leginkább nyáron – több érdekes rendezvénynek, koncertnek, fesztiválnak ad otthont e hajdan tiszteletet parancsoló, bevehetetlennek tűnő vár.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A debreceniek a kolbászt is szeretik

    Kolbászfesztivál-Békéscsaba, TájGazda

    Debrecenben nem csak a pulykakakast, a kolbászt is szeretik... A csabai kolbászfesztivál az országban az egyik legkiválóbb terep arra, hogy az ember kitartóan és gyakorlatilag hiábavalóan keressen valakit

     
  • Hortobágyi pásztorkalap, a nemzeti értékünk

    Pásztorkalap, TájGazda

    A történet az 1870-es évekre nyúlik vissza, amikor is egy felvidéki ifjú úgy döntött, hogy vándorútra kell. A vándorlása során sokat látott legény végül Balmazújvárosban telepedett le, ahol egy kedves,

     
  • A Modern Magna Talking cum Laude

    Modern Talking, TájGazda

    A Csabai Kolbászfesztivál egy dologban minden fesztiváltól különbözik: az egyetlen olyan fesztivál, ahol előbb van a munka, aztán jöhet a szórakozás. A csabaiak a munkában egyedülállóak,

     
  • A kulturális örökség példaképű átörökítője

    A kulturális örökség példaképű átörökítője

    Vajdaság szívében, a Tisza folyó bal partján fekszik Törökbecse, az a bánsági kisváros, amely jelentős kulturális örökséget hordoz. Ezeknek a történelmi helyeknek és értékeknek a feltárásával és átörökítésével

     
  • Húsvétnap reggelén az ég igen magas

    Húsvétnap reggelén az ég igen magas - Tar Emese, TájGazda

    Kárpátalja magyar lakossága számos Húsvéthoz kötődő szokást őriz. Bár tagadhatatlan, hogy némelyikük formáját tekintve némileg megváltozott, Krisztus feltámadásának ünnepét mindenhol

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére