Beckó vára, TájGazda

Felvidéken számtalan gyönyörű magyar vár és kastély áll a mai napig. Akad, ami jobb állapotban, és akad, ami kevésbé. Az illetékeseknek azonban általában van annyi sütnivalójuk, hogy ezeket a több száz éves

építményeket igazi turistalátványossággá alakítsák, s ezáltal fellendüljön a térség idegenforgalma. Amennyiben ezeket az épületeket belengi valamiféle titokzatosság, illetve köthető hozzájuk valamiféle bizarr vagy humoros történet, az általában csak jót tesz nekik.
Beckó várához több közismert monda is kötődik. Az egyik szerint a várat Stiborici Stibor, lengyel származású vajda építtette udvari bolondja számára, akiről az építmény nevét is kapta. A várat egyébként Bolondóc-ként is szokták emlegetni. Egy 1208-as feljegyzés Blundix, egy másik 1229-as pedig Bolondus néven nevezi. Az építési munkálatokkal valószínűleg a 12. században készültek el.
Egy másik monda Stibor haláláról szól: a vár fokáról a mélybe vetette egyik, fiát védelmező szolgáját, aki zuhanás közben elátkozta őt. A várurat egy évvel és egy nappal később mérges kígyó marta meg, majd szolgája után zuhant. Ez utóbbi főleg a Stibor vajdáról fennmaradt képnek tudható be, rendkívül kegyetlen emberként tartották számon, aki semmibe vette a köznépet.
Korábban a 13. században – mint megannyi környékbeli vár – ez is Csák Máté tulajdona volt, aki a mintegy 15 km-re lévő trencséni várában székelt. Utána 1388-ban kapta a királytól adományként a már fent említett Stibor vajda. Stibor nevéhez fűződik a vár átalakítása gótikus stílusban, valamint a sziklaszirten álló háromszintes palotaépület és várkápolna építése, illetve átépítése. A vajda 1414 körüli haláláig itt székelt, családjával együtt.
A törökök nem tudták bevenni, a Rákóczi-szabadságharc idején harc nélkül cserélt gazdát kurucok és labancok közt. 1729-ben azonban a katonák hanyagsága miatt lángok martalékává vált.
Jelenleg Beckó vára rendszeresen látogatható, nyáron érdekes programokkal, koncertekkel, középkori hadijátékokkal, íjászversenyekkel és lovagi tornákkal várják az érdeklődőket. A belépő díja 1,50 és 3,30 € között mozog, 6 év alatti gyermekeknek ingyenes.

Nyitva tartása a következő:

Április: kedd – vasárnap: 9.00 – 17.30
Május: kedd – vasárnap: 9.00 – 18.00
Június – augusztus: hétfő – vasárnap: 9.00 – 18.00
Szeptember – október: kedd – vasárnap: 9.00 – 17.00
Novembertől márciusig zárva.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Székely játékok nemcsak székelyeknek

    Szórakoztatás, hagyományőrzés és életre nevelés, így lehetne jellemezni a Székely játékokat, melyek ötletgazdája Ágoston György. Virágokkal és ajándéktárgyakkal foglalkozó cégüket 1994-ben indították,

     
  • A Vadasparkban rajzfilmhősök is várnak

    Zsiráfot felülről látni! Az már valami. Mert a térdkalácsig mindenki látott már zsiráfot, aki járt állatkertben. De ugyanezt az állatot felülről látni, nem mindennapi élmény. Onnan a magasból szemlélve szinte

     
  • Anna és Marci különleges ízvilágú pesztói

    Ipolykert manufaktúra, TájGazda

    Mindkettőnk számára meghatározó a vidéki kötődés gyerekkorunk óta és az az érzés, hogy saját kertünkből, gondoskodásunk jutalmaként kerül étel az asztalra. Ez nem a tanult szakmánk, nem is a munkahelyünk.

     
  • Az óriási homokóra

    Az óriási homokóra, TájGazda

    Az Ötvenhatosok terén (egykori Felvonulási tér) egy gigantikus nagyságú homokóra áll. Az Időkerék ötlete Herner Jánostól ered, 1982-ből. Sok idő eltelt, mire újból előkerültek a tervei.

     
  • Indiai kultúra és biofarm

    A Krisna-völgy, TájGazda

    A Balatontól 30 km-re található Somogyvámos külterületén Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb öko-közössége, a Krisna-völgy. A 266 hektáros területű Indiai Kulturális Központ és Biofarm

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére