A Tátra és Vág ura, TájGazda

Trencsén a jelenlegi cseh határtól körül-belül 15 km-re található Szlovákia területén. Az itt épült rendkívül masszív vár már egy évezrede áll a mintegy 260 méter magas dombon, s hosszú évszázadokon keresztül

védte Magyarországot a támadásoktól. Először 1069-ben említi egy oklevél, magyar királyi várként, de már a Római Birodalom is ismerte a hely hadászati előnyeit – germánok felett aratott győzelmét a vársziklába vésett felirat őrzi.
Egy rendkívül nagy alapterületű, kiemelkedően erős várról van szó, mely az 1241-1242-es tatárjárás idején is ellenállt a támadásoknak, védői hősiesen helytálltak. Nem sokkal később Csák Máté – akit felvidéki kiskirályként, trencséni tartományúrként, illetve a Tátra és Vág uraként is szoktak emlegetni – tulajdonába került. 1302-től 1321-ig tartó uralma alatt a vár stratégiailag kiemelkedően fontossá vált. Ehhez mérten hajtottak végre különböző bővítéseket, átalakításokat. Máig egyik legkiemelkedőbb része az igencsak robusztus Máté-torony, mely már messziről megragadja a látogató tekintetét. Ezen kívül a kiskirály kibővíttette a 11. században épült erődöt, valamint palotát is emeltetett magának.
A vár következő tulajdonosai közt a magyar történelem olyan neves személyiségei voltak, mint Cillei Borbála, Hunyadi János, Szapolyai János, a Thurzó-, illetve az Illésházy-család. Az ő idejükben épült a Malom-torony és a Jeremiás-torony, továbbá a Borbála, a Lajos és a Szapolyai palota.
Itt jegyezte el Luxemburgi Zsigmond Nagy Lajos király lányát, Máriát, valamint Mátyás király Podjebrád Katalint, a cseh király lányát, s itt tartották Szapolyai István lányának esküvőjét Jagelló Zsigmond, lengyel királlyal.
A 16. században tüzérségi harcra alkalmas védművekkel bővítették. A Rákóczi-szabadságharc idején először kuruc kézen volt, 1704 és 1708 között, de később bevették a labancok. 1790-ben súlyos tűzkárokat szenvedett az itt állomásozó katonák gondatlanságából kifolyólag. Jelenlegi formája a 20. század felújítási munkálatainak köszönhető.
Napjainkban a vár egyes elemei a Trencséni Múzeum kiállításának részét képezik. A várudvaron pedig rendszeresen rendeznek koncerteket, kiállításokat, valamint augusztus végén középkori lovagi játékokat a trencséni várünnep keretein belül.
A vár látogatása során kétfajta túra közül választhatunk: a kicsi 35 perces, 3,60 €-ért, míg a nagy 75 perces, 5,10 €-ba kerül.

Nyitva tartása a következő:

Április és október: 9.00 – 16.30
Május – szeptember: 9.00 – 17.30
November – március: 9.00 – 15.30

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • „Népies. Lendületes. Egy darab a lelkedből”

    A fazekasság az egyik legősibb kézműves mesterség, s bár erre talán ritkán gondolunk, az agyagedények megjelenése talán legalább annyira megkönnyítette az emberek mindennapjait,

     
  • A nyugalom és a harmónia oázisa

    Vajdaságban Újvidéktől mindössze 40 kilométerre terül el a 800 hektáron egyedülálló, legelőiről is ismert Kercsedini sziget, amely része a Kaboli – Péterváradi rét természetvédett területnek.

     
  • Tüskés labda az avarban

    Sün, TájGazda

    Tombol az őszi időjárás, hullanak a változatos színű levelek a fákról. A talajon összegyűlt avarban több állat is megbújik ilyenkor és keres menedéket. A természetben sétálva olykor arra lehetünk figyelmesek,

     
  • A gyermekszínészet bástyája

    Gyermekszínészet a Vajdaságról

    Az Újvidéki Színház 1973-ban alakult. Életre hívásának kiemelt szempontja volt, hogy a jugoszláviai magyarság színházi élete és kultúrája egy  modern színházzal gazdagodjon.

     
  • A méhészet életforma

    A méhészet életforma, TájGazda

    Hivatását tekintve hitoktató, de a természet és a háziállatok tisztelője, szerelmese. A moholi Lakatos Zsolt udvarában a kotlóstyúktól kezdve a házikacsákon keresztül szinte minden jószág megtalálható,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére