A Tátra és Vág ura, TájGazda

Trencsén a jelenlegi cseh határtól körül-belül 15 km-re található Szlovákia területén. Az itt épült rendkívül masszív vár már egy évezrede áll a mintegy 260 méter magas dombon, s hosszú évszázadokon keresztül

védte Magyarországot a támadásoktól. Először 1069-ben említi egy oklevél, magyar királyi várként, de már a Római Birodalom is ismerte a hely hadászati előnyeit – germánok felett aratott győzelmét a vársziklába vésett felirat őrzi.
Egy rendkívül nagy alapterületű, kiemelkedően erős várról van szó, mely az 1241-1242-es tatárjárás idején is ellenállt a támadásoknak, védői hősiesen helytálltak. Nem sokkal később Csák Máté – akit felvidéki kiskirályként, trencséni tartományúrként, illetve a Tátra és Vág uraként is szoktak emlegetni – tulajdonába került. 1302-től 1321-ig tartó uralma alatt a vár stratégiailag kiemelkedően fontossá vált. Ehhez mérten hajtottak végre különböző bővítéseket, átalakításokat. Máig egyik legkiemelkedőbb része az igencsak robusztus Máté-torony, mely már messziről megragadja a látogató tekintetét. Ezen kívül a kiskirály kibővíttette a 11. században épült erődöt, valamint palotát is emeltetett magának.
A vár következő tulajdonosai közt a magyar történelem olyan neves személyiségei voltak, mint Cillei Borbála, Hunyadi János, Szapolyai János, a Thurzó-, illetve az Illésházy-család. Az ő idejükben épült a Malom-torony és a Jeremiás-torony, továbbá a Borbála, a Lajos és a Szapolyai palota.
Itt jegyezte el Luxemburgi Zsigmond Nagy Lajos király lányát, Máriát, valamint Mátyás király Podjebrád Katalint, a cseh király lányát, s itt tartották Szapolyai István lányának esküvőjét Jagelló Zsigmond, lengyel királlyal.
A 16. században tüzérségi harcra alkalmas védművekkel bővítették. A Rákóczi-szabadságharc idején először kuruc kézen volt, 1704 és 1708 között, de később bevették a labancok. 1790-ben súlyos tűzkárokat szenvedett az itt állomásozó katonák gondatlanságából kifolyólag. Jelenlegi formája a 20. század felújítási munkálatainak köszönhető.
Napjainkban a vár egyes elemei a Trencséni Múzeum kiállításának részét képezik. A várudvaron pedig rendszeresen rendeznek koncerteket, kiállításokat, valamint augusztus végén középkori lovagi játékokat a trencséni várünnep keretein belül.
A vár látogatása során kétfajta túra közül választhatunk: a kicsi 35 perces, 3,60 €-ért, míg a nagy 75 perces, 5,10 €-ba kerül.

Nyitva tartása a következő:

Április és október: 9.00 – 16.30
Május – szeptember: 9.00 – 17.30
November – március: 9.00 – 15.30

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A szivarszobát a nem dohányzók is élvezhetik

    Colosseum Hotel-Mórahalom, TájGazda

    Álom és a valóság. Mórahalmon közel vannak egymáshoz térben és időben egyaránt. Mi mással lehetne magyarázni azt a tényt, hogy az 1989-ben városi rangot kapott, hétezernél kevesebb lélekszámú település

     
  • Betyárkodás a bácskai Ludason

    Október elején igazi betyáros hangulat vette birtokába az Észak – Bácskai homokvidék egyik kis települését, a magyar határhoz közel eső Ludast. Ugyanis kilencedik alkalommal rendeztek Betyárnapot

     
  • A Sárrét legnagyobb rendezvényterme

    Vidra Tanya, TájGazda

    Ha Vésztő felől autóval közelítettünk Szeghalom felé és feltűnik a Sebes-Körös hídja, akkor nem csak azért örül meg az autós ember, mert mindjárt Szeghalomba ér, hanem azért is, mert a híd előtt,

     
  • A családi hagyomány

    A családi hagyomány, TájGazda

    Úgy tartják, hogy a családi hagyományt nem szabad megszakítani, apáról fiúra kell továbbvinni. Íratlan szabály szerint pedig az örökölt vagyont nem illik pénzzé tenni, ha csak a sors nem kényszeríti erre az örököst.

     
  • Kollárik Lívia lufi figurái

    Kollárik Lívia a felvidéki Nagyölvedről származik, jelenleg Érsekújvárott él, ahol a helyi kórházban dolgozik, mint szülésznő. A főiskola elvégzésével jött az álláslehetőség, s Lívia élt vele.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére