2017-ben az év rovara a nagy szarvasbogár , TájGazda

Az idei évben az év rovara címet a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) nyerte el. E nemes állat szimbólumát a történelem során festők, ötvöskészítő mesterek is felhasználták munkáik során.

Csendéleteken, újkori fajanszokon, kerámiákon, majolikákon ábrázolták, mint díszítő elem. Fizetőeszközön pl. a lengyel két illetve húsz zloty hátoldalán vagy az udmurtföldi 10 kopejkáson szintén látható. Magyarországon 1953-ban elsőként adtak ki nagy szarvasbogarat ábrázoló bélyeget. De több európai ország bélyegén ugyancsak megjelenik az állat, sőt egy paraguayi kiadású jegyen is. Sokáig pozitív tartalmat rendeltek az állat jelképéhez, mint a gonoszon felülkerekedő, győzedelmeskedő állatot. Ugyanakkor a német festők képeiken legtöbbször az ördögöt testesítette meg.

A nagy szarvasbogár a szarvasbogárfélék családjába tartozik, ami közel 1300 fajt ölel fel. Ezek többsége a trópusi területeken fordul elő. Hazánkban 6 fajt azonosítottak mind ez idáig. Főként a hegy- és dombvidékek tölgyeseiben találhatunk rájuk, elvétve a bükkösökben. Védett faj, eszmei értéke 10 000 Ft.

A nőstény és a hím egyedek alakja, méretei eltérnek egymástól. A kifejlett hím egyedet nem lehet összetéveszteni semmilyen más magyarországi bogárral, hiszen az óriásira nőtt agancsszerű rágói egyedi ismertető jegyei az állatnak. A rágók nagyságát és maga a bogár nagyságát a lárvakorban elfogyasztott tápanyag mennyisége befolyásolja. A nőstények rágói sokkal kisebbek a hímekénél, sőt egyáltalán nem nagyobbodnak meg. A megnagyobbodott agancsot a hímek az egymás közötti küzdelemben használják, illetve a párzás során megragadásra és mozdulatlanul tartásra szolgál. A csata során a hímek az agancsaikat összeakasztják és addig küzdenek, míg az egyik le nem esik a fáról, levélről, nőstényről. A győztes hímet illeti meg a nőstény megtermékenyítése.

Fülledt, meleg napokon alkonyatkor és este találkozhatunk repülő egyedekkel is. A nőstények általában csak egy alkalommal repülnek, a párzás után. Míg a hímek többször és nagyobb távolságokat tesznek meg repülve, így keresve a szaporodásra kész nőstényeket és a tápanyagot. A hímek repülése majdnem függőleges testtartásban történik, ugyanis a nagyméretű agancsukat másképp nem tudják ilyenkor egyensúlyozni.

Egyedfejlődésük hosszú és érdekes folyamat. Egy egyed fejlődési ideje akár 4-6 évi is lehet. A nőstény a párzás után 2 héttel beássa magát a földbe, oda ahol a lárváinak korábban a fejlődéséhez alkalmas faanyagot megtalálta (pl. korhadt tuskót). Eme élelemforrás mellé csomókban rakja le a petéit, melyekből 3-5 hét múlva kelnek ki a pajorok. A lárvák érdekessége, hogy ciripelő készülékük van, amellyel 11 kHz frekvenciájú hangot képesek kibocsájtani. Valószínűleg ezzel a hanggal más rovarlárvákat riasztanak el a környezetükből. A lárvastádiumok száma 3, ami alatt a felhalmozódott tápanyagokat elfogyasztják. A bebábozódás csak ezután történik általában júliusi hónapban, a talajban és nem a korhadt fák tuskóiban. Majd 6 héttel később kelnek ki az imágók. Az új imágók a bebábozódás előtt készített bábkamrákban vészelik át a telet. Április- május hónapban feltörik ezt a bábkamrát, majd felásnak közvetlenül a felszín alá és ott várják a megfelelő, nyári hőmérsékletet, hogy a felszínre jöhessenek. A felszínre jött hímek általában 4-5 hétig élnek, ugyanis a párzás után elpusztulnak. Maradványaikra, az évek során kialakult „szarvasbogár-temetőkre” a fák tövében több centiméter vastagságban figyelhetünk fel. A nőstények továbbélnek, mint a hímek, akár több héttel is. Hiszen ezen idő alatt keresik fel a megfelelő tápanyagforrást, a korhadt tuskókat, ahová a petéket tudja letenni.
A nagy szarvasbogár védelme érdekében fontos, hogy az élőhelyeit megóvjuk, hogy ne távolítsuk el az öreg tölgyfákat, tuskóikat.

További információk:
http://mttmuzeum.blog.hu/2016/12/16/a_2017_ev_rovara_a_nagy_szarvasbogar

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A fehér gólya

    Az édesanyám minap azzal a hírrel fogadott minket, hogy látott egy gólyát elrepülni. Első gondolatom erre az volt, hogy mekkora butaságot mondott. De ahogy jobban átgondoltam,

     
  • Tatárlakai leletek

    Tatárlakai leletek, TájGazda

    1961-ben Erdélyben Tatárlakán Nicolae Vlassa kolozsvári régész egy hamuval telt sírgödröt tárt fel, amelyben egy 40 év körüli ember összetört, megégetett csontjaira, mellette pedig 26 agyagszoborra,

     
  • A bogárzói tanyavilág életét összefogó templom

    A bogárzói tanyavilág életét összefogó templom, TájGazda

    A török elvonulása után Makó és környéke az ide települt lakosságnak köszönhetően gyors fejlődésnek indult. A földművelés, a legeltetés nehézkessé tette a gazdák számára,

     
  • A jószágnevelésben a kisgazda jövője

    A jószágnevelésben a kisgazda jövője, TájGazda

    Vajadságban, Szerbiában nem könnyű mezőgazdásznak és állattenyésztőnek lenni. Főleg akkor nem, ha a gazda kis földterülettel rendelkezik és a farkastörvényeknek eleget téve kell előállítani

     
  • Megmerülni a csodában

    Molnár János barlang, TájGazda

    A Budai-hegységben, a Rózsadomb alatt számos termálkarszt jellegű balrang bújik meg. Ezek egyike a Szemlő-hegy alatt rejtőző, Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszerét

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére