Helytörténeti múzeum és skanzen Tiszafarkasfalván, TájGazda

A Farkasfalván található Tiszaháti Tájmúzeum a vidék legjelentősebb tájtörténeti múzeuma. Tájmúzeumként az egység 1970 óta működik, Bíró Andor (az akkori Határőr Kolhoz elnöke) kezdeményezésére.

1988-ban 1476 néprajzi és 2080 történelmi jellegű tárgy és dokumentum volt megtalálható a gyűjteményben. A rendszerváltást követően a múzeum a helyi önkormányzat kezébe került.
A múzeum két részre osztható. Az egyik részben a Fogarassy-kúria található, mely az 1890-es években épült klasszicista stílusban. Itt jelenleg egy helytörténeti múzeum található, amely igyekszik bemutatni a helyi magyarság történetét. Az ide látogatók megismerkedhetnek a tiszaháti emberek népi viseleteivel, használati tárgyaival, illetve betekintést nyerhetnek a vidék kulturális életének fejlődésébe a kezdetektől a szovjet időszakig.
A másik rész a skanzent foglalja magába, amit három épület alkot. Az egyik egy kis zsellérház, amely a múlt századbeli szegény paraszti házat eleveníti meg a jelen embere előtt. A házban minden megtalálható, ami egy hagyományos paraszti otthon mindennapi kellékének számított. A következő épület a falusi iskola, amely egybe van építve a tanítólakással. Ez után következik a harmadik épület, amely egy módos gazda háza. Mindközül ez utóbbi a legnagyobb, és leggazdagabban berendezett épület. A ház falain elhelyezett kézzel festett tányérok, az egyedi népművészeti alkotások, a pokrócok a vidéken élő asszonyok kezei alól kerültek a skanzen épületeibe.
A Fogarassy-kastély parkjában megtekinthető az Árpádsávos kereszt, amelyet a millennium tiszteletére állítottak 2000-ben, továbbá 2007-ben az 1717-es tatár betörés áldozatainak emlékére a MÉKK (Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége) támogatásával kopjafát avattak a park területén. 2007-től a múzeum a Magyar Nemzeti Jelentőségű Intézmények sorába tartozik.
A tájház több kulturális és hagyományőrző rendezvénynek ad otthont évente, nem beszélve a falunapokról illetve fesztiválokról.
A kúria mellett helyezkedik el a farkasfalvi görög katolikus kápolna, amely hosszú viták után az 1990-es évektől ismét várja vasárnapi Liturgiára a híveket.

Molnár Szabina

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Hobbyból vállalkozás

    Mézeskalácsok Óbecséről, TájGazda

    A Délvidéken, Vajdaságban nem ismeretlen a mézeskalács fogalma. A városi ember számára a vásárokban található szív alakú piros vagy feldíszített kalácska jelenti a mézeskalácsot, illetve a vásárfiát.

     
  • Az Év fája

    Az év fája, TájGazda

    A SZAVAZÁS elindult! Korábbi cikkünkben beszámoltunk már arról, hogy Magyarország bátaszéki molyhos tölgye nyert az idei évben Európa Év Fája címet.

     
  • Megújulásban a remény

    Pancsova a Dél-bánáti régió nagyobb városai közé tartozik. A Duna és a Temes találkozásánál fekszik, a népszámlálási adatok alapján 127 ezren lakják, ebből a magyarok száma megközelíti a négyezret.

     
  • A makói szíjgyártó és a (Mercedes) Benz Viktória

    A makói szíjgyártó és a (Mercedes) Benz Viktória, TájGazda

    Karl Fridrich Benz 1871-ben tette le a Mercedes Benz autógyár alapjait, amelyhez 1890-ben csatlakozott Gottlieb Daimler és Wihelm Maybach is. Az akkor még Benz Motor Company néven működő vállalat

     
  • Hortobágyi pásztorkalap, a nemzeti értékünk

    Pásztorkalap, TájGazda

    A történet az 1870-es évekre nyúlik vissza, amikor is egy felvidéki ifjú úgy döntött, hogy vándorútra kell. A vándorlása során sokat látott legény végül Balmazújvárosban telepedett le, ahol egy kedves,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére