Liszt Ferenc Pozsonyban, TájGazda

Napjainkban nem valószínű, hogy van olyan ember Európában, akinek Liszt Ferenc neve ne csengene ismerősen. A 19. század egyik legjelentősebb és legtermékenyebb zeneszerzője, zongoraművésze,

karmestere és zenetanára. Magyar apától és német anyától született 1811. október 22-én, a Soprontól mintegy 20 km-re fekvő Doborján nevű mezővárosban. A település a trianoni békediktátum óta Ausztria része. Liszt nemzetiségi hovatartozásáról számos cikk, illetve tanulmány készült, ha jobban elmerülünk a témában, a magyar és a német lehetőségen felül találkozhatunk olyan állításokkal is, mely szerint szlovák volt. Ezen feltételezések főleg 1918 után keletkeztek és bátran kijelenthetjük, hogy politikai célzattal jöttek létre. A vita rövidre zárásához azonban elég elolvasnunk Liszt Ferenc Hughes Felicité Robert de Lammenais-hoz intézett 1845-ben írt levelét, melyben így érinti a témát: „Mivel az én gyermekeim apjuk állampolgárságát…követik, tehát akár akarják, akár nem, magyarok.”
Liszt Ádám korán felfedezte fia tehetségét, aki így minden szülői támogatást megkapott. A fiú kilenc éves korában már Sopronban és Pozsonyban, közönség előtt zongorázott, majd Bécsben folytatta tanulmányait. Antonio Salieri és Carl Czerny tanítványaként itt találkozhatott első ízben Beethovennel.
Liszt Ferenc több szálon is Pozsonyhoz köthető, számtalanszor megfordult a magyar nagyvárosban. Az itt található Esterházy palotában volt életének harmadik nyilvános fellépése, 1820. november 26-án. Később, az 1839-es magyar országgyűlés idején épp a városban tartózkodott, így részt vehetett annak egyik ülésén, több magyar államférfival is összeismerkedett. Bemutatták többek között Széchenyi Istvánnak, s Batthyány Lajosnál vacsorázott. Mielőtt innen Budapestre utazott volna tovább, két koncertet is adott.
Liszt 1883. március 18-án ismét látogatást tett a városban, hogy a II. Lajos bajor királynak ajánlott Szent Erzsébet oratóriumát vezényelje. 1884. február 25-én pedig Heiller Károly püspök, belvárosi plébános és az Egyházzenei Egylet elnökének ötven éves jubileumán a Koronázási misét vezényelte. 1884-től 1886-os haláláig sokat tartózkodott Budapesten és más magyar városokban: Esztergomban, Kalocsán, illetve Pozsonyban.
A fentiek fényében teljesen érthető, miért is került kihelyezésre 1911-ben az akkori Magyarország egyik legsokszínűbb városában Liszt Ferenc mellszobra. Több mint száz évvel később mi is megtekinthetjük a Szent-Márton dómhoz vezető lépcső jobb oldalán, a fal melletti két fa árnyékában. Érdekessége, hogy szinte ugyanilyen szobor található Sopronban is, melyet egy évvel korábban, 1910-ben állítottak.
A pozsonyi szobor Tilgner Viktor alkotása. A zeneszerzőt idős korában, szétnyitott hajtókájú kabátban, jellegzetes hajviseletével ábrázolja. A szobor előtti kis kertecskét határoló fémrács a fent említett Koronázási mise első öt taktusát ábrázolja.
Az imént bemutatott mellszobor nem igazán szúr szemet a látogatóknak, s az idegenvezetők is csupán elvétve említik meg, az alábbi GPS koordinátákkal azonban könnyűszerrel rátalálhatunk: 48.141860, 17.105414.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Bazaltorgonák a Somoskői vár tövében

    Somoskő, TájGazda

    Somoskő Salgótarján részeként a szlovák - magyar határvonalnál fekszik. A település fölé magasodó vár és vulkanikus képződmény viszont már Szlovákia területén található.

     
  • A kecsketenyésztés távlata

    A zentai kecsketej, TájGazda

    A szegény ember tehene a kecske – mondogatták valamikor lenézően a nagy gazdák. Valóban a szegény ember tehene volt, hiszen a viszonylag igénytelen állat élelmet biztosított a népes család asztalára.

     
  • A környezetvédelem szolgálatában

    A környezetvédelem szolgálatában a Vajdaságban, TájGazda

    1991-ben Vajdaságban kevés olyan civil egyesületet számolhatott meg a nagyközönség, amely a környezetvédelem és az azt övbező prolémák feltárásával, megoldásuk lehetőségével foglalkozott.

     
  • A csontba zárt ékszerek

    Viktori viktori, csontfaragó, TájGazda

    Ha valamit igazán szeretnénk elérni az életben, akkor minden erőnkkel, tudásunkkal azon vagyunk, hogy a kitűzött célt megvalósítsuk. Így volt ezzel Viktor is.

     
  • A tél nélkülözhetetlen gyümölcse

    Gesztenyék, TájGazda

    A téli piacokon, adventi vásárokban mindig érezni a frissen sütött gesztenye illatát a levegőben. Hívogatóan hat ránk, csábít minket egy kis nassolásra.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére