A magyar népzene ünnepe a Vajdaságban, TájGazda

Idén a Topolya melletti Bácskossuthfalva adott otthont Vajdaság legrangosabb népzenei fesztiváljának, a 41. Durindónak és az 54. Gyöngyösbokrétának. A faluban harmadik alkalommal került sor

a háromnapos ünnepi rendezvénysorozatra, utoljára 31 évvel ezelőtt szerveztek a településen ilyen méretű összejövetelt. A Durindó az énekegyüttesek és szólisták rangos találkozója, ugyanis a résztvevők itt mutatják be a népdaléneklés alapját, szeretetét, az évek alatt gyűjtött tapasztalatot.  A bejelentett csoportok számából, az idén nem kevesebb mint 110 énekegyüttes érkezett a megmérettetésre, az  látszik, hogy a tartományban egyre népszerűbb a hagyományápolás, a magyar népzene elsajátítása, gyökereink megismerése és átörökítése. A fellépők sorában fiatal leánykórusok, de idősebb vegyes kórusok is vannak, akik a legkülönbözőbb tájegységek dalaiból merítették a repertoárjukat. Több együttes Bodor Anikó népdalgyűjteményéből válogatott, míg például a péterrévei lányok Tisza-menti, azaz moholi dalcsokorral rukkoltak elő.
A Gyöngyösbokréta megalakulásának kezdete korábbi dátumra tehető, mint a Durindóé. Hiszen valamikor a falu a táncmulatságokon ismerkedett, a tánccal fejezet ki érzelmeit, örömét és bánatát. A néptáncmozgalommal született meg az ötlet, hogy a vajdasági települések tánccsoportjai összemérjék tudásukat, esetleg tanuljanak is egymástól. A produkciókat szakzsűri értékeli, ami hozzájárul ahhoz, hogy a fesztivál színvonala évről évre nő. A táncegyüttesek abban emelkednek ki, hogy az adott tájegységek táncait elevenítik fel és autentikus népzenére ropják a táncot. Az idő múlásával sok helyen már a feledésbe merült a jellegzetesség, de a gyökerekhez való ragaszkodás legerősebben a nyugat-bácskai Doroszlón, Kupuszinán és Gomboson maradt meg. Az ezekről a településekről érkező csoportok minden alkalommal a vidékre jellemző táncokkal mutatkoznak be.
Bácskossuthfalva, annak ellenére, hogy kis település, büszke arra, hogy házigazdája lehet a rangos ünnepsorozatnak, hiszen a helyi Arany János Művelődési Egyesület idén ünnepli megalakulásának 230. évfordulóját, és az első Táncház, mit 27 évvel ezelőtt tartottak Vajdaságban, éppen a település nevéhez kapcsolódik.
A rendezvényt számos kísérőprogrammal tették hangulatosabbá. A kirakodóvásáron a legkülönbözőbb kézműves termékekből lehetett válogatni, az egyesület színpadán pedig erdélyi muzsikát adtak elő, valamint újraverbuválódott a 10 éve feloszlott Forgatós együttes. Erre az alkalomra táncházi muzsikát készítettek a közönségnek.
A fesztivál megnyitóján a főszervezők kihangsúlyozták, hogy csak összefogással lehet megmenteni nemzeti értékeinket, továbbvinni a következő generációnak, valamint a nagyvilágnak is bemutatni, hogy ragaszkodunk őseink hagyatékához.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A zentai Tűzoltólaktanya

    Egy közösség életében a tűzoltóságnak és a tűzoltóknak meghatározó szerepünk van, hiszen ha bajba jutunk, tudjuk, hogy rájuk mindig számíthatunk.

     
  • A kárpátaljai gazdálkodók támogatásáért

    A kárpátaljai gazdálkodók, termelők, vállalkozók támogatásáért , TájGazda

    Történelmi emlékhelyek, termálvíz, erdősségek, különleges domborzati és természeti adottságok, egyedi gasztronómia, termékeny földek, az ezekből fakadó turisztikai lehetőségek – s még sorolhatnám,

     
  • Magyar Csárda, Péterfalva

    Magyar Csárda, Péterfalva, TájGazda

    Tiszapéterfalva (1946-tól ukránul Petrovo, majd Péterfalva - Пийтерфолво) magyar település. Tiszapéterfalva községi tanácsa helyben van, hozzá tartozik Tiszabökény, Tiszafarkasfalva, Tivadarfalva

     
  • Gemmifer

    Gemmifer, TájGazda

    Novák Szilvia vagyok. Csodálatos vidéken élek egy felvidéki, alsó Garam-menti településen Garamkövesden. Itt torkollik a Garam a Dunába, ami páratlan látványt nyújt akár a partról nézve,

     
  • Középkorban felejtett kincs

    Erked, TájGazda

    Térségünkben ritka kiváltság, hogy a középkorban érezheted magad. Hiába keresed utazási reklámok között, sokszor térképen sem találod. Lehet, pont ezért nem változott az „elrejtett” település pár száz év alatt.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére