Csíksomlyóm TájGazda

Erdélyben, a Csíki-medence közepén festői környezetben található a csíksomlyói Szűzanya kegyhelye. Itt látható a világon ismert legnagyobb kegyszobor, a XVI. század elején hársfából készített reneszánsz

Mária szobor magassága 2,27 m. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja lába alatt a holddal, fején koronával, jobb kezében jogarral, bal karján a koronás Kisjézussal. A kegyszobornak sok csodát tulajdonítanak, mágikus erejét 1798-ban ismerte el az egyház, amikor „Csodatevőnek, segítő szent Szűznek” nevezték el.
A Somlyó hegyét már a kereszténység előtt is szent helyként tisztelték, erre utalnak az ott talált kőemlékek. Feltételezések szerint Szent István korában már lehetett templom, de írásos bizonyíték 1442-ből van. A kegytemplom helyén álló templom újjáépítésével párhuzamosan épült a gótikus kolostor Hunyadi János támogatásával. Az évszázadok alatt többször feldúlták, felégették a szent helyet. A ma is látható kéttornyú barokk templomot 1804-ben kezdték építeni. A ferences szerzetesek már az 1400-as évek elejétől jelen voltak, a lakosság lelki gondozása mellett, védelmet nyújtottak a tatár betörések idején, szervezték a térség társadalmi és kulturális életét, nyomdát működtettek, zenei életet teremtettek. Bizonyára sokaknak ismerős Kájoni János neve.
Csíksomlyón minden évben két búcsút tartanak: az őszi Mária neve búcsút és a Pünkösdi búcsút, melyet 1567-ben a gyergyóalfalvi István pap kezdeményezett, annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította az erőszakos hittérítést.
A székelység nagy eseménye, a pünkösdszombati zarándoklat, mára már többszázezer ember ünnepe. Szent István király Mária oltalmába ajánlotta a magyar népet, a csíksomlyói Szűzanya pedig összegyűjti a Szentlélek ünnepén a rábízottakat. A világon szétszóródott magyarság legnagyobb találkozóhelyévé vált a Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó közötti nyereg. Jönnek zarándokok hagyományosan gyalog már egyre távolabbi vidékekről, vannak, akik lóháton, szekéren, vagy biciklivel teszik meg az utat, érkeznek családi, baráti társaságok személygépkocsikkal, szervezetten autóbuszokkal, ugyanakkor többszáz zarándokot szállítanak a külön vonatjáratok, és megrendítő, hogy évről évre többen vannak, mert, aki még nem volt, kíváncsi lesz rá, aki pedig már átélte, az ismét visszavágyik.        

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • „Avasország” értékei

    Szatmár megye északkeleti részén fekvő Avasfelsőfalut (Negrești-Oaș), az Avas-vidék központjaként tartják számon. Talán e központi szerepe miatt került kialakításra itt,

     
  • Amiből pálinkát lehet főzni, abból lekvárt is

    Amiből pálinkát lehet főzni, abból lekvárt is, TájGazda

    Két Benében (Kárpátalja Beregszászi járása) élő, alapvetően is hagyományőrző hobbit űző kézműves, Anicka-Hadady Csilla és Bábel Zsuzsa a horgolótűt és a szövőkeretet kavaróra cserélte,

     
  • Gyöngyökből készült csodák

    Decsi-Kiss Marcsi

    Gyöngyfűzés során az apró kicsi elemeket egymás mellé, ízlésesen, tradicionálisan összekötni nem egyszerű feladat. Biztos kezeket, türelmet, precizitást és kitartást igényel. A Tolna megyében lakó népi iparművész,

     
  • 1014 – Kékestető

    1014 – Kékestető, TájGazda

    Egy három színnel lefestett kő: piros-fehér-zöld. Alatta a Békehegy felírat áll. És valóban a béke, nyugalom szele csapja meg az ideérkezőt. Azt nem mondhatom csend van, mert a turisták nevetése,

     
  • Kárpátalja, Rahói Járás

    Rahói járás, TájGazda

    Ahol a legmagyarabb folyó, a Tisza ered... Európa közepével,  természeti csodákkal, fatemplomokkal, függőhidakkal, a Tisza eredetével, a szőke és fekete Tisza összefolyásával megáldott,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére