Csíksomlyóm TájGazda

Erdélyben, a Csíki-medence közepén festői környezetben található a csíksomlyói Szűzanya kegyhelye. Itt látható a világon ismert legnagyobb kegyszobor, a XVI. század elején hársfából készített reneszánsz

Mária szobor magassága 2,27 m. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja lába alatt a holddal, fején koronával, jobb kezében jogarral, bal karján a koronás Kisjézussal. A kegyszobornak sok csodát tulajdonítanak, mágikus erejét 1798-ban ismerte el az egyház, amikor „Csodatevőnek, segítő szent Szűznek” nevezték el.
A Somlyó hegyét már a kereszténység előtt is szent helyként tisztelték, erre utalnak az ott talált kőemlékek. Feltételezések szerint Szent István korában már lehetett templom, de írásos bizonyíték 1442-ből van. A kegytemplom helyén álló templom újjáépítésével párhuzamosan épült a gótikus kolostor Hunyadi János támogatásával. Az évszázadok alatt többször feldúlták, felégették a szent helyet. A ma is látható kéttornyú barokk templomot 1804-ben kezdték építeni. A ferences szerzetesek már az 1400-as évek elejétől jelen voltak, a lakosság lelki gondozása mellett, védelmet nyújtottak a tatár betörések idején, szervezték a térség társadalmi és kulturális életét, nyomdát működtettek, zenei életet teremtettek. Bizonyára sokaknak ismerős Kájoni János neve.
Csíksomlyón minden évben két búcsút tartanak: az őszi Mária neve búcsút és a Pünkösdi búcsút, melyet 1567-ben a gyergyóalfalvi István pap kezdeményezett, annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította az erőszakos hittérítést.
A székelység nagy eseménye, a pünkösdszombati zarándoklat, mára már többszázezer ember ünnepe. Szent István király Mária oltalmába ajánlotta a magyar népet, a csíksomlyói Szűzanya pedig összegyűjti a Szentlélek ünnepén a rábízottakat. A világon szétszóródott magyarság legnagyobb találkozóhelyévé vált a Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó közötti nyereg. Jönnek zarándokok hagyományosan gyalog már egyre távolabbi vidékekről, vannak, akik lóháton, szekéren, vagy biciklivel teszik meg az utat, érkeznek családi, baráti társaságok személygépkocsikkal, szervezetten autóbuszokkal, ugyanakkor többszáz zarándokot szállítanak a külön vonatjáratok, és megrendítő, hogy évről évre többen vannak, mert, aki még nem volt, kíváncsi lesz rá, aki pedig már átélte, az ismét visszavágyik.        

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Magyar katonasírok, temetők Körösmezőn

    Magyar katonasírok, TájGazda

    A rahó járásban megtalálhatóak mindkét nagy világháború elesett magyar katonáinak síremlékei, nyughelyei. Első világháborús osztrák-magyar katonai temető a Prutec folyó partján:

     
  • A méhanyák eladása hozza a fő bevételt

    A méhanyák eladása hozza a fő bevételt, TájGazda

    Kárpátalján becslések szerint akár 300 magyar anyanyelvű méhész is tevékenykedhet. Bár ebben az ágazatban főként a méz értékesítését gondolhatnánk az üzlet központjának, vidékünkön egészen más a helyzet.

     
  • A fiatalos erőnlét elixírje

    A fiatalos erőnlét elixírje, TájGazda

    Emlékszem mennyire viccesnek tartottuk gyerekkorunkban, amikor evés után a mákdarabok megragadtak a fogaink között. Most, hogy felnőttem már nem tartom annyira nevetségesnek, inkább cikinek tűnik,

     
  • Molnár Edina – EVILA

    Molnár Edina – EVILA, TájGazda

    Molnár Edina üzletkötés és vállalkozás szakon végzett, de ebben a szakmában sosem helyezkedett el. A középiskola után pincérkedett, majd mikor nyolc éve betöltötte a 23. életévét, megszületett a kislánya.

     
  • Kurultáj a Bugac-Pusztán

    Kurultáj a bugaci pusztán, TájGazda

    Több tízezer látogatója volt a Bugac-pusztai Kurultájnak, azaz az ősi magyar törzsi gyűlésnek. 12 országból 27 nemzet mutatta be a kultúráját, a hagyományait lovasbemutatókon, sportjátékokon

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére