Csíksomlyóm TájGazda

Erdélyben, a Csíki-medence közepén festői környezetben található a csíksomlyói Szűzanya kegyhelye. Itt látható a világon ismert legnagyobb kegyszobor, a XVI. század elején hársfából készített reneszánsz

Mária szobor magassága 2,27 m. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja lába alatt a holddal, fején koronával, jobb kezében jogarral, bal karján a koronás Kisjézussal. A kegyszobornak sok csodát tulajdonítanak, mágikus erejét 1798-ban ismerte el az egyház, amikor „Csodatevőnek, segítő szent Szűznek” nevezték el.
A Somlyó hegyét már a kereszténység előtt is szent helyként tisztelték, erre utalnak az ott talált kőemlékek. Feltételezések szerint Szent István korában már lehetett templom, de írásos bizonyíték 1442-ből van. A kegytemplom helyén álló templom újjáépítésével párhuzamosan épült a gótikus kolostor Hunyadi János támogatásával. Az évszázadok alatt többször feldúlták, felégették a szent helyet. A ma is látható kéttornyú barokk templomot 1804-ben kezdték építeni. A ferences szerzetesek már az 1400-as évek elejétől jelen voltak, a lakosság lelki gondozása mellett, védelmet nyújtottak a tatár betörések idején, szervezték a térség társadalmi és kulturális életét, nyomdát működtettek, zenei életet teremtettek. Bizonyára sokaknak ismerős Kájoni János neve.
Csíksomlyón minden évben két búcsút tartanak: az őszi Mária neve búcsút és a Pünkösdi búcsút, melyet 1567-ben a gyergyóalfalvi István pap kezdeményezett, annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította az erőszakos hittérítést.
A székelység nagy eseménye, a pünkösdszombati zarándoklat, mára már többszázezer ember ünnepe. Szent István király Mária oltalmába ajánlotta a magyar népet, a csíksomlyói Szűzanya pedig összegyűjti a Szentlélek ünnepén a rábízottakat. A világon szétszóródott magyarság legnagyobb találkozóhelyévé vált a Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó közötti nyereg. Jönnek zarándokok hagyományosan gyalog már egyre távolabbi vidékekről, vannak, akik lóháton, szekéren, vagy biciklivel teszik meg az utat, érkeznek családi, baráti társaságok személygépkocsikkal, szervezetten autóbuszokkal, ugyanakkor többszáz zarándokot szállítanak a külön vonatjáratok, és megrendítő, hogy évről évre többen vannak, mert, aki még nem volt, kíváncsi lesz rá, aki pedig már átélte, az ismét visszavágyik.        

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Régiségek gyűjteménye

    Régiségek gyűjteménye, TájGazda

    Répaszedő és kévehányó villa, kasza, teherszorító kampó, szecskavágó, tiloló, gereben, köpülő - és sorolhatnánk vég nélkül a paraszti gazdálkodás és a részleges terményfeldolgozás eszközeit,

     
  • A Kovilji-Péterváradi rét szépsége

    A Kovilji-Péterváradi rét, TájGazda

    Újvidéktől mintegy 20 kilométerre délkeletre, a Duna bal oldalán húzódik a kaboli/kovilji-péterváradi rét. Mintegy 5000 hektáron nyújt életteret közel 170 madárfajtának,  50 féle halnak, értékes és ritka növényeknek,

     
  • Tojásírás Felvidéken

    Tojásírás Felvidéken, Tájgazda

    Molnár Belány Szilvia amellett, hogy a komáromi Eötvös Utcai Alapiskolában dolgozik, mint pedagógus, nem mindennapi dologgal, tojásírással foglalkozik. Manapság egyre kevesebben ismerik

     
  • Új köntösben a dédnagyanyák kedvence

    Levendulatermesztésbe kezdett egy fiatal erdélyi család. Zoltán és felesége Ágnes igyekeztek olyan vonalat elindítani, képviselni, amivel nem sokan foglalkoznak (https://www.facebook.com/LevendulaHaz.ro/).

     
  • Jáger Csilla varrodája

    Jáger Csilla varrodája, TájGazda

    Jáger Csilla Kelet-Szlovákiából származik, Budaházáról. A komáromi Selye János Egyetemen szerzett tanári diplomát, jelenleg egy londoni kávézóban dolgozik pultosként.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére