Szent Miklós Bazilika, TájGazda

Nagyszombat (szlovákul Trnava) Pozsonytól 45 km-re fekszik, észak-keleti irányban, a Nagyszombati-medencében, melyet a Kis-Kárpátok és a Vág völgye fog közre. Jelenleg az ország hetedik legnagyobb városa,

kerületi székhely. Területe már a kelták és a rómaiak korában is lakott volt, több évszázados fejlődés után IV. Béla király 1238-ban szabad királyi várossá tette. 1543-tól 1822-ig az esztergomi érsek székhelye. A városban hosszabb, illetve rövidebb időt töltött többek közt I. (Nagy) Lajos, Bethlen Gábor, II. Rudolf császár, Bornemissza János, Pálffy István, Pázmány Péter.
A város egyik legkiemelkedőbb nevezetessége a Szent Miklós plébániatemplom, mely a város vallási és egyben kulturális életének is központjává vált az idők folyamán. A korábbi, mára már csaknem feledésbemerült román templom helyén áll. Építését Nagy Lajos király kezdte 1380-ban, s 1421-re készült el.
Az eredetileg gótikus, kéttornyú, háromhajós bazilika mintegy 60 méter hosszú, 31 méter széles. A főhajó 18 méter magas.
1618 és 1630 között Pázmány Péter bíboros vezényletével kibővítették. Az épület új oltárokat, szószéket, padokat, talajt kapott, barokk kórus és orgona, valamint barokk oldalkápolnák épültek. Ezekben az oldalkápolnákban találhatóak az esztergomi érsekek síremlékei. A kelet felé néző presbitérium délkeleti részében tekinthető meg a város legrégibb szakrális építménye, egy románkori ossárium – vagyis csontház, ahová a kiürített, régi sírokból származó csontokat összegyűjtötték.
A templom legrégibb oltára a Mindenszentek nevet viseli. Kora barokk stílusban készült 1659-ben.
Az 1739-1741-ben épült, nyolcsarkú Szűz Mária oldalkápolnában található kegyképet 1546-tól tartják számon úgy, mint Nagyszombat védőszentjének képét. A kép – mely egy másolat, eredetije a római Szent Elek és Bonifác templomban található – Forgách Ferenc adománya a 16. századból. Nagy szerepe volt abban, hogy a város zarándokhellyé váljon.
A Szent Miklós Bazilika máig jó állapotban, illetve használatban van, naponta tartanak istentiszteletet falain belül. Ezenfelül minden évben, augusztus és szeptember fordulóján otthont ad a nemzetközileg ismert és elismert Nagyszombati Orgona-napok elnevezésű fesztiválnak, ahová minden komolyzene-kedvelőt szeretettel várnak.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Múltunkba belépve

    Kárpátaljai tájház, TájGazda

    A hagyományok kapcsán eddig kétféle véleménnyel találkoztam. Az egyik, hogy a hagyományainkat ápolni, óvni kell. A másik, hogy nem kell őket se ápolni, se megóvni,

     
  • A martosi református templom

    Felvidéken, az ország Nyitrai kerületének Komáromi járásában, a Zsitva és a Nyitra folyók közt fekszik Martos. A körülbelül 700 főt számláló község lakossága túlnyomó részt

     
  • A környezetvédelem szolgálatában

    A környezetvédelem szolgálatában a Vajdaságban, TájGazda

    1991-ben Vajdaságban kevés olyan civil egyesületet számolhatott meg a nagyközönség, amely a környezetvédelem és az azt övbező prolémák feltárásával, megoldásuk lehetőségével foglalkozott.

     
  • Az ipolysági monostor

    Ipolyság (szlovákul Šahy) felvidéki város, a Nyitrai kerület Lévai járásában, az Ipoly folyó jobb partján terül el. Közigazgatásilag hozzátartozik Tesmag és Pereszlény.

     
  • Szólj, síp szólj - a zene mindenkié

    Szólj síp, szólj népzene, TájGazda

    Az anyaország határain túl élő magyarok a hagyományukat és kulturájukat nem csak ápolják, hanem igazából megélik. Teszik ezt többek között a népzenével, hiszen a magyar nyelven felcsendülő dallamok

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére