Szent Miklós Bazilika, TájGazda

Nagyszombat (szlovákul Trnava) Pozsonytól 45 km-re fekszik, észak-keleti irányban, a Nagyszombati-medencében, melyet a Kis-Kárpátok és a Vág völgye fog közre. Jelenleg az ország hetedik legnagyobb városa,

kerületi székhely. Területe már a kelták és a rómaiak korában is lakott volt, több évszázados fejlődés után IV. Béla király 1238-ban szabad királyi várossá tette. 1543-tól 1822-ig az esztergomi érsek székhelye. A városban hosszabb, illetve rövidebb időt töltött többek közt I. (Nagy) Lajos, Bethlen Gábor, II. Rudolf császár, Bornemissza János, Pálffy István, Pázmány Péter.
A város egyik legkiemelkedőbb nevezetessége a Szent Miklós plébániatemplom, mely a város vallási és egyben kulturális életének is központjává vált az idők folyamán. A korábbi, mára már csaknem feledésbemerült román templom helyén áll. Építését Nagy Lajos király kezdte 1380-ban, s 1421-re készült el.
Az eredetileg gótikus, kéttornyú, háromhajós bazilika mintegy 60 méter hosszú, 31 méter széles. A főhajó 18 méter magas.
1618 és 1630 között Pázmány Péter bíboros vezényletével kibővítették. Az épület új oltárokat, szószéket, padokat, talajt kapott, barokk kórus és orgona, valamint barokk oldalkápolnák épültek. Ezekben az oldalkápolnákban találhatóak az esztergomi érsekek síremlékei. A kelet felé néző presbitérium délkeleti részében tekinthető meg a város legrégibb szakrális építménye, egy románkori ossárium – vagyis csontház, ahová a kiürített, régi sírokból származó csontokat összegyűjtötték.
A templom legrégibb oltára a Mindenszentek nevet viseli. Kora barokk stílusban készült 1659-ben.
Az 1739-1741-ben épült, nyolcsarkú Szűz Mária oldalkápolnában található kegyképet 1546-tól tartják számon úgy, mint Nagyszombat védőszentjének képét. A kép – mely egy másolat, eredetije a római Szent Elek és Bonifác templomban található – Forgách Ferenc adománya a 16. századból. Nagy szerepe volt abban, hogy a város zarándokhellyé váljon.
A Szent Miklós Bazilika máig jó állapotban, illetve használatban van, naponta tartanak istentiszteletet falain belül. Ezenfelül minden évben, augusztus és szeptember fordulóján otthont ad a nemzetközileg ismert és elismert Nagyszombati Orgona-napok elnevezésű fesztiválnak, ahová minden komolyzene-kedvelőt szeretettel várnak.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Sörhöz, borhoz, családi ebédhez

    Néhány évvel ezelőtt a kárpátaljai magyar fesztiválok, vásárok forgatagában különleges házi készítésű sajtjaival tűnt fel a somi (Kárpátalja Beregszászi járása) Barkaszi Levente és párja, Csilla.

     
  • A Pilis kapuja, Pilisszántó

    Pilisszantó, TájGazda

    Kicsiny falu a festői Pilis hegységben. Budapesttől és Esztergomtól egyaránt 20 km távolságra lévő település. Az itt fellelhető botanikai és geológiai ritkaságok, értékek miatt a környező területet

     
  • Moravcsík Judit

    Moravcsík Judit, TájGazda

    Moravcsík Judit a felvidéki Garamkövesdről gondoskodik a környékbeli lakodalmak szebbé tételéről, elsősorban esküvői kiegészítőket, köszönő ajándékokat készít. Emellett levendulás zsákokat, szívecskéket varr.

     
  • „Szlovákia legrégebbi műemléke”

    Deáki (szlovákul Diakovce) felvidéki község, a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában. A járási központtól mintegy 2 km-re terül el, délnyugati irányban.

     
  • A Gyilkos-tó

    A Gyilkos-tó

    A Gyilkos-tó egyedülálló természeti ritkaság. A földcsuszamlás során keletkezett tó, a Keleti Kárpátok hegyvonulatai között helyezkedik el Gyergyószentmiklóstól 26 km-re.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére