A szőkedencsi öreg hárs, TájGazda

Szőkedencs; egy újabb magyarországi község, amelyről eddig én még nem hallottam. De örülök, hogy rábukkantam az egyik híradás sorai között. Ezt a néhány száz főt számláló Somogy megyei piciny falut

vendégszerető, dolgos emberek lakják. A község mellett halad el a 7-es számú főút. Ennek a főútnak a túloldalán található a község köztemetője, amelynek dombján áll egy hatalmas hársfa. Ennek a hársnak a korát kb. 700 évesre becsülik, vagyis valamikor az Árpád-ház kihalása környékén ültethették. Az azóta eltelt idő alatt számos vihart, háborút, erdőirtást, pusztítást túlélt már e fa. Bizonyára rengeteg titkot őrizhet és sok régi történetet ismerhet az elmúlt évszázadokból. Ha képes lenne beszélni, akkor ezernyi érdekes, rendkívüli eseményt tudna megosztani velünk.

A szőkedencsi kislevelű hárs (Tilia cordata) közép Európa egyik legnagyobb hársfája. Kb. 25 méter magas és 11,48 méter a törzsátmérője. A kedvező klíma és a meszes talaj kiváló feltételeket biztosított arra, hogy ily termetes méreteket öltsön és szép kort megéljen. A hárs ma is egészséges és ép gyökérzettel rendelkezik. Lomkoronája hatalmas és csodálatos, akár a tavaszi, nyári vagy az őszi időszakban. Sőt télen, amikor ágai kopaszon állnak és a dér meglepi, még akkor is igen impozáns látványt képes nyújtani. Ágai egészen a földig érnek, mintha meghajolnának az arra járó felé és így köszöntetnék őt.

A szőkedencsiek sokat tettek és tesznek annak érdekében, hogy hársfájuk még sokáig községük éke legyen. Ha kell: metszik, száraz ágait levágják, locsolják, lehullott leveleit összesöprik vagy az évszázadok során keletkezett üregeket kitisztítják, lekezelik. Mi több gondozására még anyagi támogatást is kértek, melyet meg is kaptak. Ami igen ritka dolog! Az elnyert támogatást főként a fa gyökérrendszerének megóvására fordították. Ugyanis az elmúlt idők során folyamatosan mosódott ki a talaj a hársfa alól. Így egy támfalat állítottak köré, melyet tápdús földdel feltöltöttek fel. Illetve az egyik leszakadó félben lévő törzsét is alátámasztották.
Történelmi írások úgy említik, hogy egykoron, még a török időkben a hársa mellett egy kápolna vagy egy templom állott. A támfal készítése során, az árok ásásakor ennek a templomnak a romjaira rá is bukkantak. Az egyre mélyülő árokban egy Árpád-kori templom maradványait tárták fel. Ez arra ad következtetni, hogy évszázadokkal ezelőtt a hársfa, a templom és a település szoros kapcsolatban volt egymással. A település közösségének életében Isten-háza és környezete, benne e csodás hársfával központi szerepet tölthetett be.

A kislevelű hárs árnyékában bárki megpihenhet és elmesélheti örömét, búját-baját, melyet a fa egész élete során megőriz. És ha a fáradt végtagjainkba újból erő költözik, akkor érdemes felkerekedni és elsétálni a kb. 3 km-re lévő Kápolnapusztába, avagy a térség bivalyrezervátumba. A rezervátumban lévő kiállításoknak köszönhetően megismerhetjük a Kis-Balaton élővilágát, a környék flóra- és fauna világát. Sőt testközelből figyelhetjük meg hazánk egyik őshonos állatát, a bivalyt.

A mellékelt képek a http://www.szokedencs.hu/ és https://www.google.hu/ oldalról származnak.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A jó mézeshez idő kell

    Gál Adél mézeskalácsai, TájGazda

    Nagyjából 8 éve annak, hogy a salánki Gál (akkor még Zán) Adél kezei alatt megszülettek az első karácsonyi mézeskalácsok. Bár az elsők sem forma, sem díszítés szempontjából nem voltak még tökéletesek,

     
  • A bábok világában

    Temerini Bábszínház, TájGazda

    Gyermekeket szórakoztatni és a magyar kultúrát elvinni akár olyan helyekre, olyan kis településekre, ahol a fiataloknak, a  gyermekeknek ritkán, vagy nincs alkalmuk színházba járni –

     
  • A kecsketenyésztés távlata

    A zentai kecsketej, TájGazda

    A szegény ember tehene a kecske – mondogatták valamikor lenézően a nagy gazdák. Valóban a szegény ember tehene volt, hiszen a viszonylag igénytelen állat élelmet biztosított a népes család asztalára.

     
  • Kékkő vára

    Kékkő vára, TájGazda

    Kékkő, felvidéki község a magyar határtól mintegy 30 km-re található. Nevét kéklő, sziklás hegycsúcsáról kapta, melyen fénykorában Magyarország egyik legjelentősebb vára állt.

     
  • A nyékvárkonyi katolikus templom

    Nyékvárkony, Katolikus templom

    Nyékvárkony gyönyörű helyen terül el Felvidéken, nem messze a bősi vízi-erőműtől. Környékén megannyi termálvízforrás, látnivaló található – csupán keresni kell.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére