A pozsonyi Óvárosháza, TájGazda

A jelenlegi szlovák fővárossal, Pozsonnyal már több cikkünkben is találkozhattak a kedves olvasók. A város telis tele van magyar történelmi épületekkel, szobrokkal és egyéb turistalátványosságokkal.

És, hogy miért van ennyi magyarok által létrehozott építmény a Szlovák fővárosban? Ennek oka igen egyszerű.
A város a honfoglalást lezáró pozsonyi csatától fogva, az igencsak mozgalmas XX. századig magyar kézen volt. Rövidebb időre ugyan elfoglalták a németek (1146-ban), illetve Ottokár osztrák herceg (1271-ben és 1273-ban). Jelenleg Szlovákia fővárosa, holott ez az ország csupán ajándékba kapta a területét a nagyhatalmaktól, nem harcolt érte. Azonban változnak az idők, velük változnak a határok is… Tudjuk: a 150 éves török hódoltság is véget ért.
A pozsonyi Óvárosháza a Fő tér és a Prímás tér közt található, s a két tér közötti átjáróként is szolgál. Amennyiben kíváncsiak vagyunk az épület legrégebbi falára, mely a XIII. század óta áll, érdemes a keskenyke Templom utcán át megközelítenünk az építményt.
Az épület helyén eredetileg egy erődített lakóház állt, mely az egyik előkelő, helyi családé volt. A XIV. században vette meg a város, hogy üléseik helyszínéül szolgáljon. Hamarosan a környező házakat is hozzáépítették, átalakították, hogy 1436-ban a városháza teljes körű működése itt folyjék.
Az évszázadok során többször is bővítették, korszerűsítették, illetve további szomszédos épületeket csatoltak hozzá. Említésre méltó a XVI. századi reneszánsz árkádsorral való bővítése, illetve a barokk kori torony hozzáadása. 1912-ben két új szárnyat kapott: a déli neogótikus, valamint a nyugati neoreneszánsz szárnyat. Ebben a formájában tekinthető meg ma is.
1868-tól az épület helyiségeiben a Várostörténeti Múzeum van jelen. Ide látogatva nagyszerű alkalmunk nyílik arra, hogy elmélyedjünk a város történelmében, felfedezve megannyi magyar vonatkozást, bebarangoljuk a helyreállított termeket, ahol régi fényképekkel, utcanév-táblákkal és egyéb korabeli tárgyakkal találkozhatunk.
Az Óvárosháza egyik legkiemelkedőbb része a Szent László-kápolna, melynek falait többek között Jézus Krisztust és Szent László királyunkat ábrázoló freskók díszítik.

A Várostörténeti Múzeum nyitva tartása a következő:

Kedd – Péntek 10.00 – 17.00
Szombat – Vasárnap 10.00 – 18.00

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Mesélő téglák

    A Tiszta-tótól délkeletre fekszik egy kis község, amely a Tiszaszentimre nevet viseli. E piciny falu egyik érdekessége a közel 245 éves református templom és annak a templomtornyában kialakított Tégla Múzeum.

     
  • Ebédeljünk Csúzon

    Csúz (szlovákul Dubník) felvidéki község, melynek történelme nem éppen szokványos, s nem is épp kiszámítható. Területén 1982-ben kelta temetőt és Árpád-kori sírokat tártak fel, első írásos említése

     
  • A kézműves szappanok mestere

    A kézműves szappanok mestere, TájGazda

    Virág-, vagy szív formájú, vagy éppen hagyományos téglatest formájú szappanokat látunkk Árvai Argita királyhalmi kézműves asztalán. Valamennyi szemre ighen mutatós és az illatözön

     
  • Mikor a gyermekrajzok megelevenednek

    Mikor a gyermekrajzok megelevenednek , TájGazda

    Csiffáry Ildikó Felvidéken, Komáromban él, egyéb elfoglaltságai mellett gyermekrajzok megvarrásával is foglalkozik. Mai cikkünkben vele ismerkedhetünk meg.

     
  • A berényi tészta

    A berényi tészta, TájGazda

    A világ legjobb, olasz gyártmányú gépein gyártják tésztáikat. Napjainkban hetente több mint 180 000 tojást és 9 tonna lisztet dolgoznak fel, melyből akár 10 tonnánál több tésztát is elő tudnak állítani.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére