Az udvardi Kálvária, TájGazda

Udvard (szlovák nevén Dvory nad Žitavou), mintegy 5000 főt számláló község Felvidéken, a Nyitrai kerületben, Érsekújvártól keletre, 9 km távolságra. 1462-től a trianoni békediktátumig

Komárom vármegye Udvardi járásának székhelye volt.
Környékén már a római korban a katonák számára épített castellum állt, a területén elterülő 7-8. századi avar temetőből pedig mindezidáig 98 sírt tártak fel.
Az 1075-ös évben már állt egy Szent Márton tiszteletére épült kápolna, az akkor még királyi birtokon. 1554-ben a törökök sok más épülettel egyetemben ezt is lerombolták.
1580-ban felépült Érsekújvár vára, ettől fogva még gyakoribbak lettek a harcok errefelé. 1663-ban Érsekújvár ostromát innen koordinálták. 1685-ben, Érsekújvár visszafoglalásakor Udvard is felszabadult a török uralom alól – 113 év elmúltával.
Udvard egyik fő látványossága a Kálvária, mely a falutól körülbelül 700 méterre, nyugatra fekvő Szent Márton halmon áll. A környék híres, gyakran látogatott búcsújáróhelyei közé tartozik, a felvidéki magyarság kiemelkedő egyházi műemléke. A halmon a 11. században kápolna, később kolostor állt – ami 1554-ben a török megszállás következtében megsemmisült. A hagyomány szerint az 1309-ben itt tartott zsinaton rendelték el a hajnali, déli és esti harangszót, az Angyali Üdvözlet imájának elmondásával egybekötve
A ma is megtekinthető Kálváriát Majthényi Adolf, udvardi plébános kezdeményezésére, 1860-ban avatták fel. Majthényi az 1850-es évek elejétől volt a község lelkésze, részt vett az 1848-49-es forradalomban, harcolt a Habsburg-elnyomás ellen.
A Kálvária építése 1855. október 31-én kezdődött, Dobák János és Weller Móricz tervei alapján. A művelet nagy támogatásnak örvendett úgy egyházi, mint világi körökben. 5 év alatt temérdek munkát elvégeztek: a dombra földet hordtak, mintegy 7000 facsemetét telepítettek, vízelvezető csatornát létesítettek a domb körül. Naponta 50-60 munkás dolgozott rajta, 30-40 szekérrel.
1860. szeptember 16-án, 30-40 000 hívő jelenlétében, Scitovszky János esztergomi érsek felszentelte a Kálváriát.
A Kálváriához az Érsekújvár és Udvard közötti útról letérve, körülbelül 300 métert megtéve juthatunk el. A külön emiatt létrehozott bekötőút elején eredetileg egy vasráccsal ellátott kőhíd állt, s a Kálváriát körülvevő kerítés kapujához visz, ahol egy 2003-ban emelt fakereszt áll. Az út felénél, 1859-ben felújítva kihelyezték Nepomuki Szent János, 1794-ben készült szobrát.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Az értéket meg kell menteni

    "Ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát..." ...figyelmeztet Templom és iskola című versében Reményik Sándor a megmaradás két tartóoszlopának, a töretlen hitnek és a tudásnak a megőrzésére.

     
  • A természet sétánya

    Lombkorona sétány, TájGazda

    A sétány szó hallatán legtöbbünknek olyan utcák jutnak eszünkbe, mint a Hírességek sétánya Hollywoodban, a Wall Street New Yorban vagy a Váci utca és az Andrássy út Budapesten. Ezek az utcák tele vannak elegáns üzletekkel,

     
  • Molnár Edina – EVILA

    Molnár Edina – EVILA, TájGazda

    Molnár Edina üzletkötés és vállalkozás szakon végzett, de ebben a szakmában sosem helyezkedett el. A középiskola után pincérkedett, majd mikor nyolc éve betöltötte a 23. életévét, megszületett a kislánya.

     
  • Őseink hagyatékának megmentése

    Egy-egy falu életében fontos helyet foglal el a tájház vagy a tájszoba. A be nem avatottak némi túlzással falumúzeumnak is nevezik. Elvezet a múltba, használati tárgyai és gazdálkodási eszközeit menti a feledéstől,

     
  • Szalvétába öltöztetett ajándéktárgyak

    Szalvétába öltöztetett ajándéktárgyak, dcoupage, TájGazda

    Szerintem többünkben fogalmazódott már meg, hogy egy szerettünknek valamely jeles nap alkalmából saját magunk által készített ajándékot adjunk. Hiszen annál nagyobb boldogság nem is érheti

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére