Az udvardi Kálvária, TájGazda

Udvard (szlovák nevén Dvory nad Žitavou), mintegy 5000 főt számláló község Felvidéken, a Nyitrai kerületben, Érsekújvártól keletre, 9 km távolságra. 1462-től a trianoni békediktátumig

Komárom vármegye Udvardi járásának székhelye volt.
Környékén már a római korban a katonák számára épített castellum állt, a területén elterülő 7-8. századi avar temetőből pedig mindezidáig 98 sírt tártak fel.
Az 1075-ös évben már állt egy Szent Márton tiszteletére épült kápolna, az akkor még királyi birtokon. 1554-ben a törökök sok más épülettel egyetemben ezt is lerombolták.
1580-ban felépült Érsekújvár vára, ettől fogva még gyakoribbak lettek a harcok errefelé. 1663-ban Érsekújvár ostromát innen koordinálták. 1685-ben, Érsekújvár visszafoglalásakor Udvard is felszabadult a török uralom alól – 113 év elmúltával.
Udvard egyik fő látványossága a Kálvária, mely a falutól körülbelül 700 méterre, nyugatra fekvő Szent Márton halmon áll. A környék híres, gyakran látogatott búcsújáróhelyei közé tartozik, a felvidéki magyarság kiemelkedő egyházi műemléke. A halmon a 11. században kápolna, később kolostor állt – ami 1554-ben a török megszállás következtében megsemmisült. A hagyomány szerint az 1309-ben itt tartott zsinaton rendelték el a hajnali, déli és esti harangszót, az Angyali Üdvözlet imájának elmondásával egybekötve
A ma is megtekinthető Kálváriát Majthényi Adolf, udvardi plébános kezdeményezésére, 1860-ban avatták fel. Majthényi az 1850-es évek elejétől volt a község lelkésze, részt vett az 1848-49-es forradalomban, harcolt a Habsburg-elnyomás ellen.
A Kálvária építése 1855. október 31-én kezdődött, Dobák János és Weller Móricz tervei alapján. A művelet nagy támogatásnak örvendett úgy egyházi, mint világi körökben. 5 év alatt temérdek munkát elvégeztek: a dombra földet hordtak, mintegy 7000 facsemetét telepítettek, vízelvezető csatornát létesítettek a domb körül. Naponta 50-60 munkás dolgozott rajta, 30-40 szekérrel.
1860. szeptember 16-án, 30-40 000 hívő jelenlétében, Scitovszky János esztergomi érsek felszentelte a Kálváriát.
A Kálváriához az Érsekújvár és Udvard közötti útról letérve, körülbelül 300 métert megtéve juthatunk el. A külön emiatt létrehozott bekötőút elején eredetileg egy vasráccsal ellátott kőhíd állt, s a Kálváriát körülvevő kerítés kapujához visz, ahol egy 2003-ban emelt fakereszt áll. Az út felénél, 1859-ben felújítva kihelyezték Nepomuki Szent János, 1794-ben készült szobrát.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A cellaházakból álló kamalduli remetelak

    Hegyek, erdők, tavak határolják a majki pusztát. Csak a csend, a síri csend érzékelhető. Kiválóan alkalmas hely a remete életre. Talán ezért is választották kolostoruk helyszínéül a kamalduli remeték.

     
  • Fából „kipiszkált” ajándékok

    A Kárpátalja Nagyszőlősi járásában található Tiszaújhelyben él és dolgozik Győry Mikós fafaragó, aki vidékünkön egyik állandó résztvevője a kézműves vásároknak, fesztiváloknak. Győry Miklós 1974-ben,

     
  • Gyöngyös virágok

    Sipos Mónika gyöngyvirágok, Tájgazda

    Szeretek olyan csoportok, közösségek oldalain böngészni, ahol különböző kreatív módszerekkel készített tárgyakat nézhetek meg. Olyan jó érzés látni, hogy egyesek milyen bámulatos dolgokat képesek

     
  • Őszi rendezvények Újvidéken

    Nem véletlenül nevezik Újvidéket "vásárvárosnak", hiszen az európai hírnevű Újvidéki Vásáron egész éven át tucatnyi olyan nemzetközi szemlét rendeznek, amelyek keresztmetszetét adják egész Európa,

     
  • Mágikus fagyöngy

    Fagyöngy, TájGazda

    Az amerikai és angol karácsonyi filmek elengedhetetlen kelléke az ajtó fölött logó vagy a mennyezetre felakasztott fagyöngy. A szokás szerint, ha két személy a fagyöngy alatt összetalálkozik,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére