Klarisszák temploma – Pozsony, TájGazda

Ha röviden szeretném bemutatni a klarissza apácarendet, mindenképp fontosnak tartanék elmondani néhány alapvető dolgot. A legfontosabb információ róluk, hogy ők tulajdonképpen az Assisi Szent Ferenc

által alapított ferences rend női ágának képviselői. Alapítójuk Assisi Szent Klára.
Mindkét rend – mind a ferences, mind a klarisszák – templomai, a kolduló és elmélkedő rendek szabályai szerint, rendkívül egyszerűek voltak, tornyuk nem volt. Egyetlen kis haranggal rendelkeztek, melyet ima idejekor megkondítottak. Ezt a szabályt Pozsonyban mind a ferencesek, mind a klarisszák templománál figyelmen kívül hagyták. Itt épületeik, magas tornyaikkal igencsak feltűnőek.
Magyarországon a klarisszák első rendháza 1239-ben, Nagyszombatban jött létre, majd ezt követte Pozsony, 1297-ben. Ezek után következett Óbuda, Nagyvárad, Sárospatak, Kolozsvár, Buda, Pest és Zágráb. A magyar elit leányainak neveltetése mellett, fontos szerepet töltöttek be a szegényekről való gondoskodás terén. Jelenleg az egész világon mintegy 600 kolostorban, 15 000 klarissza apáca tevékenykedik.
A pozsonyi klarisszák templomának mai formája újjáépítés eredménye, az eredeti épületet Mária Terézia császárnő, a 18. században lebontatta. Az eredeti épület – mely templom és zárda is volt egyben – helyén eredetileg cisztercita rendház állt. Ide költöztek be a 13. század végén a már fent említett előkelő családok leányai. A 14. században gótikus stílusú átépítés következett. Ekkor épült a mintegy 34 méter magas, gazdagon díszített, faragott tornya is. Az 1590-es tűzvészben komoly károkat szenvedett, Pázmány Péter érsekre várt a feladat, hogy rendbe hozassa. 1637-ben épült újjá, reneszánsz stílusban. A 18. század közepétől 1908-ig jogi akadémiának és katolikus teológiai szemináriumnak adott otthont. Hallgatói közt volt többek közt Bartók Béla zeneszerző is.
Az épület történetéhez hozzátartozik, hogy egy ideig itt őrizték IV. Béla király lányának, Margitnak földi maradványait. Köztudott, hogy IV. Béla a tatárjárás elhárításának reményében, Istennek ajánlotta fel egyik lányát, aki életét a Nyulak szigetén épített kolostorban töltötte. Egyes források szerint az apácák Buda, 1541-es elfoglalásakor előbb Nagyváradra, majd Nagyszombatba menekültek. Végül a pozsonyi klarisszák templomában telepedtek le – Margit koporsójával és ereklyéivel egyetemben. Mára ezekből semmi sem maradt, állítólag a nővérek elajándékozták, illetve eladták őket.
Az épületben manapság hangversenyeket, kiállításokat, valamint tematikus sétákat szerveznek.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Szent Miklós Bazilika – Nagyszombat

    Nagyszombat városa bővelkedik a magyar vonatkozású látnivalókban. Ennek egyik oka, hogy ez az ősi település sokáig esztergomi érseki székhely volt, a cikkünkben bemutatásra kerülő plébániatemplomot

     
  • Székelyek leszármazottai Felvidéken

    Kolon (szlovákul Kolíňany) felvidéki község, a Nyitrai kerület Nyitrai járásában. A járási központtól 10 km-re fekszik, ahol a Kisalföld emelkedni kezd a Tribecs-hegység felé.

     
  • A székelyderzsi unitárius vártemplom

    A székelyderzsi unitárius vártemplom, TájGazda

    Erdélyi magyar műemlék, az UNESCO Világörökség kincsének része. Van bizony Kárpát Hazának egy zarándokhelye, élő és működő szent helye, a Székelyderzsi Unitárius Vártemplom,

     
  • A gyerekek nagy kedvence, a Miniversum

    Miniversum, TájGazda

    Az elénk táruló látvány magáért beszél. A terepasztal bejárásával, az ott ért benyomások, képek által fantasztikus élmények várják az érdeklődőket.

     
  • Szabó Júlia ajándékai

    Csiliznyárad felvidéki község a Dunaszerdahelyi járásban. Járási székhelyétől mintegy 18 km-re, a Csilizközben fekszik. A trianoni békediktátumig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásának része volt,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére