Az érsekújvári ferences templom és kolostor, TájGazda

Érsekújvár a magyar országhatártól mintegy 37 km-re fekszik, északi irányban. Komáromtól megközelítve rövid idő alatt, könnyen elérhető. A Nyitrai kerület Érsekújvári járásának székhelye.

A városban több magyar iskola is található, 2011-ben a lakosság 22,36%-a vallotta magát magyarnak.
Érsekújvárt Várday Pál esztergomi érsek alapította, négy török által lerombolt település helyén. 1691. október 29-én kapott városi jogokat a szintén esztergomi érsek, Széchényi Györgytől.
A város műemlékeinek nagy része a második világháború során megsérült, illetve megsemmisült, de így is maradt jó pár, amit érdemes megtekintenünk.
1626-tól szolgálnak ferences szerzetesek a városban. Templomukat és kolostorukat Pázmány Péter esztergomi érsek szentelte fel 1631. május 24-én. Alig pár évtizeddel később, 1663-ban kénytelenek voltak elhagyni a kolostort, a török megszállás miatt. Nem kellett azonban menekülniük, a néppel maradhattak és szabadon koldulhattak.
1842-ben a kolostor falai közt algimnázium alakult. Jelmondata „A közjót szerető polgárság áldozatából, állok az ifjúság jobb nevelése miatt.” a hagyomány szerint Vörösmarthy Mihálytól származik.
Az 1848-49-es forradalom helybéli eseményeiről Piry Cirjék, a kolostor egyik tanára és könyvtárosa naplójában számolt be, Érsekújvári napló címmel, könyv formájában is megjelent.
A kolostor nem mindennapi könyvtárában olyan magyar nyelvemlékek voltak megtalálhatók, mint az Érsekújvári-kódex, a Thewrewk (ejtsd: török) kódex, a Czech-kódex, valamint az ún. Piry-hártya
A két világháború során az épület megrongálódott. A barokk díszítések és feliratok örökre elvesztek. A II. világháború után, 1950-ben az állam a templomra és a kolostorra is rátette a kezét. A szerzeteseket elűzték, a könyvtárat elkobozták, a berendezést részben elszállították, részben tönkretették. Sötét korszak volt ez a csehszlovák, illetve szlovák történelemben.
1978-ban kezdetét vette a kolostor régészeti feltárása és felújítása. 1990 óta ismét ferencesek szolgálnak a templomban, jelenleg két nyelven – magyarul és szlovákul – folyik az igehirdetés. Egy időben, két helyszínen felváltva – míg az egyik mise a ferencesek templomában zajlik, addig a másikat a plébániatemplomban tartják.
A kolostor épületében egy ideig múzeum székelt, azonban mára teljes mértékben visszakerült a ferencesek tulajdonába. 2005 óta egy részében ún. védett munkahely üzemel, ahol a szerzetesek segítségével jelenleg mintegy 20 szellemi, illetve testi fogyatékos fiatal dolgozik.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Bréda Enikő - Ebdesign

    Bréda Enikő, Ebdesign

    Bréda Enikő jelenleg a Pozsonyi Színház és Film-művészeti Egyetem végzős hallgatója, Báb és díszlettervezői szakon, emellett az Ebdesign megalkotója.

     
  • A kovácsolás (mégsem) kihaló mesterség

    Alig néhány évtizeddel ezelőtt  szinte minden faluban megtalálható volt a kovácsműhely, a nagyobb településeken három négy kovácsnak is bőségesen akadt munkája.

     
  • Utcai zenészek fesztiválja

    Utcazenészek fesztiválja, TájGazda

    Szeptember elseje és harmadika között rendezték meg Újvidéken a 16. Utcai Zenészek Fesztiválját. A rendezvény első napján színpompában fénylő különleges kosztümökben,

     
  • Húsvétnap reggelén az ég igen magas

    Húsvétnap reggelén az ég igen magas - Tar Emese, TájGazda

    Kárpátalja magyar lakossága számos Húsvéthoz kötődő szokást őriz. Bár tagadhatatlan, hogy némelyikük formáját tekintve némileg megváltozott, Krisztus feltámadásának ünnepét mindenhol

     
  • Kreandi

    A rendkívül sokoldalú Kliment Andrea, óvodai gondnokként dolgozik Észak-Komáromban. Munkája mellett mézeskalács- és tortakészítéssel, arcfestéssel, henna- és csillámfestéssel,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére