Az adai vásár, TájGazda

Augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját sok vajdasági településen megünneplik, hiszen a hiedelem szerint ez a nap segíti át a paraszti társadalmat a nehéz időszakon.

A kézművesek, akik napi szélmalomharcot vívnak a megélhetésért a kirakodóvásárokon, kiállításokon, bemutatókon juthatnak érvényesüléshez. Adán, az Aranykapu Művelődési Egyesület szervezésében 19. alkalommal rendezték meg a Nagyboldogasszonyi Vásárt, ahol elsősorban a kihaló félben levő mesterségek bemutatása volt a fő cél, de ugyanúgy a modern kori technikák, és a fiatalok, akik családi vállalkozásba kezdek, kaptak helyet a bemutatkozásra. A kovácsműhelytől kezdve, a fafaragón keresztül, a kosárfonóig mindenki megtalálhatta a saját kuncsaftját, aki pedig megéhezett, lángost, kürtős kalácsot vásárolhatott. A rendezvény összekovácsolta nem csak a település magyarságát, hanem a környékbeli falvak, sőt a távolabbi települések kézműveseit, és egymástól tanulva, tapasztalatot cserélve haladnak előre a munkában. Valamennyi kirakodóval beszélgetve kikristályosodik, jó lenne, ha a vállalkozói igazolvány beszerzése könnyebb és olcsóbb keretek között lenne, ha az állam nem terhelné külön adókkal a kisiparosokat és nem sorolná őket a nagy, multicégek sorába, amikor vagyonbevallásról, vagy jövedelem utáni fizetésről van szó. Az érvényesülés nem könnyű, sok kézimunkát és utánajárást igényel a betevő falat megteremtése, de a hétköznapi ember egyre jobban értékeli a kézműves, egyedi terméket. Így remélhetőleg visszafordul az idő kereke és a házi, két kézi munkával előállított eszközök, ruházati cikkek, és ételek fognak lépéselőnyben lenni a nagyipari dolgokkal szemben. Az adai és ehhez hasonló jellegű kirakodóvásárok éppen ezt a célt szolgálják.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A Régimódi Étterem

    Régimódi Étterem, Szarvas, TájGazda

    Az amerikai ember évekig naponta két bográcsgulyást evett... A Szarvast Orosházával összekötő főút nem tartozik a legforgalmasabbak közé. A város szélétől, a lehető leglehetetlenebb távolságra,

     
  • A kulturális központtá alakult víztorony

    A Debreceni Nagyerdei Víztorony

    A nagyerdei víztornyot 1913-ban kezdték el építeni, amely 1000 m3 víz befogadására volt alkalmas. Az I. világháború idején a város vízellátási és csatornázási rendszer kialakítása megtorpant,

     
  • Természeti csoda, az Alföld déli csücskében

    A Kardoskúti Fehér-tó

    A több, mint 5600 hektáron elterülő Kardoskúti Fehértó Békés megye egyik ékessége, amely egyben Magyarország 7 természeti csodája közé tartozik. E szikes tó és területe az év bármely időszakában

     
  • A Gál Cukrászat

    A Gál Cukrászat, TájGazda

    Kétségbe vagyok esve! Nem tudom, mit szeretnek a vásárlók!? Körösladány, Kossuth utca 23. szám alatt lévő házban nyolcan ültük körül a nagyasztalt. Gál Attiláné Katalin, Gál Katalin, Gál Anita,

     
  • A lőcsei városháza

    A lőcsei városháza, TájGazda

    Lőcse az egykori Szepesi vármegye székhelye és legjelentősebb települése volt. Jelenleg a szlovákiai Eperjesi Kerület Lőcsei járásának székhelye. Története a 13. században kezdődik,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére