Népünnepély a falunap Gunarasban, TájGazda

Az aratást követően, az őszi nagy mezőgazdasági munkák kezdete előtt, lélegzetvételnyi pihenőt tartanak a gazdák, a falvakban különböző rendezvényeken erősítik meg,

hogy nem csak a sokszor embert próbáló munkának élnek, hanem egymás felé is tudnak fordulni. Szükség is van erre a közösségszilárdító együttlétre, ami egyre gyérülő falvainkban a megmaradást is szavatolja. Augusztus 12-én és 13-án immár 17-ik alkalommal tartottak falunapot, falunapi ünnepet Gunarasban, ami kiváló alkalom, hogy a településről elszármazottak legalább egy-két napra hazalátogassanak, akár emlékezni is egy kicsit a szülőföld ölelésére. A Helyi közösség és a Gazdakör szervezte falunapi ünnepség leglátványosabb rendezvénye a szántóverseny, amire az idén hatodik alkalommal került sor a hagyományos helyszínen, a Mackósoron. Király Zoltán, a helybeli Gazdakör elnöke elégedetten nyugtázta, hogy közel negyven gazda különböző kategóriájú traktorok és ekék versenyében mérte össze tudását és ügyességét a "legfogósabb" munkában, a szántásban.
-Egyre népszerűbb a szántóverseny, amelyen nem csak a helybeli gazdák "állnak rajthoz", hanem a környező települések mezőgazdasági termelői is, így bogarasi, adahatári, oromhegyesi, törökfalusi, bajsai, njegosevói, dreai, braziliai, tornyosi, szenttamási, szvetityevói és zentai szántók barázdáját bírálta el a szakmájukhoz értő gazdákból álló bírálóbizottság. Bár versenyről beszélünk, minden alkalommal a szórakoztató jelleg kerül előtérbe és megmutatkozik a segíteni akarás is. Ugyanis a gazdák egymásnak segítettek az ekék beállításában, adtak információt a tarló minőségéről. A legjobbak ezúttal is értékes díjakban részesültek, amelyeket gazdaságukon hasznosíthatnak - nyilatkozta Király Zoltán.
Ahhoz azonban, hogy valaki "dobogóra" állhasson, a rekkenő hőségben bizony alaposan "fel kelett gyűrnie a lenge magyart", mert mielőtt kezdetét vette a szántás, az ekékkel kapcsolatos elméleti tudásból is vizsgázniuk kellett, a gyakorlati tudáspróbán a bírálóbizottság pedig mérte a barázdamélységet, a barázdafal símaságát, a barázda tisztaságát, de meghatározó volt az eke borítása is. Az egy- és kétvasú ekék kategóriájában a bogarasi Gere Zsolt szerezte meg a szántóverseny bajnoki címét, míg a 3+ vasú ekék kategóriájában a gunarasi Kovács Attila elméleti és gyakorlati tudását értékelte bajnoki címre a zsüri. Két figyelmet érdemlő kiállítás kísérte a szántóversenyt: a helybeli és a környékbeli gazdák bemutatták azokat az erőgépeket és mezőgazdasági kapcsolható eszközöket, amelyekhez a Prosperitati Alapítvány, Magyarország támogatása révén, pályázatán jutottak. Ekék, tárcsák, sorközművelő eszközök, permetezőgépek, bálázók sorakoztak a bemutató színhelyén, jelezve, hogy az új termelési ciklust az új géppel könnyebben és még jobb munkát végezve indíthatja a gazda. Pece István gyűjteményéből ezúttal szívet melengető fényképkollekció került bemutatásra, amelyeken megelevenedett a régi aratások és cséplések emléke, az egykori tanyavilág, de még a kisvasút is, mert Gunaras mellett haladt el a cukorrépa szállítására épített keskeny vágányú vasút, amire már csak a legidősebbek emlékeznek. Arról, hogy a versenyzők, de a szántóversenyt kísérő szépszámú látogató se maradjon éhen-szomjan, a helybeli amatőr főzőmesterek gondoskodta. Balázs Tibor vezetésével olyan babgulyást főztek, ami mesterszakácsoknak is becsületére válna.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A galgóci Erdődy kastély

    A galgóci Erdődy kastély, TájGazda

    Felvidéken, Nagyszombattól 19 km-re északkeletre, a Vág partján terül el Galgóc (szlovákul Hlohovec) városa. A cseh határhoz közelebb fekszik, mint a magyarhoz, tehát már viszonylag északon található,

     
  • Fontos a legelők fenntartása

    Zsablyai rét, Újvidék, TájGazda

    Szerbiában ritka és veszélyeztetett virágfaj a tavaszi hérics, latinul Adonis vernalis. Az Újvidékhez közel elő Zsablyai réten található szinte az egyetlen és legnagyobb élőhelye az országban.

     
  • Bőgő szarvasoktól zengő erdők

    Magyarország legnagyobb testű, vadon élő kérődző faja a gímszarvas, amely egyben a hazai erdők jellegzetes nagy vadja is. A legnagyobb szarvasállományokat hazai viszonylatban, a dél-dunántúli megyékben

     
  • Az Őrség „fekete aranya”

    Az Őrségi táj telis-tele van hagyományokkal, ódon hangulatú épületekkel, öreg házakkal; érdekes régi világ ez. Kellemes hangulat, derű és béke jelenlétét érezni a tájban. Dimbes-dombos, üde, zöld rétek,

     
  • Egy baba, amelyben a gyermek önmagát látja

    Egy baba, amelyben a gyermek önmagát látja, TájGazda

    Egy gyermek életében fontos szerepet tölt be a baba, segíti az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődésben. A waldorf babában a gyermek önmagát látja meg. Saját, valós érzelmeit vetíti ki rá.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére