Népünnepély a falunap Gunarasban, TájGazda

Az aratást követően, az őszi nagy mezőgazdasági munkák kezdete előtt, lélegzetvételnyi pihenőt tartanak a gazdák, a falvakban különböző rendezvényeken erősítik meg,

hogy nem csak a sokszor embert próbáló munkának élnek, hanem egymás felé is tudnak fordulni. Szükség is van erre a közösségszilárdító együttlétre, ami egyre gyérülő falvainkban a megmaradást is szavatolja. Augusztus 12-én és 13-án immár 17-ik alkalommal tartottak falunapot, falunapi ünnepet Gunarasban, ami kiváló alkalom, hogy a településről elszármazottak legalább egy-két napra hazalátogassanak, akár emlékezni is egy kicsit a szülőföld ölelésére. A Helyi közösség és a Gazdakör szervezte falunapi ünnepség leglátványosabb rendezvénye a szántóverseny, amire az idén hatodik alkalommal került sor a hagyományos helyszínen, a Mackósoron. Király Zoltán, a helybeli Gazdakör elnöke elégedetten nyugtázta, hogy közel negyven gazda különböző kategóriájú traktorok és ekék versenyében mérte össze tudását és ügyességét a "legfogósabb" munkában, a szántásban.
-Egyre népszerűbb a szántóverseny, amelyen nem csak a helybeli gazdák "állnak rajthoz", hanem a környező települések mezőgazdasági termelői is, így bogarasi, adahatári, oromhegyesi, törökfalusi, bajsai, njegosevói, dreai, braziliai, tornyosi, szenttamási, szvetityevói és zentai szántók barázdáját bírálta el a szakmájukhoz értő gazdákból álló bírálóbizottság. Bár versenyről beszélünk, minden alkalommal a szórakoztató jelleg kerül előtérbe és megmutatkozik a segíteni akarás is. Ugyanis a gazdák egymásnak segítettek az ekék beállításában, adtak információt a tarló minőségéről. A legjobbak ezúttal is értékes díjakban részesültek, amelyeket gazdaságukon hasznosíthatnak - nyilatkozta Király Zoltán.
Ahhoz azonban, hogy valaki "dobogóra" állhasson, a rekkenő hőségben bizony alaposan "fel kelett gyűrnie a lenge magyart", mert mielőtt kezdetét vette a szántás, az ekékkel kapcsolatos elméleti tudásból is vizsgázniuk kellett, a gyakorlati tudáspróbán a bírálóbizottság pedig mérte a barázdamélységet, a barázdafal símaságát, a barázda tisztaságát, de meghatározó volt az eke borítása is. Az egy- és kétvasú ekék kategóriájában a bogarasi Gere Zsolt szerezte meg a szántóverseny bajnoki címét, míg a 3+ vasú ekék kategóriájában a gunarasi Kovács Attila elméleti és gyakorlati tudását értékelte bajnoki címre a zsüri. Két figyelmet érdemlő kiállítás kísérte a szántóversenyt: a helybeli és a környékbeli gazdák bemutatták azokat az erőgépeket és mezőgazdasági kapcsolható eszközöket, amelyekhez a Prosperitati Alapítvány, Magyarország támogatása révén, pályázatán jutottak. Ekék, tárcsák, sorközművelő eszközök, permetezőgépek, bálázók sorakoztak a bemutató színhelyén, jelezve, hogy az új termelési ciklust az új géppel könnyebben és még jobb munkát végezve indíthatja a gazda. Pece István gyűjteményéből ezúttal szívet melengető fényképkollekció került bemutatásra, amelyeken megelevenedett a régi aratások és cséplések emléke, az egykori tanyavilág, de még a kisvasút is, mert Gunaras mellett haladt el a cukorrépa szállítására épített keskeny vágányú vasút, amire már csak a legidősebbek emlékeznek. Arról, hogy a versenyzők, de a szántóversenyt kísérő szépszámú látogató se maradjon éhen-szomjan, a helybeli amatőr főzőmesterek gondoskodta. Balázs Tibor vezetésével olyan babgulyást főztek, ami mesterszakácsoknak is becsületére válna.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Handmade by Eva

    Handmade by Eva, TájGazda

    Elképzelt valami különlegeset, amit szívesen látna viszont egy poháron, gyertyán, dobozon vagy bármilyen üvegfelületen? Ha a válasza igen, akkor Önnek Horváth Hollósi Évát ajánlom.

     
  • Szlovákia egyetlen úszómalma

    Gútai malom, Tájérintő-TájGazda

    A Csallóköz számos kulturális, természetvédelmi érdekességet, értéket rejt magában. Ilyen a délnyugati részén, Gúta városának szélén található úszó vízimalom és köré épült komplexum is.

     
  • A csíksomlyói búcsú 450 éves

    Az évfordulóra egy művészalbumot jelentetnek meg, melynek megszületéséhez március 20-ig bárki hozzájárulhat. Az első csíksomlyói búcsút 1567-ben István pap indította el Gyergyóalfaluból.

     
  • Egy napra a világ közepe

    Egyre gyakoribb a megállapítás: elöregszik, folyamatosan néptelenedik a vajdasági falu, gyöngül megtartó ereje. Adorján, az alig ezer lelket számláló Tisza-menti település lélekszáma - még ha csak egy napra is

     
  • A magyar sivatag

    A magyar sivatag, TájGazda

    Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére