Szinevéri tó, TájGazda

Kárpátalja leggyakrabban látogatott turistanevezetességei között előkelő helyet foglal el az Északkeleti-Kárpátok legnagyobb tava, Ökörmezői járásban található Szinevéri-tó.

A tó tengerszint feletti magassága 989 méter, vizét három forrás táplálja. Közepes mélysége 8-10 méter, de helyenként ennek kétszerese is lehet. Átlaghőmérséklete 12-18 °C. Vize hemzseg a pisztrángoktól. Tévesen a Kárpátok tengerszemeként is szokták emlegetni, ám kialakulása nem gleccserolvadáshoz köthető: egy földcsuszamlás következtében jött létre. Lehetséges azonban, hogy a tengerszem elnevezés nem is arra a geográfiai jelenségre utal, melyhez a tó keletkezése köthető. Egy monda szerint egy ruszin férfi Amerikába szegődött dolgozni, s hamar honvágya lett. Sokat imádkozott azért, hogy valamilyen hírt kapjon az otthon maradt családtagokról. Imái meghallgatásra találtak: a tenger átfúrta a hegyet, hogy körülnézzen ott, ahonnan a férfi származott. Maga a meder tehát egy szem, s még inkább annak tűnik a medrét szinte szemöldökként szegélyező fák miatt.
A tó elnevezéséhez is kötődik egy legenda, melynek szereplői két fiatal szerelmes, Szin (vagy Sziny) és Vír. A lány neve magyarul kéket jelent, s a monda szerint azért nevezték így, mert szeme olyan kék volt, mint a Kárpátok ege. A terület, ahol a tó található, egy gróf tulajdonában állt, aki gyakran járt ki ide munkásaihoz. Egy alkalommal elkísérte őt leánya is, aki a környéken sétálgatva gyönyörű furulyaszóra lett figyelmes. Követte a furulya hangját, így találkozott egy helyi ruszin pásztorlegénnyel, akivel azonnal megszerették egymást. Titokban találkozgattak, de elárulták őket, a lány apja pedig megölette a fiút: gyilkosai egy nagy sziklát hengerítettek rá a magasból. A leány ezt megtudta, s keserves sírásra fakadt ott, ahol szerelme meghalt. Az ő könnyeiből alakult ki a tó. A fiatal szerelmesek emlékét a tó közepén kiemelkedő halmon egy-egy őket ábrázoló, fából készült szobor őrzi.
A tó környékén számtalan környékbéli lakos árulja portékáit, többek között áfonyabort, fenyőmézet. Étkezni és megpihenni is több lehetőség van a tó mellett, a tavat pedig akár lóháton is körüljárhatják az ideérkezők.
A tó területe 1989 óta természetvédelmi terület. Gyalogosan sem nehezen megközelíthető, ám sajnálatos módon rengetegen gépkocsival, motorbiciklivel vagy quaddal teszik meg a terület bejáratától a tóig tartó távot, amihez fél óra gyaloglásnál nem kell több. Hangsúlyozandó: természetvédelmi területről van szó. A Szinevéri-tavat mindenképp keresse fel, aki vidékünkre látogat, s akit vonzanak a természet szépségei. A belépőjegy ára mindössze néhányszáz forint – bár annak, aki motorizált járművel kívánja megközelíteni, nyilvánvalóan kicsivel mélyebben kell a zsebébe nyúlnia…

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Az aranyosmaróti Migazzi-kastély

    Aranyosmarót (szlovákul Zlaté Moravce) felvidéki város, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásának székhelye, mely a Zsitva folyó partján terül el.

     
  • Selmecbánya Kálváriahegye

    Selmecbánya Kálváriahegye, TájGazda

    A középkorban Krisztus szenvedéseit felelevenítendő szép számban hoztak létre kálváriákat egész Európa területén. A történelmi Magyarország minden bizonnyal leglátványosabb kálváriája

     
  • Torma Szilvia

    A Kis-Alföld Szlovákiában található részén elterülő, gyönyörű élővilággal megáldott folyami szigetet Csallóköz néven ismerjük. Nagyobb települései közé tartozik többek közt Komárom,

     
  • A vajdasági magyarság jelképe: a citera

    Muzslya (szerbül: Мужља / Mužlja,) Nagybecskerek egyik városrésze, amely a Közép – Bánság/Bánát területén helyezkedik el. Az idén 13. alkalommal került megrendezésre a Muzslai Petőfi Sándor

     
  • Violinda Design – művészi újrahasznosítás

    Violinda Design, TájGazda

    A bősi származású Viola Melinda jelenleg Párkányban él férjével, épp születendő gyermeküket várják. Melinda szavaival élve ő „az újrahasznosítás művészetével” foglalkozik – körülbelül két éve.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére