Gyakran emlegetjük a mindennapokban, hogy egy fecske nem csinál nyarat, amikor olyasmiről van szó, amihez egymagunk kevesek vagyunk. De számtalan olyan esettel találkozhatunk,

amikor egy-két lelkes és kitartó ember munkája sokakat mozgat meg. Ilyen történhet a hagyományőrzéssel kapcsolatban is, s Kárpátalján hál’istennek sok jó példa van arra, hogy egy fecske igenis csinálhat nyarat, főleg ha hozzá hasonló „jómadarak” (ha már madaras példánál tartunk) is segítségére vannak. Ilyenek például az ungvári járási (egykori Ung vármegye) Szürte és Téglás.

A két szomszédos településen több hagyományőrző csoport is működik, melyek egyik mozgatórugója Ignácz Mária. Neki már édesanyja is kultúrházvezető volt, így Marika mondhatni a szürtei kultúrházban nőtt fel. 1977-ben lett a téglási klub vezetője, mely tisztséget azóta is betölti, s munkájába nemcsak felnőtteket, hanem gyerekeket is igyekszik bevonni. E tekintetben nagy könnyebbséget hozott az ország függetlenné válása, mert általa az elvtársak és pártok kötelező dicséretét teljes egészében felválthatta a magyar folklór.

Az elmúlt néhány évben több hagyományőrző csoport is alakult. 2010-ben jött létre az Eszterlánc gyermek néptánccsoport, a Cimborák Népi Zenekar és a Népdalkedvelők Klubjának Csalogány Asszonykórusa is. Ez utóbbinak tagjai 60-65 életév közötti hölgyek, akik nemcsak népdalokat mutatnak be műsorukban, hanem színpadra vittek már olyan eseményeket is, mint a szüreti mulatság vagy a fonó. Szintén a két település lakóinak közös részvételével működik az Orchidea Néptánccsoport, a Nyitnikék Folklórcsoport, a Rózsa Népdalegyüttes és a Téglási Magyar Hagyományőrző Társaság. 2016 óta létezik a Pergettyű Citerazenekar a Téglási Kultúrház berkein belül. Ennek célja, hogy ismét népszerűvé tegye ezt a sokoldalú, autentikus magyar hangszert Kárpátalján. Ezen csoportok állandó arcai Marikán kívül többek között fia, Ignácz Krisztián és Bernát Ferenc, akik hangszeres zenével kísérik a csoportokat, illetve Szikora Csilla, aki énekhangjával járul hozzá a sikerhez. Siker pedig van! Ezt jól mutatja, hogy a csoportok saját településük és az Ungvári járás falvainak kulturális rendezvényein kívül megyei szintű hagyományőrző programoknak is állandó résztvevői, de Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken is felléptek már, bemutatva nemcsak az egyetemes, de a vidék népdalkincsét is.

S hogy miért is olyan értékesek hagyományok átörökítése szempontjából ezek a csoportok? Mert három nemzedék képviselteti bennük magát. A nagymamák gyakran magukkal viszik unokáikat a próbákra, és olyankor sokkal több veszi kezdetét, mint egyszerű dalolás…  

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Székely játékok nemcsak székelyeknek

    Szórakoztatás, hagyományőrzés és életre nevelés, így lehetne jellemezni a Székely játékokat, melyek ötletgazdája Ágoston György. Virágokkal és ajándéktárgyakkal foglalkozó cégüket 1994-ben indították,

     
  • Mindenkinek jár egy tündér

    Tündérrózsa Kézműves Műhely, TájGazda

    Gyermekként imádtuk a meséket, a benne szereplő alakokat, de legfőképpen a tündéreket. Hiszen a tündérek varázslatos, mágikus lények. Kívánságainkat teljesítik, örömöt,

     
  • Veroni papírfonásai

    Vígh Veronika Felvidéken, pontosabban a Dunaszerdahelyi járás Nagymegyer városában él. Itt is dolgozik eladóként, egy cipőboltban. Emellett, ha teheti, szívesen foglalkozik papírfonással

     
  • Erdély legnagyobb harangja

    Erdély legnagyobb harangja Ditrón, TájGazda

    Ha Maroshévíz irányából érkeznek a Gyergyói-medencébe, messziről látszik Ditró kéttornyú temploma. A település gazdagságát, az ott élők hitét és ízlésvilágát tükrözi a neogótikus bazilika, melynek hossza 56 m,

     
  • A nőnap virága a kankalin

    A nőnap virága a kankalin, TájGazda

    Bár még csak februárban járunk és nem godnolunk a tavaszi virágágyásaink vagy az ablakban nevelhető virágok rendezgetésére, velünk szemben a virágkertésznek most van a legtöbb munkája.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére