Nagyszombat jelenleg a Szlovák Köztársaság hetedik legnagyobb városa, melynek múltja igencsak régre nyúlik vissza az időben. Területe már a kelták, illetve a rómaiak korában lakott volt.

Első írásos említése 1238-ból származik – Zumbotel néven – mikor IV. Béla szabad királyi várossá tette. Nagy Lajos király szívesen időzött a településen, a halál is itt érte. Mai neve a szombati napokon tartott vásárokra utal. Közkedveltségét, fejlettségét elsősorban annak köszönheti, hogy az ország nyugati régiójában terül el, a fővárostól mintegy 45 km-re, északkeleti irányban. A XIV. századi Közép-Európa legnagyobb városai közt tartották számon, de már a XIII. században több vár is állt körülötte.
Nagyszombatban székel a Nyugat-szlovákiai Múzeum. Kiállítási területe impozáns, 2500 m², ahol az állandó tárlatokon kívül minden évben húsz egyéb kiállítást tekinthet meg az idelátogató közönség.
A múzeum főépülete a gyönyörű, stukkóval és domborműdíszítéssel gazdagon ellátott klarissza kolostor. A történelmi Magyarország első klarissza rendházáról beszélünk, melyet Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának emlékére alapítottak, 1238-ban. A ferences rend női ágának fontos szerepe volt a leányok oktatásában és a szegények segélyezésében hosszú évszázadokon keresztül. Az épület 1782-ig állt rendelkezésükre. A II. világháború idején amerikai pilóták rejtekhelye volt, majd megkapta mai funkcióját.
Főbb tárlatai a teljesség igénye nélkül:

  • Archeológia – fő látványossága egy neandervölgyi nő homlokcsontjának darabja.
  • Ázsia és Japán művészete.
  • Gótikus város – Nagyszombat történelmi bemutatása.
  • Kampanológiai tárlat – Egy harminc darabból álló haranggyűjtemény, melyet Szlovákia egész területéről válogattak össze. A legidősebbet 1491-ben öntötték.
  • Népi fazekas használati eszközök – az ország jelenlegi határain belül valaha működő fazekasműhelyek termékeinek válogatott gyűjteménye.
  • Népi öltözet Nyugat-Szlovákiában – Hagyományos felnőtt- és gyermekruházat, illetve kiegészítők bemutatása a múltból.

Ezenfelül a Nyugat-Szlovákiai Múzeum igazgatása alá tartozik a szintén a városban található Mikulás Schneider-Trnavsky Zeneháza, illetve a Könyvkultúra Múzeuma – Oláh Szeminárium. Előbbi a névadó zeneszerző munkásságát tárja elénk. Az épület érdekessége, hogy az oszmán megszállás idején, egy darabig a magyar királyi korona rejtekéül szolgált.
Az Oláh Szeminárium pedig egy széleskörű könyvkultúrára irányuló bemutatót tár elénk, mely elsősorban az illusztrálással, illetve a történelmi és modern nyomtatással kapcsolatos ismereteinket bővíti.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Pató Pál úr falujának tájháza

    Az Esztergomtól nem messze fekvő Szőgyén lakossága a mai napig megőrizte magyar nemzetiségi többségét. 2011-ben 2574 lakosából 1800-an vallották magukat magyarnak,

     
  • Szilvásvárad – Millennium kilátó

    Szilvásvárad – Millennium kilátó, TájGazda

    A Bükk-fennsíkhoz közeledve, annak tetejét kémlelve már messziről látni, hogy valami kimagaslik a fák ágai közül. Ha kellően fókuszálunk a távolból a piciny pontra,

     
  • Barlangászok figyelmébe

    Aki szeret a föld alatt, sárban kúszni-mászni, érdekes üregrendszereket felfedezni, annak érdemes bebarangolnia a Cserszegtomaji-kútbarlangot, a Keszthelyi-riviéra leghosszabb barlangját.

     
  • Közösségépítés a hagyományőrzésben – és fordítva

    Közöségépítés a hagyományőrzésben – és fordítva, TájGazda

    Kárpátalján a Bereg-vidék egyik magyarlakta településén, Bótrágyon különleges módját találták meg a helyi hölgyek a közösségépítésnek és hagyományőrzésnek: kézimunkakört alapítottak,

     
  • Horgolt napernyők – napsütésben, esőben

    Horgolt napernyők – napsütésben, esőben, TájGazda

    "A szépben mindig van valami megdöbbentő és szokatlan, valami ünnepi és korlátlan." (Kosztolányi Dezső). Icánál ernyőből sosincs hiány, de nem ám a szokványos, hétköznapi fajtákból.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére