Nagyszombat jelenleg a Szlovák Köztársaság hetedik legnagyobb városa, melynek múltja igencsak régre nyúlik vissza az időben. Területe már a kelták, illetve a rómaiak korában lakott volt.

Első írásos említése 1238-ból származik – Zumbotel néven – mikor IV. Béla szabad királyi várossá tette. Nagy Lajos király szívesen időzött a településen, a halál is itt érte. Mai neve a szombati napokon tartott vásárokra utal. Közkedveltségét, fejlettségét elsősorban annak köszönheti, hogy az ország nyugati régiójában terül el, a fővárostól mintegy 45 km-re, északkeleti irányban. A XIV. századi Közép-Európa legnagyobb városai közt tartották számon, de már a XIII. században több vár is állt körülötte.
Nagyszombatban székel a Nyugat-szlovákiai Múzeum. Kiállítási területe impozáns, 2500 m², ahol az állandó tárlatokon kívül minden évben húsz egyéb kiállítást tekinthet meg az idelátogató közönség.
A múzeum főépülete a gyönyörű, stukkóval és domborműdíszítéssel gazdagon ellátott klarissza kolostor. A történelmi Magyarország első klarissza rendházáról beszélünk, melyet Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának emlékére alapítottak, 1238-ban. A ferences rend női ágának fontos szerepe volt a leányok oktatásában és a szegények segélyezésében hosszú évszázadokon keresztül. Az épület 1782-ig állt rendelkezésükre. A II. világháború idején amerikai pilóták rejtekhelye volt, majd megkapta mai funkcióját.
Főbb tárlatai a teljesség igénye nélkül:

  • Archeológia – fő látványossága egy neandervölgyi nő homlokcsontjának darabja.
  • Ázsia és Japán művészete.
  • Gótikus város – Nagyszombat történelmi bemutatása.
  • Kampanológiai tárlat – Egy harminc darabból álló haranggyűjtemény, melyet Szlovákia egész területéről válogattak össze. A legidősebbet 1491-ben öntötték.
  • Népi fazekas használati eszközök – az ország jelenlegi határain belül valaha működő fazekasműhelyek termékeinek válogatott gyűjteménye.
  • Népi öltözet Nyugat-Szlovákiában – Hagyományos felnőtt- és gyermekruházat, illetve kiegészítők bemutatása a múltból.

Ezenfelül a Nyugat-Szlovákiai Múzeum igazgatása alá tartozik a szintén a városban található Mikulás Schneider-Trnavsky Zeneháza, illetve a Könyvkultúra Múzeuma – Oláh Szeminárium. Előbbi a névadó zeneszerző munkásságát tárja elénk. Az épület érdekessége, hogy az oszmán megszállás idején, egy darabig a magyar királyi korona rejtekéül szolgált.
Az Oláh Szeminárium pedig egy széleskörű könyvkultúrára irányuló bemutatót tár elénk, mely elsősorban az illusztrálással, illetve a történelmi és modern nyomtatással kapcsolatos ismereteinket bővíti.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • „A Csillag” – a legrémesebb elítéltek lakhelye

    A Szegedi Csillagbörtön, TájGazda

    A Csillagbörtön szó hallatán máris a Szegedi Fegyház és Börtön intézményére gondolunk. Szerintem sokunkban él a kíváncsiság, hogy hogyan nézhet ki belülről, milyen lehet az élet a falai közt.

     
  • Bréda Enikő - Ebdesign

    Bréda Enikő, Ebdesign

    Bréda Enikő jelenleg a Pozsonyi Színház és Film-művészeti Egyetem végzős hallgatója, Báb és díszlettervezői szakon, emellett az Ebdesign megalkotója.

     
  • A zsámbéki hagyatékok

    a zsámbéki templom, TájGazda

    A Pest megyei Zsámbék számos történelmi érdekességgel szolgál az arra tévedő turistának. Legismertebb építménye az öregtemplomnak is nevezett zsámbéki templom és premontrei kolostor.

     
  • MAJA – Majoros Jácint méhészet

    Majoros méz, TájGazda

    A harminchét éves Majoros Jácint gyermekkorától otthonosan mozog a méhek között. Már a dédapja is foglalkozott méhekkel – akkor még méhkasokban. Nagyapja Viczén István kiváló méhész és oktató volt,

     
  • Középkori fővárosunk: Segesd

    Segesd múltja több ezer évre tekint vissza, már a réz- és a borzkorban is lakott volt, sőt a Római Birodalmi hadsereg fontos államosaként tartották nyílván a környéket.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére