Ahogy haladunk Sirok felé, már viszonylag messziről lehet látni a hegy tetején magasló vár romjait. A községbe beérve azonban szemfülesnek kell lennünk. Ugyanis a várhoz vezető utat nem könnyű megtalálni.

Igaz útbaigazító táblák jelzik, hogy merre kell haladni, de ezeket a táblákat nem egyszerű meglátni. Ha éppen eltévednénk, ne szégyelljünk segítséget kérni. Tapasztalatból mondom, a barátságos helyi lakosok szívesen adnak útbaigazítást.

Mielőtt a vár lábánál lévő parkolóba felérnénk egy mondhatni meredek emelkedőn kell felhajtanunk. A parkolóból feltekintve a vár romjai csodás képet mutatnak. „Jó magasan van az a valami.” - mondták a három éves gyermekeim is. És igen, hiszen a Vár-hegy tetejére, 294 méter magasra építették egykoron. A várhoz kikövezett úton, kaptatón lehet felgyalogolni. Kell hozzá szufla! Menet közben, felfelé haladva többször is belegondoltam, hogy régen milyen lehetett gyalog, lóháton vagy szekérrel megtenni az ide vezető utat, amikor még nem volt kikövezve. Odafentről pazar kilátás nyílik a tájra, a vár alatt elterülő Tarna-völgyre.

A várat a XIII. században, a tatárjárás után építhették. Első okleveles említése 1267-ból ered. Az elmúlt évszázadok során sokan megfordultak a vár falai között, számos család és leszármazottaik laktak benne. Volt földesúri magánvár, királyi, fejedelmi tulajdon, főispánok, nemesi családok birtoka. Feljegyzések szerint a vár és a térség életében jelentős változás 1388-ban állt be, midőn a vár Tari László tulajdonába került. Tari László miután birtokba vette a várat, alatta Sirok-alja néven falut is alapított. A vár jelentősége a török háborúk idején erősödött meg igazán. Hiszen az egri vár „elő” vára volt, így mind az alsó, mind a felső várat megerősítették, bástyát építettek, az őrség létszámát megnövelték és magasabb szintű védelmi feladatokkal ruházták fel. Ekkor már az Országh család tulajdonában volt a vár. A megerősítések eredményeként a vár erős, bevehetetlen vár hírében állt. A törökök meg sem próbálkoztak a bevételével. Ország Kristóf halála után viszont a vár védelme, sőt állapota meggyengült, így a törökök harc nélkül el tudták foglalni azt. A török majd száz évig uralta e területet. Miután a császári csapatok kiűzték a török sereget a várból, azt egy idejéig még meghagyták, majd 1713-ban végleg felrobbantották a többi magyar várral együtt.

Az elmúlt években felújítási munkálatokat végeztek rajta, melynek részeként az alsóvár és a felsővár is megújult. Rekonstruálták az eredeti kapu mását. Így a várba egy korhű felvonóhídon lehet belépni. Az alsóvári istállóépület is megújult, ahol hasznos tereket alakítottak k. Mint pl. iroda, kiállítótér, raktártér, illemhelyiség, fedett terasz, pihenőtér. A vár körül egy sétaösvény épült, melyből festői kilátás nyílik a Tarna-völgyére. A várat kívül-belül felszerelték világítással, így az éjszakai órákban is már távolról látható. A felújításoknak köszönhetően lehetőség van különböző rendezvények megtartására a várban. A kiállítások által betekintést nyerhetünk a valamikori várudvar életébe. A vár belső részében több, elágazó bonyolult alagútrendszer is található, melyek közül néhány látogatható. A legenda szerint az alagutak egyike összekapcsolja a Siroki várat az Egri várral. Bár ezt az alagutat ezidáig még nem sikerült feltárni. Sajnos ott jártamkor a várat belülről nem tudtuk megnézni. De így is nagy élmény volt a számunkra. Érdemes kívülről is körbejárni, megtapogatni falait.

A várban minden évben megtartják a Siroki vár napját, amely idén október 7-én lesz. Ez alkalommal a török konyhával, nyelvezetével ismerkedhetnek meg az idelátogatók. A gyerekeket és persze a felnőtteket is oszmán kori játszóház, krumplispogácsa, csurdítós kenyér várja. Aki pedig szeretne egy éjszakát eltölteni a várban, arra is van lehetőség. Hiszen a nyári hónapokban „Hálózsákos éjszakák a Siroki várban” c. program erre is lehetőséget ad. Érdekes lehet, hiszen nap mindennap alhatunk egy történelmi kori várban.

A mellékelt képek egy része saját. Továbbá a vár belső kialakításáról készült képek a http://www.sirokivar.hu/ hu oldalról származnak, ahol további információk olvashatók a várról, a településről.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Hulladékból remekmű

    Sikerélmény, egyben elismerés is bekerüni a "leg"-ek, a Guinness-rekordok sorába, ami a legfurcsább elsőségek gyűjteménye: 9 kilogrammos sárgarépát és 27 kilogrammos karfiolt termelő amatőr

     
  • Kollárik Lívia lufi figurái

    Kollárik Lívia a felvidéki Nagyölvedről származik, jelenleg Érsekújvárott él, ahol a helyi kórházban dolgozik, mint szülésznő. A főiskola elvégzésével jött az álláslehetőség, s Lívia élt vele.

     
  • Az újrahasznosítás fontossága a nagyvárosban

    Az újrahasznosítás fontossága a nagyvárosban, TájGazda

    Tudták azt, hogy egy tonna régi újságpapír feldolgozásával 17 fát lehet megmenteni?  A becslések szerint Szerbiában több száz, sőt ezer tonna olyan hulladék vész kárba, ami jól felállított rendszerrel

     
  • A kézműves szappanok mestere

    A kézműves szappanok mestere, TájGazda

    Virág-, vagy szív formájú, vagy éppen hagyományos téglatest formájú szappanokat látunkk Árvai Argita királyhalmi kézműves asztalán. Valamennyi szemre ighen mutatós és az illatözön

     
  • Fából „kipiszkált” ajándékok

    A Kárpátalja Nagyszőlősi járásában található Tiszaújhelyben él és dolgozik Győry Mikós fafaragó, aki vidékünkön egyik állandó résztvevője a kézműves vásároknak, fesztiváloknak. Győry Miklós 1974-ben,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére