Nagyszombat városa bővelkedik a magyar vonatkozású látnivalókban. Ennek egyik oka, hogy ez az ősi település sokáig esztergomi érseki székhely volt, a cikkünkben bemutatásra kerülő plébániatemplomot

pedig az esztergomi érsek-prímások székesegyházaként tartották számon.
A város legősibb lakott helyén már a XIV. században állt egy román templom. Ennek a helyére rendelte el Nagy Lajos király a ma is megtekinthető, Szent Miklós Bazilika építését. A munkálatok 1380-tól 1421-ig tartottak. Eredeti felépítése szerint háromhajós, kéttornyú homlokzattal ellátott, barokk oldalkápolnákkal rendelkező, későgótikus bazilika volt. Hosszúsága 60 méter, szélessége 31 méter, főhajójának magassága pedig 18 méter. Az évszázadok során persze sokat változott.
1543 és 1820 között az esztergomi érsek székesegyháza volt. Ebben az időben – egész pontosan 1618-ban – rendelte el Pázmány Péter érsek az átépítését. A bazilika barokk oldalkápolnákkal, barokk kórussal és orgonával, több új oltárral bővült, valamint kicserélték a szószéket, a padokat és a padlót. Egyúttal az épület külső körvonalai is megváltoztak. A műveletek 1630-ra fejeződtek be.
Egy későbbi átalakítás során, mely 1739-től 1781-ig tartott, az épület északi részén, barokk stílusban egy nyolcsarkú kápolnát hoztak létre. Máig itt, azaz a Szűz Mária oldalkápolnában található a Könnyező Mária című kegykép, melyet 1546 óta tisztelnek, mint a város oltalmazóját, s ami miatt zarándokhellyé vált a bazilika. A legenda szerint mindezidáig négyszer látták könnyezni. Első ízben a párkányi csata előtt, 1663-ban, másodszor 1708. július 5-én, harmadszor 1708. augusztus 8-án, végül 1708. augusztus 15-én. Utóbbi három eset a kuruc csapatok számára nehéz napokhoz köthető. A kegykép egy, a római Szent Elek- és Bonifác- templomban található festmény másolata, melyet Forgách Ferenc, későbbi bíboros-érsek készíttetett és ajándékozott a Szent Miklós-templomnak a XIV. században.
A nagyszombati Szent Miklós Bazilika azon felül, hogy ide látogatva egy több száz éves templom falaiban és az azokon belül rejtőző műemlékekben, képekben, építészeti különlegességekben gyönyörködhetünk, a város kulturális életének is fontos részévé vált. Többek közt otthont ad az évente – augusztus és szeptember hónapfordulóján – megrendezett Nagyszombati Orgona Napok elnevezésű nemzetközi fesztiválnak is, ahová elsősorban, de nem kizárólag, a komolyzene szerelmeseit várják.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Természetes alapanyag a nád

    Gazdag élővilágáról, mindenek előtt madárvilágáról ismert a természeti védelem alatt álló 4,5 km hosszan húzódó és közel 330 hektár területű Ludasi tó.

     
  • Káposztaidény

    Ha Szent András hava, illetve november, akkor káposzta, és káposztasavanyítás. Nem véletlenül nevezik a káposztát élelmiszernek és gyógyszernek, hiszen a vitaminok,

     
  • A fa, mint az élet szimbóluma

    Székelykapu - Warum Péter, TájGazda

    Készített bölcsőt és kopjafát is Waum Péter, aki beleszületett a mesterségbe. Van egy saját ötlete, ami egyedi: ez az íjtartó. Mivel gyakran íjászkodik, kitalált egy falra akasztható tartót az íjainak.

     
  • A kecsketenyésztés távlata

    A zentai kecsketej, TájGazda

    A szegény ember tehene a kecske – mondogatták valamikor lenézően a nagy gazdák. Valóban a szegény ember tehene volt, hiszen a viszonylag igénytelen állat élelmet biztosított a népes család asztalára.

     
  • A fa természetes szépsége – BALNOR design

    Szeretek kreatív kézműves oldalakon nézelődni. Látni a szebbnél szebb munkákat. Hogy milyen csodás tárgyak születnek. A facebook egyik ilyen csoportjában láttam meg Norbert ékszerét, egy medált.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére