Csúz (szlovákul Dubník) felvidéki község, melynek történelme nem éppen szokványos, s nem is épp kiszámítható. Területén 1982-ben kelta temetőt és Árpád-kori sírokat tártak fel, első írásos említése

1236-ból származik – ez idő tájt, mint „Chus”-t ismerték. Korábban a honfoglaló Huba leszármazottjaként nevezetes Szemere nemzetség ősi tulajdona volt, 1247-ben azonban a király a Csúzyaknak adományozta, akik évszázadokig voltak birtokosai. 1434-ben a Jan Jiskra vezette husziták harcoltak a közelben a király seregével, miután kolerajárvány söpört végig a településen. 1551-ben, 1576-ban és 1669-ben a török sereg sanyargatta népét. Közben a pestis is felütötte fejét a faluban, 1631-ben. 1699-ben Csúzt lakatlan községként tartották számon. Mai 1695 fős népességét az 1718-ban megkezdett betelepítésnek köszönheti.
A településen egykor 15 kastély, illetve kúria állt. Közülük több a XX. század folyamán az enyészeté lett, mára csupán néhány maradt fenn.
Kezdjük a sort a legismertebbel és egyben leginkább látogatottal, a Csúzy Pál által, 1680-ban, reneszánsz stílusban építtetett Csúzy-kastéllyal, melyet a XVIII. században klasszicista jegyekkel ruháztak fel. 1945 után több ízben átalakították, lakásokat, pékséget, üvegezőműhelyt létesítettek falain belül. A hajdan tündöklő építmény. a századfordulóhoz közeledve soha nem látott romlásba zuhant, lebontásra ítélték. 1998 azonban hatalmas fordulatot hozott: rombolás helyett, a kastélyt teljesen felújították, visszaállították eredeti állapotába. A nyilvánosság számára 2001-ben nyíltak meg kapui, 2002-ben pedig a Műemlékvédelmi hivatal műemlékké nyilvánította. Jelenleg e falak közt székel a Szlovákiai Magyar Honismereti Egyesület, illetve a Művelődési és Kultúrtörténeti Intézet. Állandó jelleggel megtekinthető a „Szlovákiai kastélyok és templomok maketten” című kiállítás, valamint a régióhoz kötődő neves személyiségek kerámiaszobor-kiállítása: Baross Gábor, Feszty Árpád, Esterházy János, Jedlik Ányos, Jókai Mór, Klapka György, Pázmány Péter – csak, hogy pár nevet említsünk közülük. Emellett a Csúzy-kastély 2003 óta rendszeresen szolgál színvonalas előadások, konferenciák és kiállítások színhelyéül.
Az alábbiakban pedig vegyük sorra a település további neves épületeit:
A Szombathelyi-kastély a XIX. században épült. A klasszicista stílusú, valaha nemesi lakhely mellett felfedezhetők az egykor hozzá tartozó park bizonyos részletei is.
A református templommal szembenálló, szintén XIX. századi Petrovics-kúrián a II. világháború után tanítólakásokat létesítettek.
A szecessziós stílusú Ölveczky-kúriát a jászfalusi Kálmán-kastély anyagából húzták fel 1926-ban. Érdekessége az L alaprajzú épülethez kapcsolódó emeletes magtár.
Az esztergomi érsekség érseki nyaralója a XIX. század végén épült. 1945-től pedig lakásként tartják fenn.
S végül, de nem utolsósorban a valamikori Csúzy-park részét képező Szilley-kúriában jelenleg vendéglőt találunk. Érdemes betérni egy finom ebédre, ha megéhezünk a fent említett történelmi épületek csodálása közben, hogy aztán újult erővel folytathassuk utunkat...

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Szent Márton templom – Alistál

    Alistál (szlovák neve Dolný Štál) Felvidék Dunaszerdahelyi járásában, a Csallóközben található község. A trianoni békediktátum előtt a Pozsonyi vármegye része volt.

     
  • Mesélő téglák

    A Tiszta-tótól délkeletre fekszik egy kis község, amely a Tiszaszentimre nevet viseli. E piciny falu egyik érdekessége a közel 245 éves református templom és annak a templomtornyában kialakított Tégla Múzeum.

     
  • A nemes borkultúra

    "A bor férfidolog, csendesen kell beszélni róla. Leghelyesebben egy pohár bor mellett" - írja Márai Sándor, amit azzal egészítünk ki: kellő tisztelettel,

     
  • A konyha nélkülözhetetlen kellékei

    A konyha nélkülözhetetlen kellékei, TájGazda

    A hétvégén lehetőségem volt eljutni az Újkígyóson megrendezésre került kézműves vásárba. Az egyik asztal mögött két kedves, barátságos arc fogadott, Julianna és lánya Betti.

     
  • Lazító méhház Mezőkaszonyban

    Lazító méhház Mezőkaszonyban, TájGazda

    A mezőkaszonyi Szűcs Zoltán életében a méhek szeretete gyerekkori szenvedély. A mezőkaszonyi (Kárpátalja, Beregszászi járás) fiatalember nagyszüleinek szomszédja méhészkedett, ő pedig gyerekként

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére