A Pozsonyban jelenleg is megtalálható Academia Istropolitana a mai Szlovákia területén található legrégebbi egyetem, melyet egyben a történelmi Magyarország első ilyennemű oktatási intézményei

közt tartanak számon. Nevét a város ógörög nevéről (Istropolitana) kapta, alapítása pedig Mátyás király nevéhez fűződik.
Hunyadi Mátyás 1458-as királlyá koronázásával az ország élére egy a művészeteket és az emberi műveltséget egyaránt nagyra tartó uralkodó került a trónra. Alig telt el tíz év, s 1467-ben megnyitotta kapuit az ország – abban az időben – egyetlen egyeteme. Ugyan 1367-ben Pécsett Nagy Lajos király, illetve 1395-ben Luxemburgi Zsigmond Óbudán már létrehoztak hasonló oktatási intézményeket, ezek azonban 1410-ben már sajnos nem működtek.
Mátyás humanista műveltségű főemberei, köztük Vitéz János kancellár és esztergomi érsek biztatására az uralkodó elhatározta, hogy az Itáliában megismert tudást a magyarok számára is elérhetővé teszi.
II. Pál pápa 1465. május 19-én kelt bullája lehetővé tette a király számára egy magyarországi egyetem megalapítását, szabadon választott fakultásokkal és fizetett tanárok alkalmazásával. Gmaintl István, fiúgyermek nélkül elhunyt módos pozsonyi polgár a kincstárra hagyta vagyonát, így a városfalhoz közel, a királyi kertek közt álló házát is. Mátyás elrendelte, hogy az épület egyik felében alakítsák ki a tantermeket, másik felét pedig rendezzék be az oktatók és diákok számára, lakásként.
Tanárai közt igencsak neves személyiségeket tartottak számon:

  • Johannes Regiomontanus, csillagász, aki már Kopernikusz előtt állította, hogy a Föld kering a Nap körül.
  • Ilkuszi Márton, csillagász, a művészetek doktora
  • Johannes Gattus, az egyházjog és teológia doktora
  • Péter mester, a művészetek és az orvostudomány doktora

Az egyetem vezetője, kancellárja Vitéz János lett, feladatai közé tartozott többek közt a tanárok kinevezése, illetve a hallgatók peres ügyeinek intézése. Mikor kiderült, hogy összeesküvést szervezett a király ellen, kettejük viszonya érthető módon megromlott, s ez a légkör az egyetem jövőjére is rányomta bélyegét. Vitéz János 1472-ben elhunyt, s a jó nevű oktatók nemcsak tőle búcsúztak el, de az intézménytől is.
Mátyás király halálával teljesen megszűnt az oktatás e falak közt, 1491-ben az épületet már fegyverraktárként használták.
Csaknem három évszázaddal később, 1784-ben II. József rendeletével indult újra az egyetem. Főépületében jelenleg a Pozsonyi Színművészeti Főiskola működik.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Handmade by Kinga

    Handmade by Kinga, TájGazda

    Varga Kinga Ipolyszécsénykén (Sečianky) lakik, a Nagykürtösi járásban, Felvidéken. Fából készült dekorációkkal foglalkozik, ami sok mindent takar: fa táblák idézetekkel bármilyen eseményre,

     
  • A magyar népzene ünnepe a Vajdaságban

    A magyar népzene ünnepe a Vajdaságban, TájGazda

    Idén a Topolya melletti Bácskossuthfalva adott otthont Vajdaság legrangosabb népzenei fesztiváljának, a 41. Durindónak és az 54. Gyöngyösbokrétának. A faluban harmadik alkalommal került sor

     
  • Pató Pál úr falujának tájháza

    Az Esztergomtól nem messze fekvő Szőgyén lakossága a mai napig megőrizte magyar nemzetiségi többségét. 2011-ben 2574 lakosából 1800-an vallották magukat magyarnak,

     
  • Határőr Emlékmúzeum

    Határőr Emlékmúzeum - Apátistvánfalva, TájGazda

    A kerítést eltéveszteni nem lehet. Már messziről látni a piros-fehér-zöldre festett oszlopokat. Az egykori határőrs épülete mára múzeummá alakult. A Határőr Emlékmúzeum, Apátistvánfalván,

     
  • A csíksomlyói búcsú 450 éves

    Az évfordulóra egy művészalbumot jelentetnek meg, melynek megszületéséhez március 20-ig bárki hozzájárulhat. Az első csíksomlyói búcsút 1567-ben István pap indította el Gyergyóalfaluból.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére