Nyékvárkony, Katolikus templom

Nyékvárkony gyönyörű helyen terül el Felvidéken, nem messze a bősi vízi-erőműtől. Környékén megannyi termálvízforrás, látnivaló található – csupán keresni kell.

A község két különálló település 1940-es egyesítésével jött létre, összlakossága mintegy 2351 fő volt 2011-ben. Számos látnivalóval büszkélkedhet, melyek közül kiemelhetjük a XIV. században épült Szent Jakabnak szentelt római katolikus templomot, az 1740-ben, a Szentháromság tiszteletére emelt, ugyancsak római katolikus templomot, Nepomuki Szent János szobrát 1750 környékéről, illetve a község központjában található XIX. század közepéről fennmaradt, tipikus parasztházat.
Nyékvárkony a Csallóköz egyik legősibb települése, mely – egy dokumentum tanúsága szerint – már 1308-ban rendelkezett gyülekezettel, melynek saját temploma és plébániája volt. Valószínűleg az előbbi elemeit is felhasználva, a falu legmagasabb pontján emeltek katolikus templomot Szent Jakab tiszteletére a XIV. század második felében. Az építkezésen felhasznált további anyagokat egy mára már kiszáradt Duna-csatornán, úsztatva juttatták célba.
Méreteit tekintve a környék egyik legrobusztusabb tornyával büszkélkedhet. Egyetlen hajójának hossza tizenhat méter, szélessége pedig kilenc méter. A szentély hét és fél méter hosszú, alatta pedig a Schertzing család, 1864-ből fennmaradt kriptája rejlik. Az egész belső tér kellemesen tágasnak mondható. Eredetileg két bejárattal is rendelkezett, ám ezekből a délit befalazták, illetve ráccsal is ellátták. Külső felén áll a település középkori megszégyenítő helye, a pellengér. A szégyenkőhöz láncolt elítélteket itt tették közszemlére, nyilvános megszégyenítés céljából.
A gótikus templomot a XVII. században késő reneszánsz stílusban alakították át. Gótikus kovácsoltvas szentségtartója elállítja a békés szemlélődő lélegzetét. Hajója a XVIII. században új, porosz boltozatot kapott, míg a szentélyben máig megmaradt az eredeti. Azóta is többször felújították, ám volt alkalom, hogy a munkálatok inkább az épület kárára váltak, mint javára. Korábbi iratokból kikövetkeztethető, hogy a templom külső falán egy Szent Kristófot ábrázoló freskó volt látható, ez azonban mára a múlté, elsősorban a szakszerűtlen átvakolásnak köszönhetően.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Életmód és hivatás a lovaglás

    Életmód és hivatás a lovaglás, TájGazda

    A ló ősidőktől fogva az embert szolgálta, mind a munkában, mind az élvezetekben. Alig 50-60 évvel ezelőtt még a mezőgazdaságban is fontos szerepe volt a patásnak, hiszen a szántástól kezdve az aratásig

     
  • A tótkomlósiak is szeretik az angol íjász játékát

    A tótkomlósiak is szeretik az angol íjász játékát, TájGazda

    Makk Hetes. Sem a kártyaasztaloknál ülők, sem az utcai járókelők nem értik félre. A kártyaasztaloknál például makk hetes nélkül nem lehet makk ultit játszani, illetve aki makk ultit játszik,

     
  • Bútorkiállítás a Máriássy kastélyban

    Bútorkiállítás a Máriássy kastélyban, TájGazda

    Márkusfalva Felvidéken, Lőcsétől 14 km-re fekszik, déli irányban. A községben álló jó állapotban lévő, mutatós kastélyt leginkább történelmi bútorkiállítása miatt érdemes felkeresni.

     
  • Tóth Adriana

    Tóth Adriana, TájGazda

    Tóth Adriana a felvidéki Kéménden él, Párkánytól nem messze. Jelenleg varrónőként dolgozik, viszont emellett szívesen köti le magát bármivel, ami megmozgatja a fantáziáját, ami egy kis kreativitást igényel.

     
  • Középkori templomrom Kaszaperen

    Középkori templomrom Kaszaperen, TájGazda

    A mai végegyházi Zsibrik dombon kereshetjük fel a Kaszaperi Történelmi Emlékparkot. A park bejáratához földút vezet. Száraz időben gond nélkül juthatunk el gépkocsival a kapuhoz,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére