Újvidéken kétévente kerül megrendezésre a Néptáncosok Országos Bemutató Színpada, köszönve annak, hogy a mozgalom tagja a magyarországi Martin György Néptác-szövetségnek,

így egyenrangú rendezvényt, miősítő jellegű estet lehet rendezni a Délvidéken. Az idei, sorrendben 11. minősítőre november 26-án az Újvidéki Színházban került sor és ez alkalommal négy kiemelkedő vajadsági és egy magyarországi együttes lépett a zsűri elé.  Nagy volt a sürgés – forgás,  minden csapat izgatottan várta a megmérettetés pillanatát. A lányok sminkeltek, öltöztek, hajat fontak, a fiúk pedig bemelegítő gyakorlatokat és hangpróbát tartottak. A kisteremben a népviseletektől alig lehetett elmenni, de mégis sikerült olyan sarkot találni, ahol kérdezősködhettünk a felkészülésről, a munkálatokról.
A produkciók 25-30 percben egy-egy történetet meséltek el. A felkészülés kemény munkát igényelt, de a népművészeti vezetők szerint nagyon fontosak az ilyen jellegű megmérettetések, mert különböznek a hagyományos fellépésektől és a koreográfia összeállítása is megkövetel némi színészeti ismereteket. Egy-egy produkció összhatását a népviselet és a hajviselet is együtt alkotja. Nem mindegy, hogy milyen módon van befonva a lányok haja, pántlikát kötnek-e a fejükre, vagy éppen konytba tűzve viselik a frizurát. A téma, a produkció még ezt is megköveteli.
 A  Bemutató Színpadra minden fellépéshez nélkülözhetetlen az eredeti népviselet, amit sokszor igen költséges és nehéz beszerezni. A csoportok a pályázati pénzekből tudják gazdagítani a  ruhatárukat, vagy éppen egymástól kölcsönöznek egy-egy rendet.
Az újvidéki minősítőre első alkalommal magyarországi csapat is érkezett. Békésről a Belencéres csoport egy szerelmi történetet vitt a színpadra. Mahovics Tamás művészeti vezető kifejtette, hogy egy évvl ezelőtt nem álltak még készen arra, hogy a budapesti színpadon megmérettesenek, ezért döntöttek úgy, hogy további gyakorlást, a koreográfia tökéletesítését követően Újvidéken mérettetnek meg. Számukra külön kihívást is jelentett itt részt venni, hiszen a tartomáyni székvárosban még nem jártak és a délvidéki csapatoktól is van mit tanulni.
A Néptáncosok Országos Bemutató Színpadát a budapesti Martin György Néptáncszövetség és a Vajdasági Magyar Folklórközpont közösen szervezte. A cél, hogy az együttesek magas művészi színvonalon mutatkozzanak be, a jó eredmények elérésével pedig a szakmai fejlődés is folyamatos – mondta Kisimre Árpád, szervező.
- A táncosok számára a legfontosabb, hogy saját magukat újra értékeltessék, továbbá, hogy megtapasztalják azt, hogy, miben kell változniuk, módosulniuk, vagy éppen nagyon jó úton haladnak és továbbra is ezt az utat kell követni.
A színpadon látott műsorokat öttagú szakmai zsűri értékelte és négy kategóriába sorolta. A megméretteés  színvonala magas volt, hiszen egyenrangú a magyarországi, kétévente megrenedezendő versennyel. Ennek függvényében a kanizsai Levendula együttes minősült, a szabadkai Róna, a kishegyesi Rizgetős és a magyarországi Belencéres jól minősült, míg a topolyai Cirkalom együttes kiválóan minősült.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A kajszi jövője

    A kajszi jövője, TájGazda

    Szerbia kiviteli nagy lehetőségét a gyümölcs- és a zöldségnövény termelés jelenti. Köztársasági szinten a termőterületnek alig 5%-át foglalják el a gyümölcs-ültetvények. A szerkezetben a szilva, az alma és a málna

     
  • Magyar katonasírok, temetők Körösmezőn

    Magyar katonasírok, TájGazda

    A rahó járásban megtalálhatóak mindkét nagy világháború elesett magyar katonáinak síremlékei, nyughelyei. Első világháborús osztrák-magyar katonai temető a Prutec folyó partján:

     
  • A bényi kéttornyú templom

    A bényi kéttornyú templom, Tájgazda

    Bény (szlovákul Bíňa) a Garam partján fekszik Esztergomtól 16 km-re, északnyugati irányban. Minden gond nélkül megközelíthető gépkocsival, illetve tömegközlekedési járművel – busszal és vonattal egyaránt.

     
  • A kassai Szent Erzsébet székesegyház

    A kassai Szent Erzsébet székesegyház

    A kassai Szent Erzsébet székesegyház – más néven a kassai dóm – a jelenlegi Szlovákia területén található legnagyobb templomok közé tartozik. Méretei igazán impozánsnak mondhatóak:

     
  • A csíksomlyói búcsú 450 éves

    Az évfordulóra egy művészalbumot jelentetnek meg, melynek megszületéséhez március 20-ig bárki hozzájárulhat. Az első csíksomlyói búcsút 1567-ben István pap indította el Gyergyóalfaluból.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére