A népi hagyományok ápolása legtöbbször a község iskolájának – még szolgáló vagy már nyugdíjas – oktatóira hárul. Ahol megszűnik az iskola,

ott általában az effajta igyekezet is alábbhagy. A tanítók más településen vállalnak munkát, s miután onnan napi teendőik végeztével hazaérkeznek, ritkán fordul elő, hogy még szülőfalujukban is aktívan részt vegyenek annak kulturális életében. Természetesen nem szabad általánosítanunk, de a tapasztalat ezt mutatja. Emiatt is fontos kiállnunk kisiskoláinkért, s nem szabad szótlanul tűrnünk 50-60-70 fős tanintézményeink bezárását.

A felvidéki Búcs községben sem volt ez másképp. Egy pedagóguscsoport a helyi Szobiné Kerekes Eszter vezetésével elhatározta, hogy létrehozzanak egy szlovákiai magyar népviseletekbe öltöztetett babákból álló összeállítást.

Az ötletet egy 1996-os székesfehérvári kiállítás adta, ott ugyanis megtekinthették a Kézdivásárhely múzeuma által rendezett, népviseletet viselő babák bemutatóját. Hazatérve, az új élményektől felvillanyozva kezdték ötletüket népszerűsíteni a szlovákiai magyar pedagógusok körében – szerettek volna minél több oktatót bevonni. A legtöbb népviselet babákra szabott, kicsinyített mását az adott tájegységről származó, azt jól ismerő asszonyok varrták. Nem csupán felnőtt ruhákat, hanem egész, kis családokat ismerhetünk meg.

A nem csekély munkával összeállított kiállítás első ízben 1998. március 15-én mutatkozott be Észak-Komáromban, majd vándorkiállításként vált elérhetővé szerte az országban. 1998 és 2009 közt 150 helyszínen mutatták be. A következő mérföldkő a babamúzeum 2010-es megnyitása volt annak életében, s azóta már rengeteg látogatót fogadott itthonról és külföldről egyaránt. A gyűjtemény népszerűsége magával hozta annak bővülését is, jelenleg 41 község népviseletét tartalmazza.

Búcson évente megrendezésre kerül az Emese Udvarházi Napok, a kiállításhoz kötődő konferencia. E jeles alkalom összehozza a viseleteket varró asszonyokat, a dél-szlovákiai pedagógusokat és mindenkit, akinek valami köze van a babamúzeumhoz.

Amennyiben szeretnénk megtekinteni ezt a nem mindennapi kiállítást, a +421 917 791 924 telefonszámon megkapjuk a szükséges információkat.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • ILA-Glass

    Iliglass, TájGazda

    Baráth Ilona a felvidéki, érsekújvári járásbeli Kamocsán él, tanult szakmája szerint építész tervező. Manapság azonban leginkább ékszereket és dísztárgyakat tervez és „épít”, készít, melyeket

     
  • A minőség mindenekelőtt

    Kiss Húsműhely, TájGazda

    A kínálat gazdag, a vállalkozás kicsi. Cél a kifogástalan minőségű termékek készítése, az ősi hagyományos receptek mellet a haladó fűszerezéssel előállított termékek és ezzel egy időben a példamutatás.

     
  • A traktordübörgés ünnepe

    A traktordübörgés ünnepe, TájGazda

    A nyári határi munkák közepette a gazdatársadalom mindig talál magának egy-két napot, amikor ünnepelhet, kikapcsolódhat és újult erővel folytathatja az élelmiszer termelés, nem kis kockázattal járó feladatát.

     
  • Néptáncmozgalom a Vajdaságban

    Néptáncmozgalom a Vajdaságban, TájGazda

    Kiss Zsélykó – Zsiga néptáncoktató neve Vajdaság – szerte nem ismeretlen, hiszen 25 éve a szakmában tevékenykedve  teszi a hagyományőrzést, a néptácmozgalom népszerűsítését.

     
  • Egy napra a világ közepe

    Egyre gyakoribb a megállapítás: elöregszik, folyamatosan néptelenedik a vajdasági falu, gyöngül megtartó ereje. Adorján, az alig ezer lelket számláló Tisza-menti település lélekszáma - még ha csak egy napra is

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére