A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította.

Ma Észak-Komáromként, Öreg-Komáromként, Révkomáromként ismert. Szlovákia azon települései közé tartozik, ahol úgy mehetünk be bármelyik hotelbe, vendéglőbe, szórakozóhelyre, hogy biztosra vehetjük, ott megértik a magyar szót. Méltán nevezhetjük a felvidéki magyarság egyik bástyájának.

Kedves olvasóink korábban már olvashattak a Dunamenti Múzeumról, mellyel szemben a város másik fontos épülete, a Szent András-templom áll. A város meghatározó műemlék épülete, jó akusztikája miatt gyakran szolgál hangversenyek színhelyéül.

Helyén egy temető ölelésében, 1677-től állt egy templom, melyet a jezsuiták építettek. A város fejlődésével, fellendülésével ez már szűkösnek bizonyult, s a városi tanács akként döntött, hogy a régi szomszédságában egy új, monumentális templomot építsenek. Ekkor még nem is sejtették, hogy az évszázadok során hányszor fog kelleni ennek a munkának újból és újból nekiállni.

A munkálatok 1723-tól 1734-ig tartottak, melyek során az érsekújvári erőd építőanyagának egy részét, mintegy 800 000 téglát is felhasználtak. A kontár munka miatt rövid időn belül megrepedeztek a falak, 1738. december 28-án egy része le is omlott – mikor is a hagyomány szerint egy elszabadult lovas szekér nekicsapódott.

A templomot 1756-ra sikerült újjáépíteni, mintegy 8 éves, kemény munkával, melyet a jezsuita rend tagjai vállaltak. Jutalmul a várostól megkapták a szomszédos telket, ahol 1748-ban székházukat, 1749-ben pedig gimnáziumukat húzták fel. Az épület maga barokk stílusú, freskói a neves festőművész, Franz Anton Maulbertsch keze munkáját dicsérik. Keleti falát a város címere és Szent Flórián szobra díszíti.

1763-ban földrengés rázta meg a várost, melynek során a templom súlyosan megrongálódott. 1768 és 1771 között ismét felújították, ekkor a korábbinál alacsonyabb tornyokat kapott.

1773-ban a jezsuita rendet feloszlatták, s épületeiket – a templommal együtt – a pannonhalmi bencések kapták meg. Az 1848-as komáromi tűzvész ismét szörnyű károkat okoztak, melyeket tízévi munkával, 1850 és 1860 közt hoztak helyre. A felújítás után Scitovszky János esztergomi érsek újraszentelte.

A tornyok jelenlegi arculata 1896-ban született – Majláth Gusztáv Károly plébános egy karcsú tetőzetet emeltetett Mikos Nádor tervei alapján.

A II. világháborúban szenvedett sérüléseit a ’70-es években hozták helyre.

Utolsó alkalommal 2013-ban renoválták, ekkor megújult a homlokzata és egyik tornya.

A templomban jelenleg hetente több alkalommal, magyar és szlovák nyelven folynak misék.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A bajmóci várkastély

    A bajmóci várkastély, TájGazda

    Európa-szerte rengeteg várat, kastélyt ismerünk, viszont a bajmóci várkastély világviszonylatban is kiemelkedően jó állapotban maradt mind a mai napig. Ebből kifolyólag az elmúlt pár évtizedben

     
  • Mesék nélkül szegényebbek lennénk

    Mesevirágom, TájGazda

    Valljuk be őszintén, a mesékre mindenkinek szüksége van, legyen az gyermek vagy felnőtt. Belőlük merítünk ihletet, általuk képesek lehetünk továbblépni, olykor álmaink megvalósításában is nagy szereppel bírnak.

     
  • Az összetartozás temploma

    Erdőszentgyörgy közelében a Küsmöd-patakra tervezett duzzasztógát építése temette a víz alá Bözödújfalut, azt a települést, melynek már a középkorban temploma volt, és létét írásos dokumentumok bizonyítják.

     
  • Sziklatemplom, a Pálos Rend szent helye

    Tájérintő, Tájgazda - Sziklatemplom, a Pálos Rend szent helye

    Egy-egy kellemes délutáni séta alkalmával több érdekes helyre bukkanhatunk fővárosunkban, Budapesten. Ilyen a Gellért-hegy falába vájt Sziklatemplom is.

     
  • A fürge mókus

    Az európai mókus, TájGazda

    Mellső lábai összeértek, valamit szorongatott benne, de ahogy meghallotta az avarban megzörrenő lépteimet eldobta a kezében lévő tárgyat és fürgén felmászott a legközelebbi fára.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére