Palást (szlovákul Plášťovce) Felvidék Nyitrai kerületének Lévai járásában, Ságtól mintegy 10 km-re fekszik a Korpona-patak partján. 1910-ben 1717 főt számlált,

túlnyomórészt magyar ajkúakat. A 2011-es népszámláláskor 1638 lakosából 1062 vallotta magát magyarnak, 555 szlováknak.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Az I. bécsi döntésnek köszönhetően 1938-tól 1945-ig ismét Magyarország részét képezte. 1945 után Csehszlovákiához került, ekkor a település mintegy 100 magyar családját deportálták Csehországba, akik idővel hazatértek.

Régészek szerint területe már i.e. 1000-ben is lakott volt. Anonymus feljegyzései alapján a honfoglalás idején Zalán bolgár vezér uradalma alá tartozott. Első írásos említése 1156-ból maradt fenn, „Plast” alakban említi a honti falvak jegyzéke. Neve az ősi magyar Palásthy családnévből ered. Azt beszélik, az ő őse, Bors II. András királlyal részt vett az V. keresztes hadjáraton. Onnan hazatérve kapta királyi ajándékként a területet, 1217-ben.

Palást a XIII. században a zólyomi várispánsághoz tartozó királyi várbirtok volt, majd a honti váruradalom része lett. A század második felében a környék fontos településének számított, már volt katolikus temploma és állt a Palásthy család ősi kúriája.

A község határában szenvedett vereséget a birodalmi és spanyol katonákat magába foglaló sereg Hadim Ali pasától. A több ezer halálos áldozatot követelő végzetes ütközettel a törökök előtt szabad út nyílt az észak-magyarországi várak irányába. A csata helyszínén arra emlékeztető emléktáblát találunk egy kápolna falán.

A fent említett Palásthy kúriával szemben 1730-ban felépült a család szemet gyönyörködtető kastélya. Az eredeti barokk épületet a XIX. században átalakították, klasszicista jegyekkel látták el. Vele szemben, a volt kúria helyén, a XIX. század óta a nagy-magtár áll. A kastély és az 1898-as szecessziós stílusú katolikus templom egyaránt Palásthy Pál esztergomi püspök megbízásából épült.

A kastély napjainkban a Palásthy Pál Egyházi Alapiskolának ad otthont.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Angyalok ezrei…

    Néhány héttel ezelőtt rézüstben főtt házi lekvárja kapcsán olvashattak Anicka-Hadady Csilláról, ám a benei (Kárpátalja, Beregszászi járás) fiatalasszonynak nem ez az egyetlen elfoglaltsága,

     
  • Naprakész szaktudással a kárpátaljai gazdaságokért

    2012-ben alakult meg, azóta pedig több száz kárpátaljai magyar gazdának segít képzéseivel, szaktanácsaival a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány.

     
  • Festészet és kerámia egy helyen

    Homoki Gábor festészete, TájGazda

    A Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola falain belül sokoldalú oktatói tevékenység zajlik: a diákok a zene, a tánc és a képzőművészet alapjaival megismerkedhetnek az egykor Ugocsa vármegye,

     
  • Az örömet és bánatot is belevarrni

    Az örömet és bánatot is belevarrni, TájGazda

    A Marosvásárhelyen élő György Gizella elsősorban varrottasokat készít. Nyugdíjba vonulása után, bő tíz évvel ezelőtt kezdett el intenzívebben kézimunkázni. Mindig is szerette, a lakása tele van vele,

     
  • Anmar Bijoux

    Anmar Bijoux, TájGazda

    Andrusko Mária Felvidéken él, Párkányban. Személyében egy rendkívül tehetséges kézműves ékszerkészítőt ismerhetünk meg. Ékszereit és kiegészítőit Anmar Bijoux márkanév alatt értékesíti.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére