Palást (szlovákul Plášťovce) Felvidék Nyitrai kerületének Lévai járásában, Ságtól mintegy 10 km-re fekszik a Korpona-patak partján. 1910-ben 1717 főt számlált,

túlnyomórészt magyar ajkúakat. A 2011-es népszámláláskor 1638 lakosából 1062 vallotta magát magyarnak, 555 szlováknak.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Az I. bécsi döntésnek köszönhetően 1938-tól 1945-ig ismét Magyarország részét képezte. 1945 után Csehszlovákiához került, ekkor a település mintegy 100 magyar családját deportálták Csehországba, akik idővel hazatértek.

Régészek szerint területe már i.e. 1000-ben is lakott volt. Anonymus feljegyzései alapján a honfoglalás idején Zalán bolgár vezér uradalma alá tartozott. Első írásos említése 1156-ból maradt fenn, „Plast” alakban említi a honti falvak jegyzéke. Neve az ősi magyar Palásthy családnévből ered. Azt beszélik, az ő őse, Bors II. András királlyal részt vett az V. keresztes hadjáraton. Onnan hazatérve kapta királyi ajándékként a területet, 1217-ben.

Palást a XIII. században a zólyomi várispánsághoz tartozó királyi várbirtok volt, majd a honti váruradalom része lett. A század második felében a környék fontos településének számított, már volt katolikus temploma és állt a Palásthy család ősi kúriája.

A község határában szenvedett vereséget a birodalmi és spanyol katonákat magába foglaló sereg Hadim Ali pasától. A több ezer halálos áldozatot követelő végzetes ütközettel a törökök előtt szabad út nyílt az észak-magyarországi várak irányába. A csata helyszínén arra emlékeztető emléktáblát találunk egy kápolna falán.

A fent említett Palásthy kúriával szemben 1730-ban felépült a család szemet gyönyörködtető kastélya. Az eredeti barokk épületet a XIX. században átalakították, klasszicista jegyekkel látták el. Vele szemben, a volt kúria helyén, a XIX. század óta a nagy-magtár áll. A kastély és az 1898-as szecessziós stílusú katolikus templom egyaránt Palásthy Pál esztergomi püspök megbízásából épült.

A kastély napjainkban a Palásthy Pál Egyházi Alapiskolának ad otthont.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Tekergő papírcsíkok

    Quilling, TájGazda

    A papírt már az ókori egyiptomiak is nagy becsben tartották. A papír drága volt és értékes, minden egyes milliméterét megbecsülték. Később a technika fejlődésével, a könyvkötészet megjelenésével,

     
  • A magyar sivatag

    A magyar sivatag, TájGazda

    Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.

     
  • A települést soha se hívhassák Nadánynak!

    A Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza

    A báró kijárta, ezt a települést soha se hívhassák Nadánynak... Körösladányban a gyerekek úgy kerülnek ki a Tüköry Lajos Általános Iskolából, hogy pontosan tudják, hol éltek, hol élnek.

     
  • Cynthia Design

    Cyntia, TájGazda

    Iskiné Krajnyák Lívia elsősorban boldog feleség és egy gyönyörű kislány édesanyja. Másodsorban üvegékszereket készít Cynthia Design márkanév alatt. „Előszeretettel használom a speciális dichróm üveget

     
  • Fajáték és ördöglakat

    A játékos stand előtt elsősorban kisfiúk szoktak álldogálni, mert a kardok, kések és más fegyverek, illetve az autók őket csábítják oda leginkább. Vannak olyan játékok, amik többnyire a kellék szerepét töltik be,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére