Kolon (szlovákul Kolíňany) felvidéki község, a Nyitrai kerület Nyitrai járásában. A járási központtól 10 km-re fekszik, ahol a Kisalföld emelkedni kezd a Tribecs-hegység felé.

Különlegesnek számít, mivel magyar lakossága a XX. század folyamán egyáltalán nem csökkent, inkább gyarapodott. 1910-ben 934 lakosából 731 magyar, illetve 182 szlovák volt. A 2011-es népszámlálás során 1570 fős népességéből 780-an vallották magukat magyarnak, 678-an szlováknak. Ezzel Szlovákia legészakabban fekvő, magyar többségű települése.

Kolon igencsak gazdag történelemre tekinthet vissza. Területén a honfoglalás után, a X. században kezdtek letelepedni a magyarok, s ez a folyamat a XIII. századig tartott.

Nevét egyes források szerint első bírójáról Kolon András székely fejedelemről kapta. Kolon – ahogy a környező falvak lakói is – a középkori határvédelemért felelős gyepűőrök: székelyek és kabarok leszármazottai. (megj.: a gyepű a honfoglaló magyarság határvédelmi rendszere volt.)

A hagyomány szerint István király is megfordult itt. Úgy tartják, kísérőivel a szabad ég alatt vacsorázott, s mikor tovább álltak, vették észre, hogy ezüst evőeszközeit ott felejtették. Egyik csatlósát küldte vissza értük, aki könnyű szerrel megtalálta azokat, mivel két gyertya égett mellettük. István király ezek után elrendelte, hogy azon a helyen templom épüljön. Egy évezreddel később, 2006. augusztus 20-án ünnepélyesen avatták fel Szent István szobrát az épület mellett.

A templom építse régészek szerint 1070-ben fejeződött be, s a román stílusú építmény a mai napig áll, sosem rombolták le. 1659-ben és 1737-ben átépítették, 1933-ban pedig kibővítették. A katolikus hívők rendszeresen látogatják az itt tartott miséket.

A XII. században a község a nyitrai várhoz, később a zobori kolostorhoz tartozott, melynek 1113-as alapítólevelében található a község első írásos említése „Colin” alakban.

XIV. századi iratok alapján Kolon plébániájának 360 adófizetője volt. A török azonban alaposan feldúlt – az 1576-os adóösszeírás már csak 50 adóköteles személyt említ.

Kolont a XX. század harcai sem kímélték. Az I. világháború során 23 lakója halt hősi halált, míg a II. világháború végéhez közeledve, a falu felszabadítása előtt három nappal főutcáját bombatámadás érte, jelentős károkat okozva. 8 katonája vesztette életét a háborúban.

1906-ban és 1912-ben Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző, zenetudós, népzenekutató látogatott a községbe, hogy annak népdalaival megismerkedjen. A lakosság népi hagyományok iránti szeretete, elkötelezettsége azóta sem lankadt: ismert hagyományőrző folklórcsoportjáról, figyelemreméltó falumúzeuma pedig szeretettel várja a látogatókat.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Egy kicsiny falu hatalmas büszkeséggel

    A túristaivándi vízimalom, TájGazda

    Túristvándi az Erdőhát és a Tiszahát határán fekszik, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A községet a Túr folyó közel 99 kanyarulatával öleli körül. Ez a kicsiny, kb. 700 főt számláló falu méltón lehet büszke

     
  • Sörnapok Újvidéken

    Igazi német hangulat övezte be az Újvidéki Vásár Maszter csarnokát, október 21-22-én, ugyanis a bajorországi mintára sörfesztivált, azaz Oktoberfestet rendeztek a sörkedvelőknek.

     
  • Örök szépségek

    Virágok. Legyen cserepes, szálas, csokorba kötött. Mi, Hölgyek akármilyen formájában is kapjuk, mindig nagyon örülünk neki. Bármilyen alkalomra adhatók.

     
  • Kékkő vára

    Kékkő vára, TájGazda

    Kékkő, felvidéki község a magyar határtól mintegy 30 km-re található. Nevét kéklő, sziklás hegycsúcsáról kapta, melyen fénykorában Magyarország egyik legjelentősebb vára állt.

     
  • Hagyományőrző ruhák Székelyföldről

    Hagyományőrző ruhák Székelyfölrdől, TájGazda

    Kárpátalján a magyar lakosságot (is) megszólító tömegrendezvények általában valamely jeles esemény, évforduló köré szerveződik. Ha magunk elé képzelünk egy átlagos városnapos

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére