Virágvasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására emlékszünk.  „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!” – ezzel a kiáltással, pálmaágakat lengetve

köszöntötték őt. A pálmát azokon a vidékeken, ahol ez a növény nem honos, valamilyen tavasszal bimbózó ággal, esetünkben a barka, népiesebb nevén cicuka vagy cicuska ágával helyettesítik, s ezt szentelik meg a templomokban.

Kárpátalján számos szokás kötődik a virágvasárnapi barkához.

A cicukát ma is sok helyütt a lakóházban tartják, hogy megvédje az épületet. Néhol a ház és az ól ajtaja mellé is akasztanak egyet, hogy megvédje a ház lakóit és a jószágot a bajtól, betegségtől.

A zöld ágnak egészség- és termékenységvarázsló erőt is tulajdonítanak. Ehhez kapcsolódóan a hajadon lányok fenekét finoman megveregetik a cicuka ágaival, azt kívánván: „Olyan kapatos legyél, mint ez a cicuka!” A kapatos szó ez esetben kelendőt jelent. Tiszaújhelyben (Nagyszőlősi járás) a gyerekeket is megveregetik vele, hogy jók legyenek. Kerül néhány ág a hozzátartozók sírjára is. Mezőgecsében (Beregszászi járás) a szentelt cicukát a pászka kelésben lévő tésztájára teszik, majd azzal együtt vitték szentelni. Viharos időjárás esetén, meggyújtották egy darabját, mert úgy hitték, annak felszálló füstje képes elűzni a rossz időt, mennydörgést, jégesőt.

A barkaágat más szentelményekhez hasonlóan, tilos kidobni. A legtöbb helyen a régi ágakat elégették, amikor hazavitték az újakat, vagy annak a kemencének a tüzébe dobták, amelyben a húsvéti pászka sült. Nevetlenfaluban (Nagyszőlősi járás) a templomban szentelés után megmaradt ágakat elégették, hamvazószerdán pedig a hívek azok hamujával kapták a homlokukra a keresztet: „Emlékezzél, ember: porból lettél, porrá leszel!”

Az egyik legkülönlegesebb virágvasárnapi szokást Nagydobrony (Ungvári járás) tudhatja magáénak. Ezen a napon szalagokkal díszített zöldágat, pontosabban ződágat tesznek a lányos házak kerítésére. Az ágak nemcsak Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékeztetnek, hanem jelzik a fiúknak, hova menjenek locsolózni.

Virágvasárnappal veszi kezdetét a legszigorúbb böjtöt előíró, az évi legalább egy szentgyónásra különösen alkalmas nagyhét.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Beckó vára

    Beckó vára, TájGazda

    Felvidéken számtalan gyönyörű magyar vár és kastély áll a mai napig. Akad, ami jobb állapotban, és akad, ami kevésbé. Az illetékeseknek azonban általában van annyi sütnivalójuk, hogy ezeket a több száz éves

     
  • Gyöngyökből készült csodák

    Decsi-Kiss Marcsi

    Gyöngyfűzés során az apró kicsi elemeket egymás mellé, ízlésesen, tradicionálisan összekötni nem egyszerű feladat. Biztos kezeket, türelmet, precizitást és kitartást igényel. A Tolna megyében lakó népi iparművész,

     
  • A fa, mint az élet szimbóluma

    Székelykapu - Warum Péter, TájGazda

    Készített bölcsőt és kopjafát is Waum Péter, aki beleszületett a mesterségbe. Van egy saját ötlete, ami egyedi: ez az íjtartó. Mivel gyakran íjászkodik, kitalált egy falra akasztható tartót az íjainak.

     
  • Utcai zenészek fesztiválja

    Utcazenészek fesztiválja, TájGazda

    Szeptember elseje és harmadika között rendezték meg Újvidéken a 16. Utcai Zenészek Fesztiválját. A rendezvény első napján színpompában fénylő különleges kosztümökben,

     
  • „… és áldott a te méhednek gyümölcse…”

    Március 25-én a keresztény közösségek az örömhírvétel, vagyis Szűz Mária fogantatásának emlékét méltatják. Gyümölcsoltó Boldogasszony napját nevezik még Testfogadó Boldogasszony

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére