Virágvasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására emlékszünk.  „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!” – ezzel a kiáltással, pálmaágakat lengetve

köszöntötték őt. A pálmát azokon a vidékeken, ahol ez a növény nem honos, valamilyen tavasszal bimbózó ággal, esetünkben a barka, népiesebb nevén cicuka vagy cicuska ágával helyettesítik, s ezt szentelik meg a templomokban.

Kárpátalján számos szokás kötődik a virágvasárnapi barkához.

A cicukát ma is sok helyütt a lakóházban tartják, hogy megvédje az épületet. Néhol a ház és az ól ajtaja mellé is akasztanak egyet, hogy megvédje a ház lakóit és a jószágot a bajtól, betegségtől.

A zöld ágnak egészség- és termékenységvarázsló erőt is tulajdonítanak. Ehhez kapcsolódóan a hajadon lányok fenekét finoman megveregetik a cicuka ágaival, azt kívánván: „Olyan kapatos legyél, mint ez a cicuka!” A kapatos szó ez esetben kelendőt jelent. Tiszaújhelyben (Nagyszőlősi járás) a gyerekeket is megveregetik vele, hogy jók legyenek. Kerül néhány ág a hozzátartozók sírjára is. Mezőgecsében (Beregszászi járás) a szentelt cicukát a pászka kelésben lévő tésztájára teszik, majd azzal együtt vitték szentelni. Viharos időjárás esetén, meggyújtották egy darabját, mert úgy hitték, annak felszálló füstje képes elűzni a rossz időt, mennydörgést, jégesőt.

A barkaágat más szentelményekhez hasonlóan, tilos kidobni. A legtöbb helyen a régi ágakat elégették, amikor hazavitték az újakat, vagy annak a kemencének a tüzébe dobták, amelyben a húsvéti pászka sült. Nevetlenfaluban (Nagyszőlősi járás) a templomban szentelés után megmaradt ágakat elégették, hamvazószerdán pedig a hívek azok hamujával kapták a homlokukra a keresztet: „Emlékezzél, ember: porból lettél, porrá leszel!”

Az egyik legkülönlegesebb virágvasárnapi szokást Nagydobrony (Ungvári járás) tudhatja magáénak. Ezen a napon szalagokkal díszített zöldágat, pontosabban ződágat tesznek a lányos házak kerítésére. Az ágak nemcsak Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékeztetnek, hanem jelzik a fiúknak, hova menjenek locsolózni.

Virágvasárnappal veszi kezdetét a legszigorúbb böjtöt előíró, az évi legalább egy szentgyónásra különösen alkalmas nagyhét.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Mit ígérnek az októberi jeles napok?

    Magvető és Mindszent havának is nevezik az esztendő tizedik hónapját. A hozzá kötődő népi időjóslások a szüret, a következő év időjárása és a juhászok szempontjából is fontos.

     
  • Kis földterület – tarka növényzet

    Kis földterület, TájGazda

    Milyen megélhetést nyújt a gazdának a 7 holdas termőföld, amikor a gabonatermelők  száz holdakban mérik a fejlődést  szavatoló gazdaságot. A szerkezetváltás, ami a kertészetre és a gyümölcstermelésre irányul,

     
  • Aki beleszületett az ékszerkészítésbe

    Magyarosi Katalin gyöngykészítő, TájGazda

    Már több gyöngyékszer készítőt is bemutattunk ezen az oldalon, s mégis minden termék egészen más. Egyrészt az alkotók is különbözőek, más hagyományokkal és más ízlésvilággal,

     
  • A feketicsi kuriózum - a meggytargyi

    Tájgazda - A feketicsi kuriózum - a meggytargyi

    Kerítésszaggató, papramorgó, torokköszörű, targyi - megannyi népi elnevezése van egyik kedvelt szeszes italunknak, a pálinkának, amely megnevezést az Európai Uniós eredetvédettség alapján kizárólag

     
  • Pálffy-kastély – Gidrafa

    Gidrafa, a több mint 2000 főt számláló község Felvidék Erdőhátnak nevezett részén fekszik, Pozsony és Nagyszombat közt. Nevét a mellette csörgedező Gidra patakról kapta.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére