Jelentkezzen virtuális piacunkra!
Segíteni szeretnénk, mert minden Magyar munkahely számít! A termékeikre büszke termelők és kereskedők most nagyobb bajban vannak mint eddig...
Bővebben

A külhoni nemzetrész értéktárában 6 kárpátaljai értéket találunk. Közülük az egyik a salánki hordó. Salánk az egykori Ugocsa vármegye települése,

ahol valaha száznál is többen foglalkoztak kádármesterséggel. Különleges termékeik közé tartozott a kerek vagy ellipszis alakú asztali kishordó és a kétrekeszes csalihordó. Itt él és dolgozik László Attila kádármester.

László Attila felmenői legalább négy nemzedékre visszamenően értettek a hordókészítéshez, de apja volt az első, akinek ez volt a fő megélhetési forrása. Kádárként dolgozott a helyi kolhozműhelyben, ahol az asztali, 5 literes hordóktól egészen a 300-400 literesig mindenféle méretű és űrtartalmú darab készült.

Attila gyerekkorában kezdett el segíteni apjának az olyan kisebb munkákban, mint az abroncsfelhúzás, gyalulás. Első önálló munkáját 15 évesen készítette el, amihez gépi segítséget egyáltalán nem használt. Akkor még főleg a plusz zsebpénzt látta a munkában, később ez lett a mestersége. Eddigi legkisebb munkája egy mindössze félliteres hordó, a legnagyobb pedig egy 4 ezer literes fakád. Ez utóbbi Oroszországba került. Főleg tölgyfával dolgozik, de kisebb pálinkás hordókat akác- vagy eperfából, ritkábban szilvafából is készít. Egy félliteres hordó 2 nap alatt készül el, egy csalihordóra 4 nap szükséges. Alapvetően egyedül dolgozik, de tételben vagy méretben nagyobb megrendelések esetén összeállnak két-három falubeli mesterrel. Egy 4 ezer literes kádat például segítség nélkül nem lehet elkészíteni. Ilyenkor bátyjával, László Árpáddal együtt dolgoznak.

Attilának Európa több országból is volt már megrendelése, de ő mindig inkább a minőséget tette elsődlegesen fontossá, s csak ezután következik nála a mennyiség. Salánkon egyedül ő készít ún. háromfenekű vagy csalihordót. Ennek különlegessége, hogy a hordó teste két rekeszre van osztva, de csak egy csap található rajta. Hogy melyikből folyik a benne tárolt folyadék, az attól függ, melyik irányba fordítják a csapot. Egy legenda szerint Rózsa Sándor egy alkalommal a csalihordónak köszönhetően szökött meg a pandúroktól: nekik pálinkát csapolt belőle, saját magának vizet, így lassan berúgatta őket.

László Attila és testvére, Árpád minél szélesebb körben próbálja megismertetni másokkal is a mesterséget. Több mint húsz éve rendszeres résztvevői a beregszászi borfesztiválnak és a tiszacsomai honfoglalási emlékünnepségnek, ahol termékein kívül magát a hordókészítés mesterségét is bemutatják az érdeklődőknek.

Aki érdeklődik László Attila munkái iránt, kapcsolatba léphet vele Facebook-oldalán keresztül vagy a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

Tóthné Espán Margaréta  

Pin It
  • image

    Dobja fel a lángosost a térképre!

    Legyen tél vagy nyár, az év bármely időszakában a piacok környékén járva már messziről érzeni a levegőben a lángos illatát.


    image

    A fiatalos erőnlét elixírje

    Emlékszem mennyire viccesnek tartottuk gyerekkorunkban, amikor evés után a mákdarabok megragadtak a fogaink között...


    image

    A rejtélyes fehér mák

    Egy korábbi cikkünkben számoltunk be a kék mákról és számos pozitív hatásairól (A fiatalos erőnlét elixírje). A hozzászólások között olvastam a fehér mák említését.

Ajánlott cikkek

Emlékszem, édesanyám már kamaszkoromban...
Kárpátalján nagy hagyománya van a...
A kárpátaljai Salánk görögkatolikus...