Kárpátalja, Tatárhágó, rahói járás, TájGazda

A Rahótól északra fekvő Tatár (Jabloneci)-hágó (931 méter) a Vereckei-hágó után a második legfontosabb átkelési pont a Kárpátok északkeleti vonalán Belső-Ukrajna felé.

A honfoglaláskor a környék a magyarok fontos átvonulási helye volt. Az elkövetkező több mint ezer esztendőben nagy szerepet játszott a térség államainak kül- és belpolitikájában, különböző háborúkban. Magyar elnevezését is onnan kapta, hogy a belső-ázsiai és krími tatárok általában ezen az átjárón át támadtak. 1241-ben Batu kán mongol-tatár hadseregének egyik ága is itt hatolt be Magyarországra.
A parkolóból a nyugdíjazott régi út felé haladva láthatjuk az ezeréves magyar határ egyik sorompójának megmaradt két betontömbjét:  N 48° 18,2860' E 24° 26,6330' 920 m [GCTATH+sorompó], majd az Osztrák-Magyar Monarchia idejében épített egykori magyar őrbódét, melyet a második világháború után a szovjetek helyreállítottak, és használtak. Ennek közelében van a láda.
A környéken láthatunk még határköveket, melyek a Trianon utáni állapotban cseh-lengyel határt, majd magyar-lengyel, később a Molotov-Ribbentrop paktum után a magyar-szovjet határt, ma megyehatárt jelölnek. Valaha itt húzódott a lengyel-magyar határ egyik szakasza, egy határkő még ma is látható. A másik emlék a tőle alig pár méternyire álló egykori osztrák–magyar határőrbódé. A második világháborút követően a szovjetek helyreállították és használták is, amint erre a téglákba belekarcolt nevekből, évszámokból következtetni lehet. Így maradt fenn ez az építmény, hogy magányos "őrszemként" jelezze az egykori magyar jelenlétet.
A hágóról jó időben pompás kilátás nyílik a Hoverlára (Hóvár-tető, 2061 m – Ukrajna legmagasabb pontja) és a Pop Iván (2020 m) csúcsaira. Az ezeréves határon pár darab csehszlovák-lengyel határkő, vámellenőrzőpont található. Háborús emlékként megmaradt lövészárkok, fa-föld bunker maradványok mellett.
A Tatár-hágón nagy Magyarország határát jelző határkövek és határőr bódé, valamint bazársor található.

Kárpátalja, Tatárhágó, rahói járás

Nyíregyháza, 2016. augusztus 12.

Fotók: Őry László albumából.

Save

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A méhanyák eladása hozza a fő bevételt

    A méhanyák eladása hozza a fő bevételt, TájGazda

    Kárpátalján becslések szerint akár 300 magyar anyanyelvű méhész is tevékenykedhet. Bár ebben az ágazatban főként a méz értékesítését gondolhatnánk az üzlet központjának, vidékünkön egészen más a helyzet.

     
  • Kalász Farmergazdaság - Nagy György

    Kalász farmergazdaság - Nagy György, TájGazda

    Nagybereg Kárpátalja egyik legjelentősebb magyarlakta települése. A község Beregszásztól keleti irányba, a várostól 8 kilométernyi távolságra fekszik, a több mint 10 hektáron elterülő Szernye-mocsár szélén.

     
  • Fischer Erzsébet selyemkendői

    Fischer Erzsébet selyemkendői, TájGazda

    Fischer Erzsébet a felvidéki, vágsellyei járásban található Pereden él és dolgozik. Családi vállalkozásukban könyveléssel, illetve adminisztrációs munkákkal foglalkozik, emellett körülbelül hat évvel ezelőtt

     
  • Cuki Nyuszi hobbitenyészet

    Cuki nyuszi hobbitenyészet, TájGazda

    Bolyhosság, puhaság, gomb orr, igéző tekintet, a gyermekek kedvence. Puszta lényük elvarázsol mindenkit. Nyuszik, legyen rövidfülű vagy hosszúfülű, törpe vagy óriási testű, egyszínű vagy tarka,

     
  • Az érsekújvári ferences templom és kolostor

    Az érsekújvári ferences templom és kolostor, TájGazda

    Érsekújvár a magyar országhatártól mintegy 37 km-re fekszik, északi irányban. Komáromtól megközelítve rövid idő alatt, könnyen elérhető. A Nyitrai kerület Érsekújvári járásának székhelye.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére